Szolnoki házak (9.): Fehérház-Pártház

Biztosan néhányaknak örömet okoznánk azzal, ha azt állítanánk, hogy a Szapáry utcát egykor lezáró Kereskedelmi Bank szecessziós épülete az állampárt székházának esett áldozatául. Ez azonban tényszerűen nem igaz. Csak távoli ugyanis az összefüggés a bank ledózerolása és a pártház felépítése között.

Az útban volt ház

A Molnár, később Szapáry, aztán Ságvári, ma ismét Szapáry utcát lezáró banképület ugyanis 1909-ben olyan megkötéssel kapott építési engedélyt a várostól, hogy azt harminc év múlva kötelesek lesznek lebontani, a telket pedig visszaszolgáltatni. Szolnokon ugyanis már a múltszázad elején felvetődött, hogy a Szapáryt a Nagykereszt - nagyon durván a mai Ady Endre út - utcával összenyitják, ezzel létrehozva egy a Tiszától induló "sugárutat" vagy korzót. A város azonban 1909-ben (is) pénzszűkében volt, és mivel belátta, hogy a körút építésére egy ideig nem lesz pénze, a tervbe belelógó telket bérbe adta a banknak.

A történelem aztán erősen közbeszólt, így 1939-ben sem nagyon forszírozta senki a Szapáry út meghosszabbítását. Így közel két évtized haladékot kapott még az épület. Sorsát azonban nem a második világháború és nem is a Rákosi-korszak pecsételte meg, hanem a hatvanas évek elején körvonalazódó városrendezési terv. Amely már nemcsak a körúttal, de mellette egy új városközpont felépítésével is számolt.

És ennek a tervnek a megvalósítására pénz és számtalan védhető indok is akadt. Egyrészt a Ságvári körút piacon túli szakasza az ötvenes évek óta folyamatosan épült, és ekkorra elérte a Hubay út környékét, tehát elkerülhetetlené vált a Tisza felől induló szakasszal való összenyitása. Másrészt az egyre forgalmasabb 4-es számú főút is szélesebb nyomvonalat követelt, így a Ságvári és Beloiannisz (ma Szapáry-Baross) kereszteződést is szélesíteni kellett. Harmadrészt pedig a hatvanas évek elején döntés született a lélekszámában majdnem megduplázódott Szolnok új városközpontjának a kialakításáról.

Új ház a pártnak

Nem bizonyítható, de elég jól hangzik, hogy az 1956-ban alakult új állampárt új székházának olyan helyet kerestek Szolnokon, aminek a közelében valami munkásmozgalmi emlék is fellelhető. Ebből a szempontból szóba jöhetett volna a Mária utca Baross út felőli vége is - tehát a későbbi MHSZ székház helye - vagy a vasútállomás, esetleg a járműjavító környéke, ha nem lett volna plusz szempont, hogy a székház a városközpontba kerüljön. Szerencsére itt is akadt "történelmi" hely, hiszen az 1989 előtt kiadott könyvek nem felejtik el megemlíteni, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) szolnoki szervezete a Beloiannisz út 2. szám alatti épületben alakult meg. Abban a házban, amit aztán a 4-es szélesítése miatt szanálni kellett, de valahol a Fehérház mellett, előtt állhatott.

Felvetődhet az a kérdés is, hogy vajon miért kellett új székház a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) apparátusának. Valószínűleg azért, mert ezekben az években minden megyeszékhelyen épült hasonló, részben amiatt, hogy az ötvenhat előtti pártházak "emlékétől" is szabaduljanak, részben azért, mert az iparosodó városok duzzadó pártapparátusai valóban nagyobb helyet igényeltek.

Cseh Géza levéltárostól tudható, hogy a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megyei székháza a Kossuth és a Dózsa György utcák sarkán álló bérpalotában működött 1956 októberéig, amit a forradalom napjaiban lakások céljára engedtek át. Így a régi-új megyei pártbizottság először összebútorozott a városiakkal a Mária utca végén álló tornyos-bástyás épületben, majd 1957-ben elfoglalták a mai megyei könyvtár épületét. Ahol már nemcsak a városi és a megyei, de a járási szervezetek és a munkásőrség parancsnoksága is székelt.

Ha nincs pártházépítési láz az országban, és nem sikerül pénzt szerezni az új városközpont kialakítására, talán a rendszerváltásig sem jöttek volna ki a Kossuth téri házból.

Beépítési magasság

Azon lehet vitatkozni, hogy a hatvanas évek elején a pártház építése volt-e Szolnokon a legsürgetőbb beruházás. Az azonban ma már tény, hogy a Fehérház az új városközpont első eleme lett, amit 1965. április 4-én, azaz "hazánk felszabadulásának" 20. évfordulójára adtak át.

Nem véletlen, hogy a pártház éppen hat emeletes. Az 1960-ban indult új városközpont tervezés első szakaszában ugyanis még arról volt szó, hogy maximum hat emeletes házak kerülnek a szanálandó területre. Azaz a pártházhoz hasonló méretűek. Mire azonban elkezdték a Fehérház tervezését és a kivitelezését, megváltoztak az elképzelések - állítólag az igények miatt - és középmagas házak kerültek a tervekbe. Hogy a "középmagas" pontosan mit is jelentett, nem tudni, de a vízügyi székház 18 emeletét nézve, illetve az Árkád helyére tervezett 22 emeletesre gondolva, talán nem tévedünk, ha az mondjuk: egy dolog a terv, és egy másik a megvalósítás.

Mindenesetre érdemes azt is megjegyezni, hogy bár a pártház az új városközpont első épülete lett, az új városközpont alapkövét csak évekkel később, 1969. július 28-án - mondjuk a Tanácsköztársaság összeomlásának 50. évfordulóján - helyezték el valahol a vízügyi székház környékén.

Csak a szögek maradtak

A Fehérház közel negyedszázadon keresztül adott helyet a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi, 1983-ig járási bizottságainak és a Munkásőrség megyei apparátusának, illetve a Városmajor úti "KISZ bizottság" elkészültéig a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Úttörőszövetség irodáinak. Az épületet 1989 őszéig a munkásőrség védte, a körülötte lévő parkoló pedig kvázi magánparkolóként üzemelt.

Az épület igazi értékét nem is a hatszintes irodaszárnya adta, hanem a Centrum felőli oldalán lévő, lépcsős elrendezésű tanácsterem. Ez volt ugyanis Szolnok első modern előadóterme, és a főiskola nagy előadójától eltekintve, sokáig az egyetlen is. Ebből persze mára alig maradt valami, bár ha valaki besétál a ma itt működő ruhaboltba, akkor a bejárati ajtó mellett még felfedezheti a terem eredeti fa burkolását.

Hasonló értéket jelentett az épület harmadik része, a pártgarázs, ahol nemcsak tárolták a Volgákat, Polski Fiatokat majd később 1500-as Ladákat, de javították is. Kialakításáról némi képet ad, ha a helyén ma működő kínai áruházban szétnézünk.

Az épület 1989 őszén hirtelen kiürült. Pár évvel később pedig magánkézbe került, és a mai napig irodaházként funkcionál. Érdemes egy sétát tenni benne, bár már csak az előtér - az egykori Lenin-szobor talapzata még áll, virág van rajta - a lépcsőház, a hatodik emeleti oszlopok, és a liftajtók fölötti feliratok maradtak meg a múltból.

Ja! És kívül, a ház sarkán három koszorúkampó, meg annak az emléktáblának a nyoma, amit 1973-ban a Beloiannisz út 2. faláról hoztak át, hogy hirdesse, valahol itt alakult meg az állampárt elődje.