[1xvolt]

Utcasoroló (94.): Három rendszer, négy név

2019. május 24.

Az éppen tíz éve Béres József, Széchenyi-díjas kutató nevét viselő sétány elejét könnyebb meghatározni, mint a végét. A közel kilencven éve sétányként is funkcionáló, a belvárosi Tisza-hídtól induló gát és rakpart jelenleg három önálló közterület. Ominózus részének a mostani a negyedik neve.

Nyilvánvaló, hogy a Tisza város felőli oldalát azóta használják, amióta Szolnok létezik. Biztosak lehetünk abban is, hogy ez a terület az elmúlt ezer évben sokszor átalakult, ám a legjelentősebb változáson a XIX. század végétől, a folyó szabályozást követően, Szolnok fejlődésével összefüggésben ment keresztül. A mai belvárosi Tisza-hídtól egészen a déli városrészig terjedő szakasz az első világháborúig egyértelműen a hajózóforgalmat illetve Szolnok vízigényének kielégítését szolgálta.

A fennmaradt fotók alapján a híd és a mai Tiszai hajósok tere közötti rendezetlen szakasz egy bizonytalan partvonalú, rézsűs rakpart volt, ahol hajókat rakodtak, utazókat fogadtak, miközben valószínűleg vizet mertek és talán halásztak is. Az egész belvárosi Tisza-part rendezése minden bizonnyal a Belvárosi Nagytemplom felől indult, és a XIX. század végéig a Református templom alatti részig jutott.

A harmincas évekre pedig már vasból és betonból épült tiszai átkelőig, azaz a mai Béres József sétányon és környékén is megtörtént.

A ma Béres József nevét viselő sétány megszületése egyértelműen az első világháború utáni fejlesztésekkel függött össze. Amikor a város döntött arról, hogy a korábbi piacok helyén, a Megyeháza mögött kialakítja Szolnok első közparkját, a színház mellett kölcsönből szállodát épít, és a gimnázium előtti területet is rendezik. Ezzel összefüggésben elindult a belvárost védő gát megemelése, illetve a harmincas években kővel való megerősítése és a tetején a sétány kialakítása. Nem véletlen, hogy miközben a város jelentős közterületeinek hivatalos elkeresztelése már a XIX. században megindult, ezt a területet csak 1926-ban nevezték el. A kor ideológiájának megfelelően, a Horthy Miklós kormányzó által végtelenül tisztelt I. Ferenc József magyar királyról és osztrák császárról.

A Ferenc József rakpart a mai vízirendőrségtől egészen a belvárosi Tisza-hídig tartott. Ha a második világháború előestéjén elindultunk volna a hídtól, akkor nagyjából a maihoz hasonló sétányon sétálhattunk volna el a békés szökőkutas, betonamforás park mellett a Tisza szállóig. Majd tovább a gimnázium előtt már ugyancsak a sétányig érő Horthy Szabolcs park mellett, hogy aztán a jelenlegi Tiszai hajósok tere környékén földszintes házak oldalában jussunk el a templomkertig, egészen az onnan induló Erzsébet királyné rakpartig.

A képzeletben bejárt szakaszt a második világháború után, nem meglepő módon, átkeresztelték, és lett belőle bő négy évtizedre Zalka Máté sétány. Csak a fiatalabbak kedvéért rögzítsük, hogy Zalka Máté az önmagát igazolni igyekvő szocialista Magyarország egyik ikonikus hőse volt, holott élete közel felét a Szovjetunióban töltötte, és szinte semmilyen ténykedése nem köti az országhoz. Viszont a rá erőltetett szerepre kiválóan alkalmas volt amiatt, hogy az első világháborúban megjárta az olasz és az orosz frontot, ez utóbbi helyen hadifogságba esett, majd csatlakozott a vörösökhöz, és a szovjet polgárháború után Moszkvában telepedett le.

Ráadásul negyven évesen úgy érezte, hogy a spanyol polgárháborúban is harcolnia kell a köztársaságiak oldalán, ahol aztán 1937-ben elesett. Nem véletlen tehát, hogy az ő nevét viselte az egyik legnagyobb tiszti iskolánk, nem volt település, ahol ne lett volna róla közterület elnevezve, a szocialista brigádok és úttörőcsapatok számát pedig talán megbecsülni sem lehet.

Szolnok szempontjából mindenesetre lényeges, hogy a Tisza-parti iskolasor kiépítése már Zalka Máté sétányon történt: előbb elkészült a gimnázium, majd a kollégium, aztán a szakközépiskola épülete is. Illetve ebben az időszakban tűnt el a Tiszai hajósok tere és a Tisza park közötti házak egy része, és kapott kőburkolatot a sokáig csak szórt köves sétány. Amit aztán a rendszerváltás évében ismét átneveztek, és lett belőle Tisza-parti sétány.

A Tisza-parti sétány eredetileg a vízirendőrségtől a belvárosi Tisza-hídig tartott. A híd felé eső szakaszát azonban 2009-ben, a Béres Gyógyszergyár alapításának 20., a szolnoki gyár megnyitásának 15. évfordulóján a három évvel korábban elhunyt kutatóról nevezték el. Ekkor került a híd felőli végére a tőle származó idézetet tartalmazó emlékkő is. Béres József (1920-2006) 1972-ben alkotta meg a Béres cseppet, amit csak 1978-tól árusíthattak és csak 2000-től lett bejegyzett gyógyszer. Ami egyben azt is jelentette, hogy idősebb Béres Józsefnek jóval nagyobb küzdelmet kellett folytatnia a találmánya elismertetéséért, mint magának az ötletnek a megvalósításáért.

Ezért is kár, hogy az elnevezés kissé hányaveti módon történt. Legalábbis erre utal, hogy a Béres József sétány végét nehéz pontosan meghatározni. Mert az egy dolog, hogy van olyan nagy utcakereső a neten, amelyik tíz év után se ismer ilyen szolnoki közterületet, amelyik meg ismer, különböző helyekre teszi a végét: a Tisza szálló mellé, a Református templom utcájához, a Tiszavirág-hídhoz. És ezen az sem segít, hogy a Tiszai hajósok terénél kint van egy utcatábla, hiszen a református lelkészlak falán még mindig a Tiszaparti-sétány felirat látható. Még szerencse, hogy senki sem lakik a Béres József sétányon. Mivel egyetlen számozott ingatlanja sincs. Ám ettől még rendezni lehetne a pontos kiterjedését.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Kossuth tér egyik arca
Értelmetlen vitát folytathatnánk arról, hogy Szolnok főtere, a Kossuth tér mikor volt szebb. De talán kevesen ellenkeznének, ha azt mondanám: nem a mellékelt képeslapon megörökített pillanatában. Úgy tippelem, valamikor a hetvenes évek végén járunk.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Húsz éve még állt
A Szentháromság téren, körülbelül a Mária utca torkolatával szemben, nagyjából a mai a Cserkészház bejárata előtt húsz évvel ezelőtt még biztosan állt Kamotsay István különleges alkotása. A talán 1974-ben felállított "rozsdaszobor" az elmúlt két évtizedben tűnt el nyomtalanul.

A Szoborpark további képei