Szobor Park Szolnok



Elvonult óvodások

2020. november 27.

Valamikor 2001 tavaszán sérült meg a Verseghy park sarkán három évtizedig álló Vonulók című szobor. Bár az alkotó, Laborcz Ferenc lánya kijavította a műalkotást, de az azóta sem került vissza Szolnokra. A Vonulókat négy évtizeddel később is látnoki munkának nevezte egy művészettörténész.

Szolnok rendszerváltás után eltűnt szobrai között tarthatjuk nyilván a sokakat - nem véletlenül - sétáló óvodásokra emlékeztető domborított, hegesztett lemezekből készült alkotást. Laborcz Ferenc (1908-1971) Munkácsy-díjas szobrászművész egyik utolsó munkáját valószínűleg 1970-ben állították fel a mai Kellener Gyula utca végén, a Verseghy park sarkánál, az óvodával szemben. Eltűnése viszont sem politikai okra, sem lopásra, sőt még csak nem is a rosszindulatú megnevezésére - "sorakozó óvszerek" -, hanem egy balesetre vezethető vissza. Valamikor 2001 tavaszán egy autó hajtott neki a derékszögű kanyarral szemben lévő alkotásnak, ami annyira megsérült, hogy a helyszínen nem lehetett kijavítani. Így annak az évnek őszén már a Rethmann Rt. - az akkori, szolnoki köztisztasági cég - telephelyén volt, ám mivel ott nem került sor a rendbehozatalára, végül az alkotó lányához, az ötvösművész B. Laborcz Flórához került. És miként a Köztérkép.hu oldalon egy 2010-es bejegyzésben olvasható, az örökös a szobrot kijavította, és a kertjében állította fel. A 2011-ben frissült bejegyzésben az is olvasható, hogy Szolnok vezetése keresi a helyet, ahová a szobrot ismét fel lehetne állítani. (Miért is nem kerülhetett vissza az eredeti helyére?)

Tegyük hozzá, nem akármilyen szobor kerülhetett volna vissza az elmúlt két évtizedben Szolnokra. A Vonulók eredeti terve még 1967-ben, a székesfehérvári Könnyűfémműben - egy szocialista iparvállalatnál - született, ahol szobrásztalálkozót szerveztek öt képzőművész meghívásával. (Az "átkosban" ilyesmire is volt példa!) Az egyik résztvevő, Laborcz Ferenc az üzemben durvahengerelés során keletkező, szabálytalanul elnyúlt alakú ipari hulladékot - lényegében alumínium lemezek - használta fel, amiből hajlítással és hegesztéssel készítette el Vonulat című alkotását. Az 1967-es munka a mai napig látható az egykor gyár közelében. Laborcz Ferenc azonban tömbszerűen - tehát nem egymás mellett lévő lapokként - szerette volna megvalósítania az ötletét, de erre csak 1970-ben került sor, és ez lett a Szolnokon felállított Vonulók című szobor.

Négy évtizeddel a felállítás után a budapesti B. L. Teremben rendezett V. Szabadtéri szobor című kiállításon - ahol olyan műveket mutattak be, amelyek a szervezők szerint az adott kor szobrászatának legjelentősebb értékei közé tartoznak - szóba került Laborcz Ferenc Vonulat című alkotása is. Egy művészettörténész akkor kiemelte az alkotás látnoki képességeket tükröző értékeit, azt a felfogást és látásmódot, amely a hazai szobrászatban, négy évtized elmúltával - tehát 2010 környékén - is még csak akkor kezdett kibontakozni. "A figurális valóság (óvónőkkel vonuló óvódások) inspirálta a szobrászi gondolatot, a formák térbeli ritmusának lényeges elemeit kihangsúlyozó erőteljesen kifejező életritmust érzékeltető művet."

Az alumíniumból készül, nagyjából négy méter szélességű, hullámzó alaprajzú betonlapokra állított szobor három legmagasabb "figurája" nagyjából embermagasságú, míg a körülöttük lévő apróbbak óvodás gyerek méretűek voltak. A három "óvónő" tizenkét, körülöttük szinte rohangáló "gyerekkel" sétált az időtlen térben. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a szobornak olyan értelmezése is volt, miszerint szívritmust írtak le a nagy és a kisebb alakok. Az mindenesetre tény, hogy semmiféle politikai töltetet nem hordozott, viszont nonfiguratív alakjaival nemcsak 1970-ben térte el, de ma is eltérne megszokottól. Nem is tudok szabadulni a gondolattól, hogy ma is Szolnok egyik legkülönlegesebb köztéri szobra lehetne, főleg, ha megfelelő helyre lenne felállítva. Talán a mostani óvoda-felújítási időszakban helyet is lehetne találni az 50 éves Vonulóknak.

(A címlapon lévő kép Kardos Tamás 1985 körüli munkája, az 1. fotó pedig Szabó Mihály 1975-ös felvétele.)

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Ez bizony Szolnok
Mégpedig Szolnok főtere. Azokban az időkben, amikor az adóhivatal épületében még mertek, vagy nyithattak üzletet a helyi vállalkozók. Amikor a Kossuth tér még piac is volt, ahonnan vállon átvetett rúdra akasztott vödrökben hordták az ivóvizet. A város Szentháromság-szobrának a tövéből.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Apró figyelmetlenség
Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Eddig ismeretlen emlékmű
Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.

A Szoborpark további képei