Szobor Park Szolnok



Közös siker emléke

2020. április 24.

Ha nem éppen egy újabb vészhelyzet elhárítása lenne a közös feladat, akkor minden bizonnyal ennél az emléktáblánál is lett volna koszorúzás. Meg előtte talán kicsit helyre is állítják a Városháza falán a 2000-es nagy árvíz elleni védekezés valamennyi résztvevőjének emléket állító táblát.

Vannak a szolnokiságnak olyan pillanatai, amelyek az akkor itt élők emlékezetében közös pontként mindörökre megmaradnak. Számomra ilyen az orosz laktanyában 1986-ban történt robbanás, a következő év eleji hó helyzet, az Olaj 1991-es bajnoki címe, illetve a 2000-es nagy árvíz. Árvíz volt előtte is - például 1999-ben is 974 centin tetőzött a Tisza -, de annyira látványos, érzékelhető, már-már kézzelfogható, mint a 2000. áprilisi, talán sem előtt, sem azóta. Költői túlzás, hogy tulajdonképpen víz alatt volt a város, de tény, hogy a megáradt Tisza vízszintje magasabban volt, mint Szolnok jelentős részén az utcák szintje.

Aki emlékezhet abból a 31 napból, amíg a védekezés tartott, bármire, az biztos, hogy személyes történeteket tud mesélni. Számomra máig hátborzongató élmény a vízzel körülvett Tiszaligetből tudósítani, ahol "a víz szintje alatt" különböző üzemek dolgozó pakolták a homokzsákokat, és végig úgy járkáltunk ott, hogy figyelmeztettek: bármikor előfordulhat, hogy szaladni kell. De felejthetetlen a Tisza-parti sétány, ahol a mellvéd korlátja fölött hömpölygött a víz, és lényegében fólia és homokzsákok, meg a jószerencse védte Szolnok belvárosát. A Debreceni út fölött megmozdult gát már csak a nevezetes éjszaka elmesélt történeteiben van meg nekem, de a vascölöpök leverésére, meg a gáton futó régi 4-es út hosszú ideig tartó lezárására jól emlékszem. Ahogy a katasztrófa-turistáskodásomra is, mert egyszerűen nem lehetett kihagyni a torkolatnál a szinte a hidak alját nyaldosó "tengert", vagy a vasúti Zagyva-hidat "lehorgonyzó", kővel megrakott vasúti kocsik látványát.

Tudom, ha a koronavírus miatt nem lennénk lakásfogságra ítélve, akkor idén, a nagy árvíz huszadik évfordulóján többféle megemlékezés is lett volna. Így azonban nem marad más, mint a Városháza falára 2001-ben elhelyezett emléktábla beillesztése a blogSzolnok szoborparkjába. Úgy is, mint az a közterületi emlékhely, amely a legtöbb, ma is élő szolnokinak állít emléket, hiszen szerintem nem volt akkor a 75 ezres városban olyan, aki legalább egyszer, valami módon ne segített volna. Talán ezért is sikerülhetett, és így egy aprócska emléktábla is elég a megemlékezésre, hiszen a nagyobb bajt, a súlyosabb veszteségeket elkerülte a város.

Aki emlékezni szeretne arra a 2000-es nagy vízre, annak a Városháza házasságkötő terem felőli oldalán lévő táblán kívül érdemes a Tiszaparti sétányt is megnéznie, és a Református templom mögött a régi támfalnál megpróbálni felidézni, mekkora is lehetett az a bizonyos 1041 centin tetőző árvíz. Igazán ott lehet érzékelni, mennyivel a fejünk fölött hömpölygött a Tisza, ami - miként az új támfal folyó felöli oldalán olvasható - az elmúlt évszázadokban legalább annyiszor állította próba elé Szolnokot, mint a tűzvészek és a pestisjárványok.

És mindig Szolnok nyert. A Városháza falán lévő tábláról mostanában mindig ez jut eszembe.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az Album 317. képe
Az ünnepek körüli munka- és szabadnapok átrendezése miatt a blogSzolnok szempontjából ez hétfő szombat. Ha pedig szombat, akkor illik új képet feltölteni az Album rovatba. Éppen 317. alkalommal. Egy olyan képeslapot választottam - szerintem 1908-ból -, ami jól mutatja, mit lehet szeretni ezeken a régi felvételeken.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Nekünk viszi a szél
Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Régi tábla, eltűnt cégek
A Kolozsvári úti óvoda bejárati ajtaja mellett, véletlenül bukkantam erre az emléktáblára. Tökéletes fotót nem tudtam készíteni róla, de a tartalma miatt nem bírom megállni, hogy ne örökítsem meg. Elemezni és magyarázni való tábla.

A Szoborpark további képei