Egykori októberek: Ismétlődések

"Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától." A negyven-ötven-hatvan évvel ezelőtt még gyakran idézett Karl Marx gondolata, ami Bacsó Péter A tanú című filmjének elejére is bekerült. Lapozgatva az évtizedekkel ezelőtti megyei napilapot, olykor eszembe jut ez az idézet. Merthát a mából viccesen ismerős Szűrös Mátyás, egykori MSZMP KB titkár 1983. októberi szolnoki látogatásán elhangzott mondat: "Ma nincs fontosabb feladat, mint hozzájárulni a világ békéjének megőrzéséhez". Vagy az a nem mai, hanem 1973. októberi hír, miszerint a magánkereskedelemre is kiterjesztették a burgonya maximált árát. A szolnoki vár területén folyó ásatások sikerei ötven évvel ezelőtt is éppúgy visszaköszöntek a sajtóban, mint ma, miként 1973 októberében is baj volt a Tisza vízállásával, és 1983 októberében is átszervezték a szolnoki tömegközlekedést. De persze hatvan-ötven-negyven esztendeje történt más is. (Fotó: Fortepan/Uvaterv, 99215)

Hatvan évvel ezelőtt például már zajlott a 300 ágyas MÁV kórház építése a Pityó helyén, ami a laza talaj miatt speciális alapozást igényelt. Közben tartott a torkolathoz közelebbi Zagyva-híd átépítése is, ám a legnagyobb közlekedési beruházások ekkor a város szélén folytak. Elkezdődött a szajoli vasúti felüljáró építése, miközben a Tisza másik oldalán nagy erőkkel dolgoztak az új vasúti töltésen - ezt használjuk mai is -, ami az Alcsitól távolabbra helyezte a Debrecen felé tartó vágányokat. És ugyancsak épült a szolnoki állomást és a Tiszamenti Vegyiműveket összekötő 4 kilométeres töltés, ami alatt ma is áthajthatunk autóval, ha az Abonyi úton hagyjuk el Szolnokot. De joggal feltételezhetjük, hogy az 1963-ban már vezetékes gázzal ellátott hétszáz lakásban élő szolnokit inkább az izgatta, mikor lobban fel náluk a láng. Merthogy készülékek hiányában csak háromszázban tudtak gázzal fűteni. A nagy többséget meg talán a Tisza szálló sorsa érdekelte - akkor is -, merthogy hosszú évek pusztulása után elindult az épület felújítása. (Fotó: Fortepan, 10937)

A fejlesztések mellett engedjünk teret egy kis helyi bulvárnak is. Például a divatnak. Merthogy a megyei tanács szakszervezeti nőbizottsága - ilyen is volt - az Állami Áruház (mai Árkád helyén működött) közreműködésével divatbemutatót rendezett a megyeháza dísztermében. Pár nappal később pedig a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet vonultatta fel őszi-téli kollekcióját a Tisza szállóban budapesti "manekenek" segítségével, illetve Zárai Márta és Vámosi János közreműködése mellett. (Mellékszál: mikor volt Szolnokon utoljára divatbemutató?) Mindeközben zajlott a vizsgálat a szolnoki galeri ügyében, ami tulajdonképpen nem volt egyéb, mint hét helyi srác folytatólagosan elkövetett garázdálkodása, amibe üres üvegek lopása éppúgy belefért, mint autók fosztogatása, sőt a tiszai szabadstrandon női kosarak robbanószerkezettel történő felgyújtása. A bűnügyi tudósításból nem derül ki, ez utóbbit hogyan követték el. (A mellékelt fotón egy korabeli, de nem szolnoki divatbemutató. - Fortepan/Bauer Sándor)

A fél évszázaddal ezelőtti cikkek többsége Szolnok épüléséről szólt - nemcsak szlogen szintjén. Vegyük sorba, milyen beruházások zajlottak 1973 októberében Szolnokon. Már tíz éve dolgoztak a szolnoki állomás rekonstrukcióján, ahol ekkorra elkészült a "pagodának" nevezett irányítótorony, már látszottak az aluljárók, az új forgalmiépület egyik szárnyát pedig ideiglenesen az utazók rendelkezésére bocsájtották. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 17 emeletes irodaházán a külső alumínium burkolatot szerelték annak érdekében, hogy belül télen is tudjanak majd dolgozni. A 24 emeletes is nagy sebességgel nőtt ki a földből, a 71 méteres szerkezetet 29 nap alatt húzták fel. Felgyorsították a felszíni vízmű 180 millió forintos beruházását, merthogy a gyorsuló lakásépítés megkövetelte a három évvel korábbi befejezést. Mindeközben épült a 650 lakásos József Attila útilakótelep, a Pelikán szállónak már negyedik emeletén dolgoztak, szanálták a majdani vízügyi és kereskedelmi szakközépiskolák telkeit, a Zagyvaparti (Móra Ferenc úti) bölcsödét pedig átadták. Miként felavatták a Belvárosi Nagytemplom előtti téren Kamotsay István "rozsdaszobrát". (Fotó: Fortepan/Bojár Sándor, 179859)

Persze akkor is voltak álmok meg tervek, amelyek részben megvalósultak, legfeljebb nem pont akkor, amikorra előirányozták. A Szolnok Megyei Tanács például 1973 októberében foglalt állást az új megyei művelődési központ építésének szükségességéről, kijelölték a helyét is (mai Kápolna-Baross utca sarka), és meghatározták a munka 1974-es megkezdését és az intézmény 1975-ös átadását is. Ma már tudjuk, hogy mindez csak 1979-re és kicsit odébb valósult meg. A Kisgyepről a városi tanács hozott döntést ötven éve, véglegesítették, hogy ott épül fel Szolnok legnagyobb lakótelepe, ahol 5000 helyett 6500 lakást kell elhelyezni. A következő két évet a közművesítésre szánták, 1976-ben viszont már a döntés értelmében házakat kellett építeni, ami azt hiszem, meg is történt. Miként nem maradt a tervezőasztalon a Hetényi Géza Kórház új, 280 ágyas pavilonja sem, amire ugyancsak fél évszázada adott engedélyt a megyei tanács tervosztálya. (Fotó: Nagy Zsolt)

És bulvár helyett néhány helyi jelentőségű, az új belváros kialakításával összefüggő hírrel zárjuk az 1973. októberi kalandozásunkat. Ekkor gyorsult fel ugyanis a Beloiannisz (Baross) utca Pártház és SZTK közötti oldalának a szanálása, azaz sorra kellett az itteni boltoknak is új helyre költözniük. Már, aki tudott, mert volt olyan üzlet, amelyik szinte az utolsó utáni pillanatig a helyén maradt - miként a mellékelt korabeli hirdetések is bizonyítja. Közben pedig újabb fényreklámok készültek a Szolnoki Építő-Javító Szolgáltató Vállalat neon részlegénél, például a majdani Sztár és Kultúrcikk áruházaknak. Sőt, a 900 éves jubileumre készülve az is megjelent, hogy a tizennyolc új jelentős létesítmény közül tízre fog fényreklám kerülni.

Negyven évvel ezelőtt már jóval kevesebb beruházásról lehetett beszámolni. A legjelentősebb 1983 októberében az új zeneiskola és az úttörőház építése volt, amit az előző év decemberében kezdtek, és négy évtizede arról szóltak a hírek, hogy november 7-ére megtörténhet a műszaki átadása, december 21-én pedig a megnyitása. Emellett a "százlábú" híd felújítása bírt hírértékkel, merthogy 1983. október végére el kellett készülnie. Természetesen nem elsősorban azért, hogy az új buszmenetrendet tartani lehessen, hanem mert akkor Szolnoknál ez az egy közúti átkelő volt a Tiszán. Ugyanakkor képes hírt lehetett csinálni a Posta új és nagyobb hírlapárusító bódéjának elhelyezéséről a piacnál, meg abból is, hogy a magán építkezőkre gondolva gépkölcsönző nyílt az Ady Endre úton.