[1xvolt]

Utcasoroló (94.): Három rendszer, négy név

2019. május 24.

Az éppen tíz éve Béres József, Széchenyi-díjas kutató nevét viselő sétány elejét könnyebb meghatározni, mint a végét. A közel kilencven éve sétányként is funkcionáló, a belvárosi Tisza-hídtól induló gát és rakpart jelenleg három önálló közterület. Ominózus részének a mostani a negyedik neve.

Nyilvánvaló, hogy a Tisza város felőli oldalát azóta használják, amióta Szolnok létezik. Biztosak lehetünk abban is, hogy ez a terület az elmúlt ezer évben sokszor átalakult, ám a legjelentősebb változáson a XIX. század végétől, a folyó szabályozást követően, Szolnok fejlődésével összefüggésben ment keresztül. A mai belvárosi Tisza-hídtól egészen a déli városrészig terjedő szakasz az első világháborúig egyértelműen a hajózóforgalmat illetve Szolnok vízigényének kielégítését szolgálta.

A fennmaradt fotók alapján a híd és a mai Tiszai hajósok tere közötti rendezetlen szakasz egy bizonytalan partvonalú, rézsűs rakpart volt, ahol hajókat rakodtak, utazókat fogadtak, miközben valószínűleg vizet mertek és talán halásztak is. Az egész belvárosi Tisza-part rendezése minden bizonnyal a Belvárosi Nagytemplom felől indult, és a XIX. század végéig a Református templom alatti részig jutott.

A harmincas évekre pedig már vasból és betonból épült tiszai átkelőig, azaz a mai Béres József sétányon és környékén is megtörtént.

A ma Béres József nevét viselő sétány megszületése egyértelműen az első világháború utáni fejlesztésekkel függött össze. Amikor a város döntött arról, hogy a korábbi piacok helyén, a Megyeháza mögött kialakítja Szolnok első közparkját, a színház mellett kölcsönből szállodát épít, és a gimnázium előtti területet is rendezik. Ezzel összefüggésben elindult a belvárost védő gát megemelése, illetve a harmincas években kővel való megerősítése és a tetején a sétány kialakítása. Nem véletlen, hogy miközben a város jelentős közterületeinek hivatalos elkeresztelése már a XIX. században megindult, ezt a területet csak 1926-ban nevezték el. A kor ideológiájának megfelelően, a Horthy Miklós kormányzó által végtelenül tisztelt I. Ferenc József magyar királyról és osztrák császárról.

A Ferenc József rakpart a mai vízirendőrségtől egészen a belvárosi Tisza-hídig tartott. Ha a második világháború előestéjén elindultunk volna a hídtól, akkor nagyjából a maihoz hasonló sétányon sétálhattunk volna el a békés szökőkutas, betonamforás park mellett a Tisza szállóig. Majd tovább a gimnázium előtt már ugyancsak a sétányig érő Horthy Szabolcs park mellett, hogy aztán a jelenlegi Tiszai hajósok tere környékén földszintes házak oldalában jussunk el a templomkertig, egészen az onnan induló Erzsébet királyné rakpartig.

A képzeletben bejárt szakaszt a második világháború után, nem meglepő módon, átkeresztelték, és lett belőle bő négy évtizedre Zalka Máté sétány. Csak a fiatalabbak kedvéért rögzítsük, hogy Zalka Máté az önmagát igazolni igyekvő szocialista Magyarország egyik ikonikus hőse volt, holott élete közel felét a Szovjetunióban töltötte, és szinte semmilyen ténykedése nem köti az országhoz. Viszont a rá erőltetett szerepre kiválóan alkalmas volt amiatt, hogy az első világháborúban megjárta az olasz és az orosz frontot, ez utóbbi helyen hadifogságba esett, majd csatlakozott a vörösökhöz, és a szovjet polgárháború után Moszkvában telepedett le.

Ráadásul negyven évesen úgy érezte, hogy a spanyol polgárháborúban is harcolnia kell a köztársaságiak oldalán, ahol aztán 1937-ben elesett. Nem véletlen tehát, hogy az ő nevét viselte az egyik legnagyobb tiszti iskolánk, nem volt település, ahol ne lett volna róla közterület elnevezve, a szocialista brigádok és úttörőcsapatok számát pedig talán megbecsülni sem lehet.

Szolnok szempontjából mindenesetre lényeges, hogy a Tisza-parti iskolasor kiépítése már Zalka Máté sétányon történt: előbb elkészült a gimnázium, majd a kollégium, aztán a szakközépiskola épülete is. Illetve ebben az időszakban tűnt el a Tiszai hajósok tere és a Tisza park közötti házak egy része, és kapott kőburkolatot a sokáig csak szórt köves sétány. Amit aztán a rendszerváltás évében ismét átneveztek, és lett belőle Tisza-parti sétány.

A Tisza-parti sétány eredetileg a vízirendőrségtől a belvárosi Tisza-hídig tartott. A híd felé eső szakaszát azonban 2009-ben, a Béres Gyógyszergyár alapításának 20., a szolnoki gyár megnyitásának 15. évfordulóján a három évvel korábban elhunyt kutatóról nevezték el. Ekkor került a híd felőli végére a tőle származó idézetet tartalmazó emlékkő is. Béres József (1920-2006) 1972-ben alkotta meg a Béres cseppet, amit csak 1978-tól árusíthattak és csak 2000-től lett bejegyzett gyógyszer. Ami egyben azt is jelentette, hogy idősebb Béres Józsefnek jóval nagyobb küzdelmet kellett folytatnia a találmánya elismertetéséért, mint magának az ötletnek a megvalósításáért.

Ezért is kár, hogy az elnevezés kissé hányaveti módon történt. Legalábbis erre utal, hogy a Béres József sétány végét nehéz pontosan meghatározni. Mert az egy dolog, hogy van olyan nagy utcakereső a neten, amelyik tíz év után se ismer ilyen szolnoki közterületet, amelyik meg ismer, különböző helyekre teszi a végét: a Tisza szálló mellé, a Református templom utcájához, a Tiszavirág-hídhoz. És ezen az sem segít, hogy a Tiszai hajósok terénél kint van egy utcatábla, hiszen a református lelkészlak falán még mindig a Tiszaparti-sétány felirat látható. Még szerencse, hogy senki sem lakik a Béres József sétányon. Mivel egyetlen számozott ingatlanja sincs. Ám ettől még rendezni lehetne a pontos kiterjedését.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Damjanich és az első világháború
Mit szólt volna Damjanich tábornok 1849 nyarán, ha valaki azt mondja neki, hogy halála után 65 évvel mi, magyarok még mindig az osztrákokkal összevarrva masírozunk egy minden addiginál nagyobb háborúba? A történelem nem ismer ilyen kérdéseket. De akkor mi köze a tábornoknak az első világháborúhoz?

Az Album további képei
 

AKB

Bringázz a dzsungelben?
Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelmi tényekről
Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

A Szoborpark további képei