[1xvolt]

Utcasoroló (91.): Erdély fővárosa Szolnokon

2018. december 19.

Az Erdély fővárosának nevét alig száz éve viselő szolnoki utca környéke régóta az itt élő gazdálkodók használatában lehet, és legalább két évszázada indult el a belterületté válás útján. Mai elnevezése előtt Szolnok legbájosabb nevét viselte. Ma bölcsőde, óvoda, rendelő ugrik be e név hallatán.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. november 19-én jelent meg először.)

Az egykor két szolnoki került - a Katonaváros és a Ferencváros - határán fekvő, 1926 óta Kolozsvárinak nevezett utca legalább a múlt század hatvanas éveinek elejéig a Csarnok utca végétől indult és egészen a Zagyváig futott. A Szolnokról a húszas évek végén megjelent térképen jól látható, hogy a belvároshoz közelebb eső alvégén kisebb, a folyó felé haladva egyre nagyobb méretű telkek jellemezték. Ami abból is következik, hogy a terület a XIX. század közepétől - amikor Szolnokot körülölelte a vasúti töltés - városiasodásnak indult, és az addigi szérűskertekből, gazdálkodó udvarokból fokozatosan, állandóan lakott, városi porták lettek.

Cseh Géza sokszor idézett - immár több mint negyedszázados - munkájában olvasható, hogy a közterület első ismert neve 1863-ból származik, amikor valószínűleg egy ott élő, vagy ott nagyobb, jellegzetes portával bíró, netán egy tömbben lakó nagycsalád nevével jelölték. Pintér utca volt a neve 1874-ig. Számomra rejtély, hogy Szolnok helynévtörténetéből miért tűntek el ezek a családokra utaló, a XIX. század végéig sokfelé felbukkanó elnevezések. Miként az is, vajon miért ragadhatott rá erre az utcára egy másik, "félhivatalosnak" tűnő elnevezés, amivel ráadásul egészen 1926-ig jelölték. Igaz, valószínűleg ez lehetett Szolnok eddigi legbájosabb utcaneve, hiszen a Háromrózsa elnevezést állítólag az utca hajdani kocsmárosának, három, rendkívüli szépségű leánya ihlette. Amit a második nagy, szolnoki közterület el- és átnevezési hullám változtatott mai nevére. És, ha már rejtélyek a közterületeink nevei körül: vajon miként úszta meg a következő rendszerváltásokat a Kolozsvári út? Miközben például a Pozsonyi vagy éppen az Árpád-házi királyok nevei nem voltak ilyen szerencsések.

A ma ismert Kolozsvári utcát az ötvenes-hatvanas években kezdték kialakítani, összefüggésben a Ságvári körút - ma már Boldog Sándor István körút - addig nem létező nyomvonalán - ami részben a Kolozsvárit is einstandolta - indult építkezéssel. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy Szolnok második "lakótelepének" a kialakításával, és első modern körútjának a megépítésével a Kolozsvári mindezeknek a szerviz útja, illetve kiszolgálója lett. Hosszát is a hatvanas évek végére felgyorsult város átépítés rövidítette meg, hiszen a Várkonyi tér és a Szántó körút kialakítása miatt a Zagyva felé eső részét leválasztották, és Dr. Szana Antal - ma már Glykais Gyula - út lett belőle. Ezzel a levágással függhet össze a Kolozsvári út mai végének "kuszasága" is, hiszen nem egyenesen torkollik bele a Szántó körútba, hanem a Kassai úti iskola mellett, S betűt írva ér véget.

A Kolozsvári úti, rá merőlegesen álló, négyemeletes tömböket - a Kút utcai közbeékelésével - a hatvanas évek végén kezdték építeni és folyamatosan átadni. Talán ez volt a városban az első olyan lakótelep, ahol viszonylag hamar garázssorokat is emeltek a házak közelébe, ami a mai napig meghatározza ennek a közterületnek a páros oldalát. Igaz, a Kolozsvári út inkább a páratlan oldalon álló intézményeiről ismert, hiszen a hetvenes években elkészült bölcsőde és óvoda játékait rengeteg szolnoki gyerek koptathatta. Ha meg valakinek nem erről jutna eszébe az utca, akkor még mindig esélyes, hogy a tulajdonképpen inkább a Ságvárin - Boldog Sándor Istvánon - álló rendelő és gyógyszertár épülete miatt ugrik be.

Mondhatnánk, hogy az utcának jelentős szerep jutott Magyarország XX. századi történelmébe, de a kilencvenes évek eleje óta egyértelmű: ez nem igaz. A Kolozsvári út 2. szám alatt álló, egykor a Magyar Rádió szolnoki stúdiójaként funkcionáló épületből ugyanis soha sem szólt Kádár János, mint a frissen alakult Munkás-Paraszt Kormány vezetője az országhoz. Ennek ellenére, vagy éppen ezért talán mégis érdemes lenne megmenteni azt a sztálinbarokk épületet, ami kiválóan alkalmas lehetne egy olyan várostörténeti kiállítóhelynek, ami éppen a XX. századot, és a mai Szolnok megszületését - a 900 éves építkezéseket - mutathatná be. Talán nem kell újabb nemzedékeknek elkoptatnia a Kolozsvári úti óvoda játékait, hogy e magányos épület újra élettel telhessen meg.

(Az első fotó Szolnok 1975-ös légifelvétele a fentrol.hu oldalról, a második pedig Nagy Zsolt munkája.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Felkiáltójel
A Táncsics úton, a színház mellett álló tízemeletes épület felkiáltójelként magasodik Szolnok Tisza felőli látképe fölé. Szerintem arra emlékeztet, miként lehet egy várost építészetileg megerőszakolni. Ha már elbontani nem lehet, legalább figyelmeztessen az épített bűnökre.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei