"Rablás van itt"
2012. január 28.
"Kedves barátom! Valódi rablás van itt. Egy ilyen kártya bélyeggel együtt 7 kr. Jenő" - A képeslapról egyértelműen kiderül a rablás helye. Szolnok. A postabélyegző pedig a rablás időpontját adja meg: 1900. április 5. A fotó sem készülhetett sokkal korábban.
Azt nem tudjuk, ki volt Jenő, mit keresett Szolnokon, és miért érte meg neki ilyen drágán tudatni, hogy bizony a XX. század első hónapjaiban nem olcsó mulatság képeslapokat küldözgetni. Ennél többet ugyanis nem üzent a főváros II. kerültében - a Rózsadombon -, az Albrecht út 6. szám alatt lakó Singer Jenő úrnak. Nem is nagyon üzenhetett, hiszen a korabeli szabályok szerint, ezeknek az anzikszoknak az egyik oldalán a fotó, hátlapján pedig a címzés és a bélyeg helye volt, nem nagyon lehetett tehát szövegelni. Mindenesetre Jenő megírta, hogy egy ilyen lap 7 kr. - feltételezhetően krajcár -, amiből 4 maga a bélyeg volt. Tehát a Szigeti Henrik udvari fényképész által kiadott kártyát - "Minden utánzás tilos" - 3 krajcárért árulták Szolnokon.
Szigeti Henrik Szolnok ismert fényképésze volt az előző századfordulón. Műterme egy ideig a Szapáry út végén keresztben álló, szecessziós banképületben, illetve később a Kádár cukrászda mellett működött. Esetünkben azonban az a kérdés, hogy Szigeti mester mikor és hol állította fel fotómasináját.
A hol kérdésre nem könnyű válaszolni. Az ugyanis világos, hogy a Zagyva bal partján, valahol a művésztelep környékén állt a kamera. Az is biztosra vehető, hogy mivel a Zagyva-hídtól jóval jobbra kellett lennie, a helyszín nem lehetett a Vártemplom tornya. Márpedig a kép alapján egyértelmű, hogy valamiféle magaslatról készülhetett. Ez a XIX. század végén - szerintem - csak a szolnoki vár maradványaként számon tartott rom lehetett. Az ugyanis nem hinném, hogy egy 3 krajcárért terjeszthető fotó kedvéért Szigeti mester magaslatot ácsoltatott volna valamelyik falusi ház kertjébe.
A mikor született ez a fotó kérdésre, a képeslapon jól látható postai bélyegző miatt néhány éves pontossággal lehet válaszolni, hiszen a pecsét megadja a készítés legkésőbbi dátumát: 1900. A legkorábbi időponttal pedig a képen látható épületek szolgálnak. Már áll a megyeháza, tehát 1878 utáni a dátum. A kép középpontjában ott éktelenkedik a mai Varga tűzfala, tőle jobbra pedig a bíróság épülete, azaz 1891 után vagyunk. A még csak egyemeletes bírósági épület mögött mintha a Kossuth téri pénzügyigazgatósági palota (ma megyei könyvtár) is kikandikálna, tehát 1892-nél is későbbi a kép. Az utolsó pedig a bal felső sarokban látható, Szapáry úti Nemzeti Szálló felső szintje és jellegzetes teteje, ami pedig egyértelművé teszi, hogy ez a kép csak 1895 után készülhetett.
Tehát1 a XIX. század utolsó éveiben így nézett ki Szolnok a Zagyva felől. A folyó partján még ott vannak a Tabán falusias házai, a Szabadság téren még a bazársor áll - a mai Halászcsárda palotája helyén -, de a város aranykorában épület házak többsége már készen van.
