Album



"Rablás van itt"

2012. január 28.

"Kedves barátom! Valódi rablás van itt. Egy ilyen kártya bélyeggel együtt 7 kr. Jenő" - A képeslapról egyértelműen kiderül a rablás helye. Szolnok. A postabélyegző pedig a rablás időpontját adja meg: 1900. április 5. A fotó sem készülhetett sokkal korábban.

Azt nem tudjuk, ki volt Jenő, mit keresett Szolnokon, és miért érte meg neki ilyen drágán tudatni, hogy bizony a XX. század első hónapjaiban nem olcsó mulatság képeslapokat küldözgetni. Ennél többet ugyanis nem üzent a főváros II. kerültében - a Rózsadombon -, az Albrecht út 6. szám alatt lakó Singer Jenő úrnak. Nem is nagyon üzenhetett, hiszen a korabeli szabályok szerint, ezeknek az anzikszoknak az egyik oldalán a fotó, hátlapján pedig a címzés és a bélyeg helye volt, nem nagyon lehetett tehát szövegelni. Mindenesetre Jenő megírta, hogy egy ilyen lap 7 kr. - feltételezhetően krajcár -, amiből 4 maga a bélyeg volt. Tehát a Szigeti Henrik udvari fényképész által kiadott kártyát - "Minden utánzás tilos" - 3 krajcárért árulták Szolnokon.

Szigeti Henrik Szolnok ismert fényképésze volt az előző századfordulón. Műterme egy ideig a Szapáry út végén keresztben álló, szecessziós banképületben, illetve később a Kádár cukrászda mellett működött. Esetünkben azonban az a kérdés, hogy Szigeti mester mikor és hol állította fel fotómasináját.

A hol kérdésre nem könnyű válaszolni. Az ugyanis világos, hogy a Zagyva bal partján, valahol a művésztelep környékén állt a kamera. Az is biztosra vehető, hogy mivel a Zagyva-hídtól jóval jobbra kellett lennie, a helyszín nem lehetett a Vártemplom tornya. Márpedig a kép alapján egyértelmű, hogy valamiféle magaslatról készülhetett. Ez a XIX. század végén - szerintem - csak a szolnoki vár maradványaként számon tartott rom lehetett. Az ugyanis nem hinném, hogy egy 3 krajcárért terjeszthető fotó kedvéért Szigeti mester magaslatot ácsoltatott volna valamelyik falusi ház kertjébe.

A mikor született ez a fotó kérdésre, a képeslapon jól látható postai bélyegző miatt néhány éves pontossággal lehet válaszolni, hiszen a pecsét megadja a készítés legkésőbbi dátumát: 1900. A legkorábbi időponttal pedig a képen látható épületek szolgálnak. Már áll a megyeháza, tehát 1878 utáni a dátum. A kép középpontjában ott éktelenkedik a mai Varga tűzfala, tőle jobbra pedig a bíróság épülete, azaz 1891 után vagyunk. A még csak egyemeletes bírósági épület mögött mintha a Kossuth téri pénzügyigazgatósági palota (ma megyei könyvtár) is kikandikálna, tehát 1892-nél is későbbi a kép. Az utolsó pedig a bal felső sarokban látható, Szapáry úti Nemzeti Szálló felső szintje és jellegzetes teteje, ami pedig egyértelművé teszi, hogy ez a kép csak 1895 után készülhetett.

Tehát1 a XIX. század utolsó éveiben így nézett ki Szolnok a Zagyva felől. A folyó partján még ott vannak a Tabán falusias házai, a Szabadság téren még a bazársor áll - a mai Halászcsárda palotája helyén -, de a város aranykorában épület házak többsége már készen van.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Késés és vaníliá
Úgy tűnik, 104 évvel ezelőtt is könnyen előfordult, hogy késett a vonat. Ám az ma már nem történhetne meg, hogy valaki a késés miatt beül a szolnoki állomás éttermébe, ott egy vaníliát rendel, és miközben a csatlakozásra vár, a helyről készült képeslapon üzen az otthonaiknak.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az egyik legismertebb "szolnoki"
A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

A Szoborpark további képei