A Csáklya úti híd korlátjára

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2021. március 29-én jelent meg először.)

A március elején megjelent örömittas bejelentésekből és az ezekből fabrikált "hírekből" úgy tűnhet, hogy pillanatokon belül átkelhetünk a Tiszán az új, Szolnok határain belül épülő közúti hídon. Vagy legalábbis olyan lépés történt a "Csáklya utcai híd" néven hivatkozott műtárgy megszületése felé vezető úton, amire korábban nem volt példa. Az nem lehet kétséges, hogy Szolnoknak szüksége volna egy második városi hídra, ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy ennek az igénye bő három évtizedes múltra tekint vissza, meg azt sem, hogy a most bejelentett 600 millió forintos tervezés körülbelül 2024-ig fog tartani, és majd csak utána indulhat maga a kivitelezés.

Ami persze nagy szó. Főleg annak fényében, hogy 2019 nyarán már volt egy hasonló bejelentés és virtuális pezsgő durrogtatás, majd hirtelen leállt az előkészítés folyamata. Miként történt ez majdnem egy évtizeddel korábban is, amikor a 100 millióból indult tervezési munkát 2010-ben a kormányváltás miatt akasztották meg. És arról se feledkezzünk el, hogy 2006 környékén volt olyan ígéret, miszerint legkésőbb 2015-ben már átkelhetünk az új, szolnoki, belvárosi Tisza-hídon. A történelmi tapasztalatokon alapuló szkepticizmust pedig az is táplálhatja, hogy amikor 1992-ben megnyílt a Szent István-híd, akkor valaki kiszámolta: Szolnoknál harmincévente épül új Tisza-híd. Márpedig 2022-ben lesz egy - ugyancsak megkésett - hídavató a közelben, viszont ha nem sikerül a három évtizedes perióduson változtatni, akkor a Csáklya utcai műtárgy nevére 2050 körül lehet majd pályázatot kiírni.

De nem is a szolnoki Tisza-hidak építéstörténete a fontos, mert utólag majd elintézzük annyival a Csáklya utcai hidat, hogy nehéz szülés volt, meg, ha már áll, az előzmények úgysem érdekelnek senkit. Sokkal inkább a híd - hidak - és a hozzá kapcsolódó utak nyomvonala kapcsán kellene néhány dolgot átbeszélni, nehogy a végén azt is mondanunk kelljen, hogy sajnos a fától nem láttuk az erdőt. Mármint a híd felett érzett örömünkben megfeledkezünk az építkezéshez esetleg kapcsolódó járulékos problémákról.

A megjelent cikkekből az olvasható ki, hogy az új hídhoz vezető út valahol a mai Mártírok-Temető út kereszteződésétől indul majd a Tisza felé. Csak szeretném megjegyezni, hogy ennek a helynek a közvetlen közelében jelenleg egy bölcsőde, egy óvoda és egy idősek napközije található. Miként arra is szívesen felhívom a figyelmet, hogy az itt lévő egykori malom, néhai "tüzép" kapufélfái és főleg a volt papírgyár "lakótelepe" olyan helyi értékek, amikre jó lenne vigyázni.

A Csáklya utcánál lesz maga a híd, majd a túlparton épül egy ártéri híd - értsd: második "százlábú" híd -, közben pedig kapcsolat alakul ki a ma még "zsákutca" Tiszaligettel. Azaz, átjáróház lehet a Tiszaligetből. Mert gondoljunk bele, Tószeg felől mennyivel gyorsabb lesz Besenyszög irányába az új hídon, majd a Ligeten átvágva eljutni! Szemernyi kétségem nincs afelől, hogy ez a megnyitás fel fogja gyorsítani a Tiszaliget lakóövezetté válását, hiszen egy olyan terület lesz a város közepén, ami minden irányból nagyon jól megközelíthetővé válik. Arról nem is beszélve, hogy milyen károkat okozhat a Tiszaligetben maga a híd és az ártéri híd építése, amit legolcsóbban rajta keresztül lehet majd teherautókkal és gépekkel elérni. Persze mindez megelőzhető lenne, ha végre látható szándék lenne a jelenlegi Tiszaliget megőrzésére, illetve az autóforgalom távoltartására.

Az ártéri híd után az új út a mai áruházak mögött ér majd ki a Szandai rétre, ahol aztán egy felüljáróval keresztezi a jelenlegi 4-es utat, majd valahol a sportreptér mellett elhaladva, Szandaszőlős és a Tisza között futva, Szolnok és Rákóczifalva között éri el a mostani 442-es út nyomvonalát. A Szent István-híd előtti csomópont építés legfeljebb néhány hónapig zavarja majd össze a belváros közlekedését, miként a sportreptér is túléli, hogy egy újabb főút kerül a közelébe. Ugyanakkor a rákóczifalvaiakon, a rákócziújfalusiakon, a martfűieken és az abból az irányból Szolnokra ingázókon a most már tervezés alatt lévő beruházás nem fog segíteni. Rajtuk továbbra is át fog hömpölyögni a megyeszékhelyre ingázók és a 21-es, 32-es, 442-es út alkotta észak-déli tranzit főút forgalma. Merthogy rajtuk az segítene, ha a most tervezett út folytatása is azonnal készülne, és ezeket a településeket keletről kerülve kapcsolódna a Martfű és az M44-es között már évek óta meglévő, 442-es útszakaszhoz.

Még egyszer! Nem kérdés, hogy már legalább két évtizede szükségünk lenne az új hídra és a hozzá kapcsolódó utakra, meg az sem, hogy mindegy, ki ígéri, ki finanszírozza, ki, mit visz belőle haza, ki, hányszor avatja fel, csak épüljön már, és közben ne legyen újabb G-nap, ami miatt esetleg leáll a projekt. Viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez a híd elsősorban nekünk, szolnokiaknak fontos. Egy távolabb élő, és saját beruházásaiért lobbizó joggal mondhatja, amikor az építés milliárdjaiért kell kilincselni, hogy kaptatok egy M4-es körgyűrűt, várjatok a sorotokra. Illetve annak is világosnak kell lennie, hogy a mi aggodalmainkat (Tiszaliget) és kéréseinket (442-es elkerülő azonnali továbbépítése) nekünk kell artikulálni, mert az új híd nekünk és az unokáinknak az életéről szól, másoknak meg csak egy újabb beruházás.