Fontos tető
2020. június 14.
És épület. A Szapáry utcai Nemzeti Nagyszálló (Grand Hotel, ahogy a homlokzata őrzi), aminek a bejárati kapuja előtt lévő, sokat látott, kovácsoltvas tetőről írtam, és úgy tűnik, többeket megérintett.
D. Zsuzsanna
A kedvenc épületem. Még a nagymamám is járt ide bálba. Mindenképp meg kell menteni. Igazi kincs.
K. Katalin
A hajdani szálloda. Szomorú, hogy ott tátong üres, lepusztult állapotban, holott lehetne belőle egy elegáns, patinás hely is. Mint ahogyan a volt Kádár cukrászdából is.
K. Anna
Ezek a város igazi kincsei, pótolhatatlanok. Fájó szívvel látom, mennyire elhanyagolt, gazdátlan. Ha annak idején nem esett volna áldozatul ez az utca a politikai csatározásoknak - ugye emlékszünk: "azért se ez lesz a sétáló utca!" -, akkor ez a kapu méltó ékköve lett volna az utcának. Így viszont csak a nemtörődömség ékes bizonyítéka.
S. Kathy
Nagyon szép. Lehetne, egy elegáns kávéház mondjuk, mivel a Tünde cukrászda nincs.
K. Gizella: Ez a volt a FÜSZÉRT. Régi kedves munkahelyem
D. József: 15 évig vigyáztam rá. Sokszor volt karbantartva, takarítva.
S. T. Mária: Gyönyörű a homlokzat, a lépcsőház is. Az egész épület megmentésre vár.
S. Diana: Az új kedvenc magyar szavam (többek között): "kikukucskálni".
A néhai Nemzeti Nagyszállóból még ma is "kikukucskál" Szolnok aranykora, meg persze a rövid, de véres XX. százada, nem is beszélve a jelzőkkel még nehezen illethető elmúlt harminc évről. Ha egyetlen épületen keresztül kellene elmesélnem Szolnok történetét a megyeszékhellyé válástól napjainkig, azt hiszem, ezt választanám. Mert benne van a fejlődés, a nagyot álmodó szolnoki ember, aztán ezer könny, értetlenség, értelmetlenség és sok-sok elveszett álom és illúzió. Ám úgy fejezném be a mesémet, hogy jön majd egyszer egy jó tündér - aki varázsütésre okos szolnokiakat teremt -, és fényes jövője lesz ennek az épületnek (is).
A bejárata előtt lévő, kovácsoltvas tetővel együtt, ami még akkor is szolnoki lesz, mikor nekünk már az emlékünk is szertefoszlik.
Bajnai Zsolt
szerkesztő
