[vendegoldal]

Ő még csak most tizennégy

2024. március 01.

Adamis Annával ellentétben én a nevét is tudom, sőt a kezét is fogom, de azért az igaz "hogy ő még csak most tizennégy". Barta Tamás hangja helyett az enyémen szól, hogy ki vigyáz rá, és közösen énekeljük "nem tudja, mi vár rá". Tizennégy egykori írással és képpel fújom el a jelképes gyertyát.

Az egyik első cikk egyike. Azt hiszem, minden szavát tudom vállalni, bár azt sajnálom, hogy igazi riportok végül nem születtek.

Szubjektív élményportál (1xVolt: 2010. március 23.)

Március elején helyére került a világhálón a blogSzolnok, március közepén pedig egy szolid reklámkampány is elindult a népszerűsítésére. De mindez kit érdekel? És ki az, aki ezt csinálja? Nagyon szubjektív interjú. Amolyan "Előszó helyett".

http://www.blogszolnok.hu/1xvolt_szubjektiv_elmenyportal

A blogSzolnok indulásakor is voltak választások, plakátok és vélemények. Emlékszik még valaki erre a pártra? Pedig csak 14 éve volt.

 

Egyáltalán nem örülök, hogy egy 13 éves írásom kapcsán jövőbelátással kell "vádolnom" magamat.

Jegyzet a jövőből (Naplóm, 2011március 9.)

Elhiszem, hogy bizonyos országok féltve őrzik a titkot. Nem vitatom, hogy nálunk vannak a legzordabb telek. Tudomásul veszem, hogy itt évek óta mindenki rosszul van fizetve, és egyébként is minden, mindig más miatt van. De, hogy minden tavaszra elfogynak az útjaink?

http://www.blogszolnok.hu/naplom_jegyzet_a_jovobol

Majd mesélhetem, hiszen fotókkal is igazolni tudom, hogy amikor a blogSzolnok indult a "kutya még nem ette meg a telet". Mert valakire fogni kell!

 

Megint azt fogják gondolni, hogy hergelem a szolnokiakat, meg mindenféle egyéb terveim vannak, pedig csak megdöbbenek, hogy a helyi uszodákról 12 éve írt cikk, kisebb javításokkal ma is megjelenhetne.

Uszodaálmok (Felénk, 2012. március 7.)

Valószínűleg nem lesz ünnepi megemlékezés a Damjanich uszoda bezárásának közelgő ötödik évfordulóján. Mert miközben az elmúlt fél évtizedben sorra folytak a megyében is a fürdőberuházások, Szolnok azon két megyeszékhely egyike maradt, ahol a tanmedencéken kívül nincs fedett uszoda.

http://www.blogszolnok.hu/felenk_uszodaalmok

A blogSzolnok képarchívuma immár 14. éve épül. A digitális fotózás miatt nem, hány darab kép van már benne. Az viszont biztos, hogy akadnak köztük dokumentum értékűek.

 

A blogSzolnok archívumába keresgélve sokszor rá kell döbbennem, tényleg "rohan az idő". És arra is, hogy azért vannak jó és állandó dolgok Szolnokon. Például a Tisza mozi, amiről 9 éve írtam meg, hogy 60 éves. Azaz ma már 69.

Demeter Istvánék ünneplése (Felénk: 2015. március 10.)

A Tisza mozi 60. születésnapján rendezett vetítés mindannak az eszenciája volt, amit Demeter István negyedszázada építget. Ráadásul egy rá, rájuk oly jellemző ünnep sikeredett: az ünnepelt adott ajándékot. És nekünk nem marad más, minthogy megköszönjük mindazt, amit A Tisza jelent.

http://www.blogszolnok.hu/felenk_demeter_istvanek_unneplese

Ha majd ráérek, készítek egy statisztikát, hogy miről írtam a legtöbbször a blogSzolnokon. Most csak úgy érzésre teszek ide egy képet, egy épületről és inkább nem idézem azt a rengeteg érzést, amit felszínre hozhatna.

 

Kevés jobb dolog történhet egy ilyen helyi portállak, mint amikor hivatkoznak rá, idézik, beszélnek az írásairól. Számomra a legkedvesebb A víztorony szelleme című szolnoki mesém, ami tényleg önálló életre kelt. Elhitték, elhiszik és továbbadják.

A víztorony szelleme (Szolnoki mesék: 2016. június 14.)

Gyerekként nem hittem benne, de kicsit féltem tőle. Aztán középiskolásként már én is ijesztgettem vele a kisebbeket az Eötvös téren. Évtizedek óta azonban eszembe sem jutott. Mígnem egyik este, műszak után, láttam - valamit. Először azt hittem, valamelyik hülye gyerek mászott fel a toronyra. Másodszor káprázatnak gondoltam. De most már hajlok arra, hogy elhiggyem anyám történetét.

http://www.blogszolnok.hu/tortenet_szolnokimesek_24

A blogSzolnok első "ráncfelvarrásakor" indult el a legszubjektív rész, amolyan néhai tárcanovella helyként. Ebből lett aztán 2014-től a Szolnoki mesék, aminek első két éves terméséből született A megmozdult világ című kötetem.

 

Azokat a hozzászólásokat, kommenteket, olvasói leveleket szeretem a legjobban, amelyek kiegészítik, új információkkal gazdagítják az általam leírtakat. Sőt, azokat is, amelyek kijavítanak és helyre tesznek.

Döbbenetes (Levéltár: 2017. március 7.)

Jól eső érzéssel tölt el, hogy a Mártírok úti, pusztuló altiszti házakról írt cikk milyen sokakat megmozgatott. Aminél csak az a jobb, hogy sokakkal ugyanazt gondoljuk ezekről a házakról.

http://www.blogszolnok.hu/leveltar_dobbenetes

A már emlegetett blogSzolnok képarchívum legszomorúbb darabjai számomra azok a fotóim, amelyek olyan épületeket örökítettek meg, amelyek már eltűntek. A legjobban azok fájnak, amelyek nemcsak állhatnának, de akár meg is újulhattak volna a város örömére.

 

A blogSzolnok indulásának 10. évfordulójára sok mindent terveztem. A második blogSzolnoki mesék elkészült, a 10 év fotóiból válogató kiállítás azonban csak egyszer kerülhetett a falra, ahogy a személyes találkozóra épülő események is elmaradtak. Merthogy mire ünnepeltem volna, bezárt a világ. De ezt akkor még nem tudtam.

BSZ10: Önmagam kérdezem (Kérdezem: 2010. március 6.)

Néhányan felháborodnak amiatt, hogy a blogSzolnok cikkei nincsenek aláírva, ezért nem tudják, ki a szerző. A blogSzolnok egy "onemanshow", azaz egyedül írom, szerkesztem, fotózom, név az impresszumban. A 10 év ünneplését tíz, magamnak feltett kérdéssel fejezem be.

http://www.blogszolnok.hu/kerdezem_onmagamat_kerdezem

A 15. születésnapon talán újra előveszem ezeket a tablókat. A 20. alkalmából meg esetleg csinálok újakat. Mert, most úgy tervezem, hogy blogSzolnok lesz holnap is, jövőre is, meg még évek múlva is. Köszönöm, hogy velem tartottak! Tartsák meg jó szokásukat!

 
hirdetésApache WebSevice - Weboldal készítés, webdizájn, tarhely szolgáltatás

Album

Építkezés a halott utcákban
A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

Az Album további képei
 
hirdetés Blogszolnok Anno - Évek szállnak az árnyas fák alatt - 2024. december 2. (hétfő) 18:00

AKB

Emléktábla
A Tisza-híd Szabadság téri hídfőjénél arra emlékeztet e tábla, hogy olyan 30 évvel ezelőtt még érdemes volt turistainformációt működtetni a Tiszaliget elején, talán a Touring hotelben. Nemcsak azért, mert abban a múlt időben még nem a világhálóról és okoseszközökről tájékozódtak a turisták, hanem mert valóban felbukkantak ilyenek Szolnokon. Azokra az időkre emlékezve, vagy a helyi turizmus felvirágzásában bízva olykor megkoszorúzhatnánk ezt a kint felejtett táblát.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Régi tábla, eltűnt cégek
A Kolozsvári úti óvoda bejárati ajtaja mellett, véletlenül bukkantam erre az emléktáblára. Tökéletes fotót nem tudtam készíteni róla, de a tartalma miatt nem bírom megállni, hogy ne örökítsem meg. Elemezni és magyarázni való tábla.

A Szoborpark további képei