[1xvolt]

Utcasoroló (1.): Kellner Gyula u.

2012. december 27.

Szolnok egyik legrövidebb utcája, amelynek páros oldalán csak egy ház áll, hiszen az ott álló házak a Kossuth utcáról, illetve a Verseghy parkból nyílnak. Az elmúlt száz évben ez a harmadik neve. Jelenleg az egyetlen olimpiai érmes maratoni futónk nevét viseli.

Sok térképen rosszul jelölik a Kellner Gyula utca végét, hiszen az nem ér el Tisza Szálló sarkáig, csupán a megyeháza mellett lévő kamarai irodaházig. Az az irodaház azonban már a Verseghy park házszámát viseli, ahogy a mellett álló egykori megyei tervezővállalat épülete sem a Kellner Gyula utcában, hanem a Kossuthon áll. Így fordulhat elő, hogy ennek az utcának csak egy szám van a páros oldalán. És hát az 1-es számot se a sarkán keressük, hanem egy házzal bentebb.

A második világháború előtt Scheftsik István - a város kétszeres polgármesterének -, azt követően a munkásmozgalomhoz köthető F. Bede László, szolnoki származású költő nevét viselte az utca. Kellner Gyula nevét csak a rendszerváltás után kapta meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az országban máig ez az egy közterület viseli az első újkori olimpián, maratoni futásban, harmadik helyen végzett atléta nevét.

Kellner olimpiai érméről érdemes pár szót ejteni, főleg, hogy erről sokkal többet lehet jelenleg tudni, mint az 1871-ben született atléta későbbi életéről. Kellner birkózott, úszott, kerékpározott, tornászott és súlyt emelt, ám az első újkori olimpián maratoni futásban indult. Abban a számban, ami az ókori olimpiák műsorában nem létezett, viszont a szabadságukért sokszor küzdő görögök tiszteletére bekerült a játékok programjába. Ez az 1896-os olimpiát szervező görögöknek annyira fontos volt, hogy mesés ajánlatokat tettek annak a honfitársuknak, aki megnyeri. Ez alapján nem meglepő, hogy a négy külföldi mellett 21 görög indult az 1896. április 10-i versenyen, ami akkor még nem 42, hanem csak 36,7 kilométer volt. Sokáig a külföldiek vezettek, ám végül három görög ért először a célba, mögöttük pedig negyedikként Kellner Gyula. Ám nem sokkal később kiderült, hogy a harmadik helyezett a táv egy részét kocsin tette meg, így kizárták, ami azt jelentette, hogy Kellner nyakába akasztották az első maratoni bronzérmét.

További életéréről alig találtam valamit. Annyi bizonyos, hogy Kellner Kornélként született fia a húszas évek egyik legjobb magasugrója volt, igaz már Késmárki néven. Hogy az olimpikon mikor került Szolnokra, és itt mit csinált, nem tudom, az azonban bizonyos, hogy 1940. július 28-án bekövetkezett halála után az itteni temetőben helyezték örök nyugalomba. Sírköve a Kőrösi úti temetőben a mai napig hirdeti, hogy az első maratoni futás érmese nyugszik alatta.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Korszakok találkozása
Az ehhez a szolnoki laphoz felhasznált fotók még a Szapáry utcát örökítették meg, ami az anziksz feladásakor már Ságvári nevét viselte. Valószínű, hogy Weinstock Ernő valamikor a harmincas évek végén készítette ezeket a felvételeket, amelyeket tíz évvel később küldtek Szolnokról Pestre.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A 145-ös vonal emléktáblája
A vasútállomás mellett álló szocreál irodaház távolabb eső sarkánál - a kiállított 424-es gőzmozdony felé haladva - öt emléktáblát találunk a falon. Közülük az egyik a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal megnyitásának centenáriumára emlékeztet.

A Szoborpark további képei