[1xvolt]

Évfordulós álom

2023. november 09.

Szolnok új városközpontjának a tervét 1969. november 4-én (!) "tette le az asztalra" a Lakóterv Koltai Endre vezette kollektívája. A mából nézve merész álmok részben egy már zajló fejlesztést öntöttek koncepcióba, 54 év távlatából pedig tudjuk róla, hogy sok minden csak terv maradt.

Még mindig kérdés számomra, mikor és miért tettek le arról, hogy a szocialista megyeszékhellyé váló Szolnok központja a Kossuth tér és közvetlen környéke legyen. Merthogy a hatvanas évek elejéig oda koncentrálódtak az ilyen jellegű fejlesztések. Aztán a Pártház megépítését (1963-1965) követően valamikor - de mikor? - felbukkant a szolnoki "új városközpont" ötlete, ami 1969-től elkezdett testet ölteni. A mai Ady Endre, Kápolna, Baross utcák és Boldog Sándor István körút által határolt területre vonatkozóan többféle terv készült, és végül a Lakóterv (Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) 1969. november 4-én 225 példányban, nyomtatásban is megjelent elképzelése került legközelebb a megvalósításhoz. Ez az a terv, aminek távlati képe - a kiadvány címlapja - bő tíz éve kering az interneten, a blogSzolnok Album rovatában is 2011 januárjában írtam róla Rémálom címmel.

A nem a teljes "új városközpontra" vonatkozó tervdokumentáció nem elsősorban a tervezés és kivitelezés miatt készülhetett, hanem inkább egyfajta reprezentációs, a serényen zajló munkát bizonyítandó kiadvány volt. Ezt támasztja alá a megjelenés dátuma, ami azonos Szolnok "felszabadulásának" huszonötödik évfordulójával. Másrészt az is a teóriámat támasztja alá, hogy a viszonylag szépkivitelű kiadvány az "új városközpontot" érintő koncepció felvázolása mellett csak a későbbi Pelikán szállóról, az akkor már alapozásnál tartó Vízügyi székházról és a tervezett vásárcsarnokról közöl részletesebb leírást és rajzokat, miközben a megálmodott további irodaházakról, üzletekről és közösségi terekről csak távlati rajzokat, illetve szöveges elképzeléseket közöl. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a tervdokumentáció bő négy hónappal azt követően látott napvilágot, hogy a Vízügyi székház helyén, 1969. június 28-án, a tanácsköztársasági Vörös hadsereg tiszai áttörésének fél évszázados jubileumán letették az "új városközpont" alapkövét.

A kiadvány bevezető gondolatai nekem azt támasztják alá, hogy a Kossuth tér és környéke fejlesztése helyett egy teljesen "új városközpont" építés tervének gyökerei nemcsak Szolnokon keresendők. "A hazai építészet problémaköre az elmúlt években tovább gazdagodott (...) részben az a felismerés, hogy a koncentrált építés gazdaságosabb, de hatékonyabb is, a figyelmet a vidéki városközpontok felé terelte. Ennek a városok funkcionális és városképi újjászervezése éppoly tartozéka, mint annak tudomásulvétele, hogy a meglévő városmagok szinte teljes szanálásával, közműveinek, forgalmának megszervezésével és megépítésével végezhető csak el a feladat." Továbbá: "Az utcaképbe való beillesztés gondja, az egyes épületek sajátja. A feladat most új utcakép kialakítása (...) E néhány év óta folyó munkának talán legutóbbi állomása, a szolnoki városközpont kialakítása." Magyarul a hatvanas években a hazai építészszakma úgy gondolkodhatott - minden bizonnyal nem függetlenül a tervszámoktól, pártállami irányítótestületektől és hivataloktól -, hogy felesleges babrálni a régi épületekkel, zegzugos, elavult városközpontokkal, hiszen gazdaságosabb és egyszerűbb is mindent földig rombolni és oda valami teljesen újat, az adott település múltjába se illőt építeni. És ennek valóban az egyik állomása lett a szolnoki "új városközpont".

A később még részleteiben is bemutatandó tervdokumentáció érdekessége, hogy a benne visszatükröződő munka minimum fél évtizedes előzményeken alapul, de azt is mondhatnám, van benne némi csúsztatás. Az átépítendő városrészről közölt beépítési térkép például minimum öt évvel a kiadvány megjelenése előtti, amit leginkább az árul el, hogy a bal alsó sarkában, a mai Mária, későbbi Május 1. utca még Malinovszkij néven szerepel. Továbbá nem látható rajta sem a Jászkürt utca végi kis lakóház, ami ma is ott áll a pláza parkolója mellett, és nincs rajta a vízügyesek Batthyány utcai nagyobb társasháza sem, amivel aztán a maketten már találkozhatunk. Az is érdekessége az anyagnak, hogy miközben a majdani vásárcsarnokról, moziról, könyvtárról egyértelműen jövő időben beszél, a még névtelen szállodáról és a Vízügyi irodaházról már folyamatban lévő beruházásként tesz említést.

Mindezekkel együtt, Szolnok fejlődése szempontjából rendkívül érdekes dokumentumról van szó. Számomra például az újdonság erejével hat, hogy a szolnoki piac elhelyezésének ezek szerint volt egy harmadik terve is, azaz a Mikszáth és a Konstantin út közötti helyszín, illetve a mai csarnok mellett akár a jelenlegi plázaparkoló helyén is lehetne a piac. De ugyanilyen érdekesség számomra, hogy a Táncsics és a Szigligeti út közé tervezett és a Tallinn városrészben végül megvalósuló korszerű mozi között a jelenlegi Aba-Novák helyére is álmodtak egy 450 személyes filmszínházat. Az pedig inkább a vicces álmok kategóriájába sorolandó, hogy 1969-ben az építészek még úgy gondolták, néhány éven belül Szolnokon is szükség lesz egy önálló üzletként működő autószalonra. Mi lett volna ott, Merkúr bemutatóterem?

(A vásárcsarnokra és a passzászra vonatkozó terveket külön cikkeben mutatom majd be.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki turizmus egykor
A hetvenes évek második felében készült mozaikképeslap legnagyobb fotója alapján feltételezhetnénk, hogy Szolnokon akkoriban dübörgött a turizmus. A gyönyörűen kivilágított Tisza szálló előtt ugyanis olyan autók parkolnak, amelyek többségével csak külföldi vendégek érkezhettek.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

A parkolás minden előtt
Ausztriában így szokás. Vagy, akinek ilyen autója van, annak így kell, szabad, lehet. De hagyjuk meg annak a lehetőségét is, hogy a kiállított autókat parkoló autóknak nézte a Helyi Termékek Vására idején a sofőr. Persze az sem kizárt, hogy terméket hozott. Vasárnap délelőtt, amikor nem gond Szolnokon parkolni. Igaz, lehet is bárhogyan, mert rendőr nem járt arra. Nincs itt semmi látnivaló! A haza meg a parkolás osztrák rendszámmal is minden előtt.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.

A Szoborpark további képei