Felénk

TVSZ (11.): Söprik a szolnoki utcát

2018. július 30.

Ma már természetes a gépi vagy a kézi úttisztítást, és bele se gondolunk, mindez alig másfél évszázados múltra tekint vissza. Hogy Szolnokon mikor jelent meg az első utcaseprő, nem tudom. Azt viszont igen, hogy jelenleg 80 ezer négyzetméter járdát takarítanak. Tanultam Valamit Szolnokról.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2018. május 15-én jelent meg először.)

Egy kulturált és rendezett nagyvárossal szembeni minimális elvárás közterületeinek rendszeres takarítása. Ez ma már olyan természetes nekünk, akik a világ szerencsésebb részén élünk, mint hogy a csapból folyik az ivóvíz, a vécé lehúzható, van áram és közvilágítás, sőt gáz, telefon és már wifi is. És bár talán már az ókori görögöket is zavarta az utcai szemét, a rómaiakról pedig biztosan tudjuk, hogy legalább a nagyobb városaikban volt közterület tisztítás, az a fajta "utcaseprés" és kuka ürítés, amit ma elvárunk, legfeljebb másfél évszázados múltra tekint vissza Magyarországon. Szolnokon meg talán még ennyire sem.

Bár konkrét feljegyzést eddig nem találtam róla, ezért csak feltételezem, hogy a XIX. század végén fejlődésnek indult Szolnokon se lehetett jobb a helyzet a köztisztaság területén, mint a fővárosban. Ahol bár már a szabadság harc előtt is próbálták rabokkal takaríttatni az utcákat, ennek sok eredménye az 1800-as évek végéig nem volt. A kövezetlen utakat ugyanis szinte felesleges volt tisztítani. A csatornázás és a szemétszállítás hiánya pedig oda vezetett, hogy mindenféle emberi "végtermék" és szemét az utcákon hömpölygött, eltakarítsuk a következő esőre várt. A helyzetet súlyosbította, hogy az évszázad végére hatalmasra duzzadt a lakosság, akiknek az ellátását ráadásul olyan piacok révén oldották meg, ahol nemcsak mindenféle állatok voltak, de a hulladékkezelés fogalma is teljesen ismeretlen volt. Szóval romantikus perceinkben képzeljük el, mennyi szemét hömpölyöghetett Szolnok utcáin, amihez nyugodtan hozzáképzelhetjük egy forró, nyári nap illatát is.

A közterületek tisztántartása azok rendezésével kezdődhetett meg. Szolnokon már a XIX. században megjelentek az első kövezett utak, ami aztán az 1900-as évek elejére, legalább a belváros forgalmasabb utcáiban teljesen elterjedt. Ez pedig azt jelentette, hogy már volt értelme az utcaseprésnek. Sőt, a lóvontatású forgalom miatt nemcsak értelme volt, hanem egyre fontosabbá is válhatott, hiszen például a harmincas években csak konflisból 77 rótta Szolnok utcáit. Feltételezem, az első utcaseprési rendeletek is ebből az időszakból származnak, miként a közterületek takarítását, az utcai kukák kihelyezését és ürítését is ekkoriban - tehát nagyjából száz esztendeje - szervezhették meg. Az biztos, hogy a város növekedése - ami nemcsak a lakosság számában, de a burkolt utak és járdák felületének bővülésében is megmutatkozott - egyre több kukát, kukásautót és utcaseprőt igényelt.

Mint az NHSZ Szolnoktól megtudtam, jelenleg a városban 80 ezer négyzetméternyi - tehát nagyjából 11-12 szabályos focipályányi - járdát takarít a cég rendszeresen, nagyjából március elejétől, november végéig (a többi időszakban síkosság mentesítenek). Ez egyben körülbelül 80 kilométernyi - Szolnok-Ferihegy távolságnyi - útszegély tisztítását is jelenti, amit a város rendel meg és fizet a település költségvetéséből. A közérzetünket nagyban befolyásolja, hogy mindezeken felül az NHSZ Szolnok a Magyar Közút kezelésében lévő - tehát nem városi fenntartású - utakat is olykor takarítja, így például a Tószegi utat vagy éppen a belvárosi Tisza-hidat. Ugyancsak rendszeresen tisztítják a fizetős parkolókat április 1. és október 30. között. Mindezek eredményeként pedig a szezon elején - tehát mostanában - napi 5-6 tonna úttisztítási hulladék keletkezik, ami nem számít veszélyes hulladéknak, így ugyanott végzi, ahol a háztartási hulladék: a Kétpói Regionális Hulladéklerakóban.

A város által megrendelt közterületek tisztítását az NHSZ Szolnok két darab Mercedes gépi seprő autóval, továbbá három járdaseprő kisgéppel oldja meg, illetve saját munkatársai és a Munkalehetőség a Jövőért Kft. dolgozói is végeznek kézi takarítást. Ami valamikor a legelterjedtebb módja volt Szolnok tisztántartásának is. Legalábbis erről tanúskodnak azok a régi képeslapok, amelyek véletlenül egy-egy utcaseprőt, vagy éppen egy lócitrom-tároló ládát is megörökítettek az elmúlt nyolcvan-kilencven évben.

(Az utolsó két régi felvétel forrása: Fortepan.hu)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kossuth téri ház
A maga nemében egész szép ez a Kossuth téren ma is álló lakóház, amelyet valamikor a hatvanas években örökítettek meg először képeslapon. Amikor a fotó készült, még csak ebből a szögből lehetett fotózni az akkor, feltételezhetően, éppen elkészült házat.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Kint felejtett táblák (x)
Nem tudom, hány engedély kell egy KRESZ-tábla kihelyezéséhez. Miként azt sem, hogy ezeket valaki nyilvántartja-e. Az viszont tény, hogy Szolnok világelső lehet a kint felejtett, értelmüket vesztett táblák tekintetében. Ez az e-Magyarország pont tábla például a Mária utca elején felejtődött el. Emlékszik még valaki, hogy ez mire utalt? És, hol is volt az a pont a közelben, ahol netezni lehetett? Persze az is lehet, hogy nem eltávolítani, hanem történelmi emlékhellyé nyilvánítani kellene.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Lakásépítés záróköve
Szerte a világban találhatunk olyan záróköveket, amelyek egy-egy nagyobb építkezés befejezésének állítanak emléket. Szolnokon is van néhány ilyen, köztük például a Thököly úti négyemeletes szalagházon, 1972-ben elhelyezett.

A Szoborpark további képei