[1xvolt]

Utcasoroló (121): Iparunk egyik gerince

2022. március 23.

Víztorony, vasúti megállóhely és hotel is található ebben a viszonylag hosszú utcánkban, ahol több buszjárat közlekedik, mint Szolnok néhány városrészében. Akik csak a város iparával kerülnek kapcsolatba, előbb keresik fel ezt az utcát, aminek a környéke bő 300 éve lakott, mint Szolnok központját.

Számomra kicsit meglepő, hogy a Tószegi útból nyíló és a városhatáron túlra futó Piroskai - nem Piroska!- utat csak 1972-ben keresztelték el. Legalábbis ezt írja Cseh Géza a Szolnok város utcanevei című kötetben, jelezve, hogy először a város az évi térképén lehet ezzel az elnevezéssel találkozni. Miközben az utca végén 1960-ban már biztosan működött a Szolnoki Állami Gazdaság központja, és annak az évtizednek az utolsó éveire az utca közepe táján a Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) víztornya is elkészült, ami a mai napig távolról is jelzi, hol található ez a viszonylag hosszú, ugyanakkor kevés számozott telekkel rendelkező közterületünk.

A magam részéről egészen biztos vagyok abban, hogy a Piroskai út nyomvonala, vagy egy ahhoz nagyon közeli nyomvonal minimum háromszáz, de akár több száz éve is létezhet. Erre utal az a fej nélküli Nepomuki Szent János szobor, ami a mai utca vonalától egy kicsit bentebb - a város felé -, a vasúti megállóhely közelében található. A szobrot Kósa Károly több alkalommal is fotózta illetve feldolgozta, így tőle tudható, hogy az alkotást 1707-ben állították fel - ezzel Szolnok legrégebbi közterületi alkotása -, minden bizonnyal egy lakott terület vagy egy fontos útkereszteződés közelében. Azt gondolom, hogy a Szolnokról Abony és Kőröstetétlen felé is sokáig itt - vagy itt is - vezetett kocsiút, aminek jelentősége a Szolnok-Lakitelek-Kecskemét vasútvonal 1896-os átadásával értékelődött fel, hiszen az a környék tanyavilágának fontos közlekedési csomópontjává tette.

Az utca végénél - amit most az egykori állami gazdasági telepeken működő társaság lezárva tart - jól láthatóak az egykori tanyaközpont nyomai. Úgy tudom, sokáig nemcsak vasúti megállóhely, de úgynevezett tanyasi iskola is működött itt, a Szolnok és Vidéke Földművesszövetkezet pedig a 15-ös számú vegyesboltját tartotta fenn ezen a helyen a hatvanas-hetvenes években. A megyei napilap álláshirdetéseiből az is kibogarászható, hogy valamikor nemcsak a Szolnoki Állami Gazdaság központja - a rendszerváltás környékén utódja, a Héki Állami Gazdaság egyik telephelye - volt itt, de építőipari üzemegység, tehenészet és 500 adagos konyha is működött a területen. Ahol a mai napig jó pár család lakik. (2014-ben, amikor újra megnyitották a vasúti megállót, 28 családról szóltak a hírek.)

Mint fentebb írtam, a hatvanas évek végén itt kapott helyet a BVM, amelynek termékei nélkülözhetetlenek voltak Szolnok fejlesztéséhez. Hogy az akkor még a Tiszamenti Vegyiművek (TVM) hátsó fertályának tekinthető utca mikor kezdett "benépesülni", nem tudom, talán az elején lévő, mára elképesztő állapotba került garázssor kerülhetett ide először, kiszolgálva a valamikor jó hírű TVM lakótelepet. Az biztos, hogy 1982 elején már a Piroskai úton nyitotta meg a Kelet-Magyarországi Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi (TÜZÉP) Vállalat az első Fészek márkanevű áruházát, ahol - és ez akkor hatalmas újdonságnak számított - egy helyen lehetett (elvileg) mindent megvásárolni a magánerős építkezésekhez és felújításokhoz. A később Debrecenben és Nyíregyházán is megnyíló áruházakhoz mintául szolgáló Fészek olyan jelentős beruházásnak számított a 75 millió forintos bekerülési költségével, hogy átadásán az akkori belkereskedelmi miniszter is tiszteletét tette.

Az biztos, hogy a nyolcvanas években már itt működött a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat cukrászüzeme, ami egyben tanműhelyként is funkcionált. Ugyancsak telephelye volt a Piroskai úton az ÉPFU, azaz az építőanyag fuvarozó vállalatnak, majd a papír-írószer termékek nagykereskedelmével foglalkozó Piért is megtelepedett itt. A rendszerváltás utáni első igazi lökést a 4-es út déli elkerülő szakaszának az átadása jelenthette a közterület életében, hiszen egyszeriben egy nemzetközi közlekedési folyosó szomszédságába került. A második lökést pedig a Szolnoki Ipari Park kijelölése adta az ezredforduló után nem sokkal, ami a Piroskai utat tulajdonképpen a legnagyobb iparterületünkre vezető gerincúttá tette. Így szerintem nagyon sok olyan nem idevalósi van, akiknek Szolnokról előbb ugrik be a Piroskai út, mint a város bármely nevezetessége, hiszen a nagyjából másfél tucat üzem rengeteg beszállítót, vásárlót, munkavállalót és menedzsert vonz ide. Az utca forgalmát egyébként az itt futó buszvonalak is jól érzékeltetik.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Viktor 114 éves üzenete
Szigeti Henrik udvari fényképész nemcsak szakmájához érthetett remekül, de üzleti érzéke is kiváló lehetett. Ennek köszönhető, hogy Szolnokról legfeljebb 3 évvel azután már készült képeslap, hogy az anzikszok nyomtatása Magyarországon is megindult.

Az Album további képei
 

AKB

Apró pusztulás
A két egymásmellé rakott kép nagyjából egy év különbséggel készült a Magyar Rádió egykori szolnoki stúdiójának a Kolozsvári úti udvaráról. A bal oldali képen még viszonylag jó állapotban van az oroszlános kút, a jobb oldalin már csak a csonkja látható. Úgyhogy elmondhatjuk, ismét szegényebbek lettünk valamivel. Pontosabban egy olyan díszkúttal, ami 1952-ben még a Kossuth téri 1-es számú irodaház udvarán állt. A hetvenedik születésnapját nem élhette meg.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kisherceg és a róka
Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Szoborpark további képei