Szobor Park Szolnok



Közös siker emléke

2020. április 24.

Ha nem éppen egy újabb vészhelyzet elhárítása lenne a közös feladat, akkor minden bizonnyal ennél az emléktáblánál is lett volna koszorúzás. Meg előtte talán kicsit helyre is állítják a Városháza falán a 2000-es nagy árvíz elleni védekezés valamennyi résztvevőjének emléket állító táblát.

Vannak a szolnokiságnak olyan pillanatai, amelyek az akkor itt élők emlékezetében közös pontként mindörökre megmaradnak. Számomra ilyen az orosz laktanyában 1986-ban történt robbanás, a következő év eleji hó helyzet, az Olaj 1991-es bajnoki címe, illetve a 2000-es nagy árvíz. Árvíz volt előtte is - például 1999-ben is 974 centin tetőzött a Tisza -, de annyira látványos, érzékelhető, már-már kézzelfogható, mint a 2000. áprilisi, talán sem előtt, sem azóta. Költői túlzás, hogy tulajdonképpen víz alatt volt a város, de tény, hogy a megáradt Tisza vízszintje magasabban volt, mint Szolnok jelentős részén az utcák szintje.

Aki emlékezhet abból a 31 napból, amíg a védekezés tartott, bármire, az biztos, hogy személyes történeteket tud mesélni. Számomra máig hátborzongató élmény a vízzel körülvett Tiszaligetből tudósítani, ahol "a víz szintje alatt" különböző üzemek dolgozó pakolták a homokzsákokat, és végig úgy járkáltunk ott, hogy figyelmeztettek: bármikor előfordulhat, hogy szaladni kell. De felejthetetlen a Tisza-parti sétány, ahol a mellvéd korlátja fölött hömpölygött a víz, és lényegében fólia és homokzsákok, meg a jószerencse védte Szolnok belvárosát. A Debreceni út fölött megmozdult gát már csak a nevezetes éjszaka elmesélt történeteiben van meg nekem, de a vascölöpök leverésére, meg a gáton futó régi 4-es út hosszú ideig tartó lezárására jól emlékszem. Ahogy a katasztrófa-turistáskodásomra is, mert egyszerűen nem lehetett kihagyni a torkolatnál a szinte a hidak alját nyaldosó "tengert", vagy a vasúti Zagyva-hidat "lehorgonyzó", kővel megrakott vasúti kocsik látványát.

Tudom, ha a koronavírus miatt nem lennénk lakásfogságra ítélve, akkor idén, a nagy árvíz huszadik évfordulóján többféle megemlékezés is lett volna. Így azonban nem marad más, mint a Városháza falára 2001-ben elhelyezett emléktábla beillesztése a blogSzolnok szoborparkjába. Úgy is, mint az a közterületi emlékhely, amely a legtöbb, ma is élő szolnokinak állít emléket, hiszen szerintem nem volt akkor a 75 ezres városban olyan, aki legalább egyszer, valami módon ne segített volna. Talán ezért is sikerülhetett, és így egy aprócska emléktábla is elég a megemlékezésre, hiszen a nagyobb bajt, a súlyosabb veszteségeket elkerülte a város.

Aki emlékezni szeretne arra a 2000-es nagy vízre, annak a Városháza házasságkötő terem felőli oldalán lévő táblán kívül érdemes a Tiszaparti sétányt is megnéznie, és a Református templom mögött a régi támfalnál megpróbálni felidézni, mekkora is lehetett az a bizonyos 1041 centin tetőző árvíz. Igazán ott lehet érzékelni, mennyivel a fejünk fölött hömpölygött a Tisza, ami - miként az új támfal folyó felöli oldalán olvasható - az elmúlt évszázadokban legalább annyiszor állította próba elé Szolnokot, mint a tűzvészek és a pestisjárványok.

És mindig Szolnok nyert. A Városháza falán lévő tábláról mostanában mindig ez jut eszembe.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tömeg a korzón
Vajon egy átlagos hétköznapon, vagy egy korai tavaszi hétvége délelőttjén készült a Szapáry utcán ez a felvétel, amiből aztán az "Állomás tőzsde" gondozásában képeslap lett? A Csíkszeredán élő Vaszi Boriskának "1000 csókot" küldő Dezsőnek köszönhetően maradt fenn ez a XX. század elejéről származó, a szolnoki korzót mutató kép.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

Szomorú Szapáry
Nagyjából a Szapáry út közepén, a néhai Ságvári Művelődési Ház és a Népfront székház között, a Deák Ferenc terünkhöz vivő kis köz egyik oldalán áll ez a minimum 125 éves ház. Már a 19. században is ott volt a szolnoki korzón, de nem biztos, hogy még néhány év múlva is ott lesz. Építészetileg talán nem képvisel komoly értéket. Az azonban biztos, hogy az évek óta folyamatosan romló állapota miatt az utca és egyben Szolnok csúfsága is. Amit tehetetlenül kell szemlélnünk. Amíg össze nem dől?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelemkönyvünk betonból
A vasútállomás előtti Jubileum tér közepén álló Tanúhegy minden bizonnyal Szolnok legjobban dokumentált köztéri alkotása. Miként talán azt sem túlzás kimondani, hogy ez az a szobrunk, amelyik mérete és helye ellenére a legkevésbé szervesült a város életébe. De talán majd 5 év múlva!

A Szoborpark további képei