Szobor Park Szolnok



Mini Kárpát-medence királyfejjel

2020. január 10.

A Kárpát-medence Szolnokon is bejárható. Igaz, a Szolnok székhelyű megye helyén aprócska, Árpád-kori templom alaprajza emelkedik ki (az Alföldből). A templom végében pedig kétméteres oszlopon - talán - királyfej látható. Szolnoki Millenniumi emlékpark Somogyi Árpád szobrával.

A Magyar Országgyűlés a 2000. évi I. törvényben rögzítette, hogy az államalapítás - I. Szent István megkoronázása - ezeréves évfordulója tiszteletére a 2000. január 1. és 2001. augusztus 20. közötti időszakot millenniumi emlékévnek nyilvánítja. Ennek részeként indult el például az esztergomi vár felújítása, az Esztergom és Párkány közötti, a Dunán átívelő Mária Valéria híd ismételt felépítése, sőt ide sorolták az új Nemzeti Színház beruházását is, bár az csak 2002. március 15-ére lett kész. A millenniumi emlékév legemlékezetesebb momentuma talán a Szent Korona átszállítása a Parlamentbe, illetve, hogy minden település millenniumi emlékzászlót kapott a kormánytól, amit általában nagy ünnepség keretében adtak át. Sok városban és faluban emlékparkkal is tisztelegtek az államalapítás ezeréves évfordulója előtt. Szolnokon a 2000. január 27-ei közgyűlés döntött a millenniumi emlékmű felállításáról, azaz a Vártemplom háta mögötti park kialakításáról, és egy ottani szoborról.

A szobor elkészítésére a Munkácsy-díjas Somogyi Árpádot (Karcag, 1926 - Budapest, 2008) kérték fel, akinek addig egy alkotása állt Szolnokon: Pálfy János mellszobra, a róla elnevezett iskola előtt (amit azóta elloptak). Somogyi egyébként Ferenczy Béni, Pátzay Pál és Medgyessy Ferenc tanítványa volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és az Agronómuslány című, 1952-ben felállított szobrától kezdve szinte évente leplezték le egy-egy köztéri alkotását. Ezek között éppúgy megtaláljuk az Építőmunkást (Komló, 1955), mint Gárdonyi Géza (Eger, 1965) alakját, avagy éppen Szovjet emlékművet (Pétervására, 1967), Felszabadulási emlékművet (Nagykőrös, 1969), és a rendszerváltás után készült második világháborús emlékművet. Szolnokra egyébként 2003-ban még egyszer "visszatért", amikor a Tisza szálló falán lévő kút melletti emléktáblára az általa készített Pápai Vajna Ferenc dombormű került.

Legjelentősebb szolnoki alkotása a Millenniumi emlékparkban álló, úgynevezett Kalocsai királyfej, amelyről a felállítása előtti napokban, de később is sokszor megjelent, hogy tulajdonképpen Szent István portréja. Ami nem zárható ki, bár a történészek között a mai napig vita van arról, hogy az Árpád-kori szobrászatunk legismertebb - és legtöbbször reprodukált - portréja kit is ábrázol. A második kalocsai székesegyházról származó, és 1873-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került, gerecsei vörös mészkőből faragott fej egyesek szerint az első királyunkat, mások szerint Jézust ábrázolja. A 17 centis, nyitott szemű, szakállas, abroncskoronás fej - az eredeti a szájánál sérült - lett Somogyi Árpád modellje, amit közel egy méteresre nagyított fel. A Kalocsai királyfejet végül egy legalább kétméteres obeliszkre helyezték, amelyen felirat hirdeti, hogy 2000-ben, "A magyar államiság millenniumára" állították fel.

A szobornál talán sokkal érdekesebb az azzal együtt kialakított emlékpark, ami Vincze Sándor építész munkája. És nemcsak azért, mert Szolnokon rendkívül ritka, amikor egy köztéri alkotást az azt körülvevő térrel együtt értelmezhetünk. Hanem azért is, mert itt az építész a Kárpát-medence körvonalait alakította parkká. A Tisza felőli oldaláról nézve nagyon jól kivehetőek a Kárpát-medence nagy folyói, illetve a park szélén lévő kiemelkedések, virágágyások egyértelműen a Kárpátok és az Alpok vonulatait szimbolizálják. Nagy kár, hogy a stilizálás megállt ennyinél.

Számomra ugyan kicsit zavaró, hogy a Zagyva és a Tisza torkolatának környéke, kis túlzással Jász-Nagykun-Szolnok megye "le van kerítve".

Mégpedig egy aprócska Árpád-kori templom alaprajzának a kiemelésével, ahol lényegében az oltár helyén magasodik az obeliszkre helyezett királyfej. Kicsit belerondítva ezzel a Kárpát-medence rajzába, miközben a közterek klasszikus elrendezését próbálja követni az elrendezés. Az mindenesetre tény, hogy Szolnok egyik legkülönlegesebb tere csak egységes kompozícióként értelmezhető.

Magát a Millenniumi emlékparkot 2000. szeptember 1-jén, az első Szolnok Napján avatták fel. A tudósítások szerint az "Üzenet az utókornak" című rendezvény keretében a szobor talapzatába egy vaskazetta is került, amibe Szolnok akkori lakóinak névsora, illetve a jövőnek szánt üzenetek kerültek. Mindez pedig még érdekesebbé és értékesebbé teszi az egész kompozíciót.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Faros Bözsi a szobor mögött
Aki egy picit is szereti a régi járműveket, netán rajong a hazai autóbuszgyártás aranykoráért, az velem együtt nagyon szeretné, ha ez az 1975-ös fotó valamilyen csoda folytán forgatható lenne, és a Tanúhegy emlékmű mögött, a buszmegállóban nézelődhetnénk. Mert mi minden kandikál ott!

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az építés emlékére is
A Szobor Park Szolnokban helyük van az itteni emléktábláknak is, amelyek épp oly sok üzenetet hordoznak a városról, mint a szobraink. Például a Várkonyi tér 20. számú ház építésének dátumára emlékeztető az épület bejáratánál.

A Szoborpark további képei