A Tulipán utca szülöttei
2012. január 08.
A Szobor Park Szolnok rovatban jelent meg a Kátay Endre emléktábláról egy írás, amire szinte azonnal reagált Egri Sándor, aki nemcsak a Tulipán utcai szülötteiről, de a környékről is sok érdekeset írt.
A Kátay emléktábla kitalálója és gondozója az Alcsi Városrészért Egyesület. Sajnos nincs honlapjuk, de gyakran találkozom az elnökkel, figyelmébe ajánlom a februári dátumot. Sajnos Kátay Endrére már nem emlékezhet a mai színész generáció, de a színházba járók sem. Bandi bácsi a Zagyvaparti sétány 5-ben lakott, ahol a többi színész is. Nagyon rendes, csendes, barátságos, barátkozó ember volt.
Tulipán utca másik nevezetes szülötte, dr. Anisits Ferencet, városunk legújabbkori történetének első díszpolgárát, aki a Tulipán utca 3. alatt látta meg a napvilágot. Édesapja szíjgyártó volt, fia mérnökember lett, a dízel motorok "pápája". Alkotása, a BMW dízelmotorja volt az első, amelyil dízel létére legyőzte a benzineseket a világ legerősebb nyúzópróbáján, a 24 órás versenyen. Anisits úr az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején disszidált, igazából nem tudom, miért. Németországban fél év alatt megtanulta a nyelvet, majd Braunschweigben elvégezte az egyetemet, hogy legyen ottani diplomája is. Egész életét a dízelmotorok fejlesztésének szentelte. Alkotott hajómotort, teherautó-motort, karrierje csúcsán pedig a BMW dízemotor-fejlesztő részlegét alapította meg és vezette.
Az is eszembe jutott még a környékről, hogy Szolnoknak a hatvanas évekig - a vasút "kiegyenesítéséig" - két vasútállomása volt. A nagy- és Alcsiban a kisállomás, ami nagyban megkönnyítette a környékbeliek életét, hiszen nem kellett beutazzanak a nagyállomásig és onnan vissza. A vasút a töltésen futott, a Bimbó út mai házai helyén. A töltés aljában értelemszerűen vasútárok, ahonnan a töltést emelték.
Az Alcsi-puszta szinte a Tulipánnál kezdődött, kijjebb már alig voltak házak, de működött a mai Mester úton a baromfikeltető, illetve élettel volt telt a két laktanya: a bal oldalon a magyar, a jobb oldalon az orosz. Kijjebb a Rádióállomás - ma Antenna Hungária adótorony -, amely különleges jelentőségre tett szert az 1950-es években, hiszen a Kossuth Rádió tartalék adója volt - 1956 őszén onnan nem hangozhatott el a Kádár-proklamáció - illetve a Szabad Európa Rádió adásainak zavarása volt a feladata.
Alcsi-puszta a Millérig tart, onnan kezdetét veszi a besenyszögi határ. A Nagykörü, Kőtelek, Tiszasüly felé vezető úton előbb Fokorú-puszta, majd Szóró- és Doba-puszta következik. A Besenyszög felé vezető úton pedig Palotás-puszta és Tenke-puszta, mielőtt Besenyszögre érnénk.
Fokorú-pusztán találták meg az 1870-es évek végén a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Régészeti Tárának legértékesebb, legszigorúbban őrzött kincsét, a pre-szkíta korból származó "Fokorúi kincsleletet" (részlete a fenti fotón). Történetét még nem dolgozták fel, de úgy tudni, hogy megtalálója annak idején nem szolgáltatta be, csak valószínűleg eldicsekedett a kinccsel, így a csendőrök szedték el tőle.
Egri Sándor
Kedves Sándor!
Csak egyetlen kiegészítés az általad leírtakhoz.
Talán Halász Géza, a kitűnő karikatúrista mesélte, hogy amikor a hatvanas években a Verseghy diákja volt, és érezték, hogy órák után lekésik a vonatot, akkor általában futásnak eredtek, mert az Alcsi megállóban még esélyük volt elkapni a járatot.
Köszönettel:
Bajnai Zsolt
szerkesztő
