[1xvolt]

Utcasoroló (32.): Bajcsy-Zs. u.

2014. augusztus 11.

Viszonylag rövid, talán nem is szép utca. Ugyanakkor Szolnok egyik kapuja. Ráadásul a párhuzamosan futó három útjával igazi közlekedési csemege. Ha pedig azt is hozzáteszem, hogy névváltozása szorosan kötődik egy történelmi fordulathoz, akkor különösen érdemes róla beszélni.

(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. június 18-án jelent meg először.)

A Bajcsy-Zsilinszky Endre út - amit a legtöbben ma már csak Bajcsyként emlegetnek - a József Attila út kanyarulatánál, a lámpás kereszteződésnél indul, és valahol a Kolozsvári felüljárón, vagy alatta, vagy a vasúti sínek előtt ér véget. Számomra az egyik legnagyobb különlegessége, hogy ez a közterület lényegében három párhuzamosan futó útból áll, ami csak a legnagyobb városokban szokott előfordulni. Nálunk azonban az utca képét meghatározó vasúti felüljáró miatt alakult ez így, aminek következtében a párosról a páratlan oldalra átjutni komoly túra, avagy kalandos mutatvány.

Annak ellenére, hogy az utca nyomvonala szerintem több száz éves is lehet, a legrégebbi háza az egykori Vízügyi szakközépiskola, ma Hegedűs T. András iskola hatvan-hetven éves épülete. A többi ház szerintem mind a hetvenes évek második felében vagy később épült.

Kutatásokkal nem tudom bizonyítani, de azt gondolom, hogy az Abony és a főváros felé vezető közlekedési utat jó ideje használják már, környéke pedig a XIX. század második felében - a közeli honvéd laktanya átadása után - kezdhetett beépülni. Mint Cseh Géza sokszor citált könyvéből tudom, ezt a részt már 1874-ben is Abonyi sorként említik, 1926-ban pedig már Abonyi út a neve. Igaz, akkor még a Pletykafalu főutcájának számító, ma is ezt a nevet viselő közterület szerves része, házszámai szerint annak vége volt.

A közterületet, amit a vasúti sínek a XIX. század közepe óta kettészeltek, 1938-ban hivatalosan is két külön utcává nyilvánították. A síneken túli rész megtartotta eredeti nevét, míg a vasút és az akkor éppen Horthy Miklós utca közötti, város felé eső szakaszt Gömbös Gyuláról nevezték el. A névválasztás nem volt véletlen, hiszen a két évvel korábban elhunyt, 1932 és 1936 közötti miniszterelnök, 1920-tól az abádszalóki választókörzet országgyűlési képviselője volt, tehát emiatt is szoros szálak fűzték a megyéhez és a kormányzóhoz. Akivel már 1919-ben, Szegeden politikai kapcsolatba került, hiszen az ott megalakult ellenforradalmi kormányban államtitkári tisztséget vállalt. A Horthy-rendszer megszilárdításához pedig az 1921-es királypuccs meghiúsításával járult hozzá.

A Gömbös Gyula utca elnevezésekor még teljesen más képet mutatott, mint ma vagy akár 1940-ben. Páratlan oldalán, apró telkeken álló házak sorakoztak, amelyeket a mára eltűnt vagy ?elvándorolt? Sas, Kinizsi, Jósika és Lehel utcák választottak el egymástól. A páros oldalon pedig a Vasváry Pál utca torkollott bele. Gyökeres átalakulása 1939-ben indult, amikor elkezdődött a vasúti felüljáró építése, amit 1940-ben adtak át, és nevét részben Erdély visszatérésének tiszteletére, részben a főút irányát is jelölve, Kolozsvárról kapta. Amit a mai napig őriz.

Az utca azonban 1945-ben, az új rendszerrel másik nevet kapott. Azé a Bajcsy-Zsilinszky Endréét, aki egy fajvédő párt tagjából lett liberális ellenzéki politikus a két világháború között, majd 1939-ben a Független Kisgazdapárt tagja, és aki a második világháború idején folyamatosan szót emelt a német befolyás és a háború ellen, valamint a baloldali politikusok védelmében. Lényegében az ellenállás polgári szárnyának vezetőjét tisztelhetjük benne, akit a nyilasok az elsők között tartóztattak le, és hadbíróságuk ítélete alapján 1944. december 28-án, Sopronkőhidán kivégeztek.

Az 1945-ben átkeresztelt utca igazán a hetvenes években kezdett átalakulni. Ebben kisebb szerepet játszott a négyes út rekonstrukciója, illetve a Kolozsvári felüljáró 1973-ra befejeződött felújítása. Mert a markáns változást a távolabb lévő új vasútállomás építése, illetve környékének totális szanálása hozta. Ennek következtében ugyanis nemcsak egy-egy ház tűntetett el, hanem komplett utcák és lényegében egy kisebb városrész is. A folyamat - ha jól emlékszem - valamikor a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek elején fejeződött be, amikor a Jósika úti négyemeletesek és a felüljáró lábánál álló kilencemeletes is elkészült.

Az a hatalmas lakóház, ami Pest felől érkezve nekem mindig azt jelentette, hogy beértünk a városba.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki fahíd ritka szögből
A szolnoki fahidat ábrázoló mellékelt fotó biztosan 1908-ban vagy előtte készült. Arra is mérget vehetünk, hogy Róth Dezső csak 1905 után adhatta ki ezt a képeslapját, aminek a legnagyobb értéke, hogy a vár felől mutatja a fahidat, így jól láthatóak a jégtörők, illetve a hídnyílások méretei is.

Az Album további képei
 

AKB

Fájó bökkenő
Csak egy apró, a díszburkolatból évek óta kiálló, koszos vasdarab. Mi itt a bökkenő? Egykor a Tisza-parti sétányra történő behajtás korlátozására került a betonba, de oda ma már az megy be autóval, motorral, aki akar. Mert ez Szolnok. Kár bármit szóvá tenni. Jól van az úgy. Csak vigyázzanak! Bringakereket gyilkoló, gyereklábat felszakító, önfeledt sétát fájdalmasan megszakító bökkenő lehet abból a vasból. Figyeljenek! Mert csak magunkra számíthatunk.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei