Album



Szolnoki fahíd ritka szögből

2023. szeptember 02.

A szolnoki fahidat ábrázoló mellékelt fotó biztosan 1908-ban vagy előtte készült. Arra is mérget vehetünk, hogy Róth Dezső csak 1905 után adhatta ki ezt a képeslapját, aminek a legnagyobb értéke, hogy a vár felől mutatja a fahidat, így jól láthatóak a jégtörők, illetve a hídnyílások méretei is.

Hogy a Róth Dezső kiadásában megjelent képeslaphoz használt fotó pontosan mikor készült, azt sajnos nem tudhatom. Annyi azonban bizonyos, hogy a szolnoki "képeslapbiznisz" jelentős szereplője, az egyébként papírboltot, könyvkötészetet és nyomdát is üzemeltető Róth csak valamikor 1905 után adhatta ki ezt a Tisza-hidat ábrázoló képeslapját, hiszen már nem hosszúcímzéses a hátoldala. Sajnos azt sem tudom megmondani, hogy a birtokomban lévő példány tetejére ki és miért írta fel az 1906. október 19-ei dátumot. Az írás alapján azonban biztos vagyok abban, hogy aki ezt tette, az az első világháború előtt tanulta a "szépírást". Azaz, nem zárható ki, hogy vagy a képeslap megvásárlásának dátuma, vagy akár a fotózás napja került a kép tetejére. Egy dologban lehetünk csak biztosak: ez a felvétel legkésőbb 1908-ban készülhetett, hiszen a fák lombjai alapján nyári fotóról van szó, és ugye maga a híd 1909. március 15-én részben megsemmisült.

A magam részéről azért is tartom nagyon fontos dokumentumnak ezt a lassan 120 éves lapot, mert ritka felvételt őriz. A még ácsolt szolnoki Tisza-hídról ugyanis inkább a másik, a belváros felőli oldalról ismertek képek, és nagyon ritka a vár, a Zagyva bal partjáról készített felvétel. Ezt a képet pedig a Tisza-Zagyva torkolatától, nagyjából a mai "olajos házak" mellvédjétől vagy az alatta lévő ártérből készítették. Aminek köszönhetően jól láthatóak a hídlábak elé ácsolt jégtörők és uszadék akadályok, amelyek arra voltak hivatottak, hogy az építményt veszélyeztető jeget és súlyosabb tárgyakat ne engedjék a hídlábaknak csapódni. Csak feltételezem, hogy a híd közepe táján a hajóforgalom miatt hiányozhattak ezek a védművek, ami aztán hozzájárult az 1909-es katasztrófához. A híd középső részét ugyanis akkor elvitte a jeges ár, és közel két éven át csak kompon lehetett átkelni Szolnoknál a két part között.

Az ácsolt fahíd méreteit talán jól mutatják a belváros felőli hídfőnél látható emberek, lovak és szekerek. A híd első nyílása alatt két lovas és két ember halad át. Fölöttük pedig éppen egy szekér tart Szandaszőlős irányába. Ezek alapján úgy tippelem, hogy 8-10 méter is lehetett egy hídnyílás fesztávolsága, de a rakpart és a híd alja között is legalább 6-7 méter lehetett, ami a rendszeres árvizek miatt érthető. Mindez azért is rendkívül érdekes számomra, mert egyrészt megmutatja, hogy hatalmas szálfákat kellett beépíteni a híd szerkezetébe. Másrészt elképesztő tudással rendelkezhettek azok, akik komolyabb tervek és számítások, csupán a tapasztalatok és a józan paraszti eszük alapján "összerakták" ezt a hidat. Sokáig Szolnok legfontosabb építményét.

Nem tudom, meddig állt volna még ez a híd, ha nincs az az 1909 koratavaszi jeges ár. Hiszen ne felejtsük el, hogy feljebb a Tiszán már bő két évtizeddel korábban vasbeton vasúti híd épült, és Budapesten és más városokban is egyre inkább vasszerkezetek íveltek át a folyók felett. Márpedig a szolnoki "közúti" híd fontos kapocs volt az ország belseje és a keleti országrész - akkor még Erdély - felé is, így a magam részéről azt gyanítom, hogy a jeges ár nélkül is meg lehettek számolva a fahíd hónapjai. Főleg, hogy az utolsó időszakban már villanyvezeték ment rajta keresztül - ezen a felvételen még nincs nyoma -, túloldalán, a Móricz-liget elején pedig ekkor már ott állt a Tiszai Evezős Egylet csónakháza és Stőgermayer Antal Aranylakat nevű vendéglője is. Ezek közül a képeslap bal szélén a csónakház tetőszerkezete látható.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Elkészült a Madas-ház
Ismét egy olyan képeslap, amit a jobb alsó sarkában lévő felirat nélkül nehéz lehet elsőre azonosítani. A fotó előterében lévő házak ugyanis már negyven éve eltűntek, így a jól felismerhető épületek közül egyedül a nagyposta segíti az azonosítást. Illetve a Madas-házzal együtt a dátumozást.

Az Album további képei
 

AKB

Vicc vagy reklám?
Ez csak vicc lehet. Mert kizárt, hogy 2025-ben egy magára adó szakmunkás azt gondolja, hogy a városházával szemben, egy fára felkötözött tábla a megfelelő reklám. Szerintem valaki, valahol találta ezt a táblát, és jó ötletnek vélte, hogy az ellopott Sellő hűlt helye mellé kiteszi ezt a táblát. Vagy lehet, hogy így oldódik meg a Sellő rejtélye? Lehet, hogy fel csak kellene hívni azt a számot, és nem is a karosszériás venné fel. Az utcai vicceket olykor tovább kell gondolni.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Déryné hol vagy?
Nem tudtam, hogy Déryné Széppataki Rózának Szolnokon is volt szobra. Legalább hatvan éve veszett nyoma. Horthy Szabolcs egykori főispán megyeházán lévő emléktábláját 78 éve verhették le. A Verseghy park egykori harmadik amforája pedig az Eötvös téren tűnt fel utoljára.

A Szoborpark további képei