[1xvolt]

Félbemaradt új belváros

2020. december 09.

A történelem Szolnokon sem ismeri a "ha" szót. Ám a hatvanas években megálmodott új belváros fennmaradt terveit nézegetve nem lehet megállni a "mi lett volna ha" kezdetű mondatokat. Mert akkor ma máshol lenne a művelődési ház és a városi rendőrkapitányság is.

Szolnok új belvárosáról a hatvanas évek elejéről találtam az első említéseket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mai Boldog Sándor István, Ady Endre, Kápolna és Baross utcák közé zárt terület teljes szanálásáról és átalakításáról ne dönthettek volna korábban. Az biztos, hogy a néhai Ságvári körút kialakításáról - tehát az új belvárosnak nevezett rész keleti határáról - már 1946-ban, sőt jóval korábban is szó volt. Az is tény, hogy a Szolnokon áthaladó 4-es főút korszerűsítéséről, azaz a Baross utca elejének mai vonalvezetéséről már a hatvanas évek elején döntöttek. Mivel a jelenlegi Móra, korábban Zagyva-parti lakótelep tervei is akkor születtek, nyilvánvaló, hogy a valamikori Horánszky utca négysávos Ady Endre úttá alakítása is eldőlhetett addigra.

Tehát tényleg csak az a kérdés, mikor és ki mondta ki, hogy a Kossuth tér környékéről át kell helyezni a szocialista megyeszékhely központját. Ja! És ki tudta meggyőzni a korabeli döntéshozókat, hogy az ehhez szükséges iszonyatos mennyiségű forrást - mai áron biztos, hogy százmilliárdokról van szó - Szolnok rendelkezésére bocsássák. Másfél évtizeddel a második világháború után nagyjából olyan léptékű tervek születtek, mint amikor a földszintes Dubaiban elhatározták a 21. századi város felépítését.

Szolnok új belvárosának a helye a hatvanas évek elejéig egy földszintes, apró házas, kis utcás terület volt. Emeletes házak csak a Baross utca felőli oldalon álltak, a Szapáry kereszteződésben lévő Kereskedelmi Bank, a Beloiannisz elején lévő egyemeletes, klinker téglás épület, a Madas-ház, illetve a Kápolna utcáig még néhány, földszintjükön boltoknak helyet adó ház. Érdekes lenne tudni, hogy az ötvenes évek elején miért éppen erre a részre, egészen pontosan a Hősök terére került az SZTK. Távol a vasútállomástól, a korabeli "buszpályaudvartól", tulajdonképpen a Tabánra emlékeztető házak közé. Igaz, a városi pártbizottsággal szembe, a szovjet hősi emlékmű mögé.

Hogy mégis ez a terület lesz az új városközpont az 1964-ben válhatott nyilvánvalóvá mindenki számára, amikor a Ságvári körút és a Beloiannisz út sarkán - a valóságban a Kossuth/Gorove út végén - elkészült az állampárt új székháza. Magának az új városközpontnak az alapkövét - valahová a Vízügyi székház alá - csak 1969-ben, a Tanácsköztársaság 50, évfordulóján rakták le - de ez egy másik történet.

Az új belváros elrendezésére a hatvanas években minimum kettő, sok tekintetben hasonló, egyes elemeiben azonban eltérő terv biztosan készült. Az itt bemutatott első a megyei napilapban maradt ránk, és a VÁTI - Városépítési Tudományos és Tervező Intézet - készítette. Ezen két ma is létező, azonosítási pontot találunk, a néhai Ságvári és Beloiannisz sarkán álló pártházat ("fehérházat"), illetve az SZTK belső udvaros tömbjét, amiket ugye már tényként kellett kezelni. Nagy jóindulattal azt mondhatjuk, hogy a Centrum és a Skála tömbjei is felfedezhetőek a terven, viszont a vízügyi és a kőolajos toronyházak, a Hild tér, az Aba-Novák és a Pelikán szálló hiányzik. Érdekes viszont, hogy a mai Centrum helyére, pontosabban elé, a Ságvári útra egy hosszú parkolót képzeltek.

Ennek a tervnek a legdurvább eleme talán a Beloiannisz/Baross utcán sorakozó három, minimum tízemeletes toronyház, illetve az Adyn végigfutó - a mai Szolnok Pláza helyére képzelt - hosszú épület. A legérdekesebb pedig a Centrum, a Skála és a mai Hild térre álmodott épületeket összekötő fedett passzázs, ami ha megépül, fél évszázada igazi kuriózum lett volna.

A második tervről - ami szerintem pár évvel később született - két, talán egykorú ábrázolás maradt fenn. A rosszabb minőségű fotó, amiről nehéz eldönteni, hogy egy rajzról vagy egy makettról készült, Szolnok háború utáni 25 éves fejlődését bemutatni hivatott, 1969-es kiadású könyvben jelent meg. A makettról készült fotó - aminek a forrását sajnos nem tudom, de egy Básti Lajos főszereplésével készült magyar filmben is felbukkan - csak annyiban tér el tőle, hogy ezen a Pelikán szálló tömbje már egész aprólékosan kidolgozott, tehát lehet, hogy már nemcsak állom, hanem valós terv volt.

A két dokumentum alapján megállapíthatjuk, hogy az így rögzített tervből is viszonylag kevés valósult meg. A Vízügyi és az olajos székház, meg az előtte lévő parkoló, illetve a Centrum és a Pelikán elkészült. A maketten nem, de a felülnézeti képen látszik, hogy az itt már a Ságvári útig kitolt Centrum mögött, egészen a Pelikánon túli mai parkolóig egy mindent közrefogó passzázs épült volna, amiről oldalnézeti tervrajzokat is közöl az említett könyv. Látható, hogy a "Skálát" beljebb helyezték volna - elé parkolót gondoltak -, a mai Budapest Bank környékére pedig elkészült volna a vízügyi és olajos székházak párja. Hogy kinek, azt nem tudom, talán az egyikbe kapott volna helyet a városi rendőrkapitányság, amire utalnak néhány korabeli cikkben. Ám talán ennél is érdekesebb, hogy az eredeti tervek szerint a Batthyány és a Kápolna út közötti részt is el akarták dózerolni, mer a terület Baross utcához közelebb eső felén kapott volna helyet a megyei művelődési központ. Ami 1979-ben - tehát alig tíz évvel később - aztán nem ott nyílt meg.

Kardos Tamás nyolcvanas évek elején készült színes légifelvétele az új városközpont valóban elkészült, keleti oldalát mutatja (Ez a cikk nyitóképe). Az ugyanabban a kiadványban - Szolnok képekben - megjelent fekete-fehér kép pedig majdnem az egész területet befogja. És mindkettőn jól látszik, hogy az eredeti tervek nemcsak módosultak, de tulajdonképpen a nyolcvanas évekre megfeneklettek. Hogy aztán a kétezres években a Szolnok Pláza, a Budapest Bank és az Agóra felépítésével teljesen más nyomon, leginkább az üres területek elfoglalásával folytatódjon. Ám még ezek az építkezések sem tudják eltakarni, hogy annak idején előbb és többet bontottak, mint aminek a helyére építkezni tudtak. Illetve azt, hogy Szolnok új belvárosa immár évtizedek óta foghíjak és üres telkek területe. Amivel három évtizede nem tud Szolnok mit kezdeni. Igaz, nem lenne baj, ha mindenek előtt egy nagy ívű, akár álmokra is alapozó terv készülne a környékről. Természetesen a szolnokiak bevonásával és nem titokban mutyizva. Szép feladat lenne a 950 éves évfordulóra legalább megálmodni mindannak a befejezését, amit Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójához közeledve elkezdtek.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki turizmus egykor
A hetvenes évek második felében készült mozaikképeslap legnagyobb fotója alapján feltételezhetnénk, hogy Szolnokon akkoriban dübörgött a turizmus. A gyönyörűen kivilágított Tisza szálló előtt ugyanis olyan autók parkolnak, amelyek többségével csak külföldi vendégek érkezhettek.

Az Album további képei
 

AKB

Elfeledett óra
Nem sokkal fél három után jártam a Kossuth és a Jókai út találkozásánál. Az órára pillantottam. És megállapíthattam, hogy ősz óta senkit sem érdekel, hogy a Szolnok főutcáján lévő nyilvános óra pontos vagy sem. Bár emlékeim szerint évek óta így van ez. Tavasszal már majdnem pontos lesz. De mi értelme egy ilyen órának? Haszontalan. Elfeledett. Csak csúfítja, és nem szolgálja a várost.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Várkonyi mellszobra
"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

A Szoborpark további képei