[1xvolt]

Utcasoroló (112.): Érdekes nevek és kapuk

2020. október 28.

Valószínű, hogy az utca névadója, Bercsényi Miklós járt Szolnokon. Ám, ha mégsem, akkor is méltó volt arra, hogy hamvai hazaszállításának évében közterületet nevezzenek el itt róla. Olyan elnevezéseket lecserélve, amelyek már sem a valóságot nem fedték, sem a fejlődő városhoz nem illettek.

A Szolnok egykori VI. kerületében, az úgynevezett Nagyvárosban található mai Bercsényi Miklós utca - ami a József Attila úttól indul és a Rákóczi útig tart - a XIX. század második felétől lett igazán lakott terület, és ezzel a város része. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az első és a második szolnoki vasútállomás elhelyezkedése, illetve a kiegyezés utáni aranykor, ami nagyot lendített Szolnok fejlődésén. Mindez pedig nemcsak azzal járt, hogy az addig elsősorban mezőgazdaságból és fuvarozásból élő település egy iparosodó város lett, hanem a lakosság nagyarányú növekedésével is, ami óhatatlanul magával hozta újabb területek beépítését.

A Bercsényi utca története szerintem szorosan összefügg az Eötvös tér, Thököly út, vasúti sínek és Baross utca által határolt területen egykor működő hatalmas vásártérrel. Tudjuk, hogy ezen a fokozatosan zsugorodó területen 1805-től egészen az első világháborúig tartottak állatvásárokat, azaz a környék haszonállatai itt cseréltek gazdát. Nem véletlenül, hiszen a mai Elek István út, Konstantin út és Meder utca környékén lévő természetes vízfolyáson sem a Jászság, sem a Tószeg irányából érkező állatokat nem hajtották át. Ez indokolhatja azt is, hogy a Bercsényi utcának, hasonlóan a Csokonaihoz és a Szántóhoz, egy időben Csorda út is volt a neve, azaz a város gazdái errefelé hajtották a marháikat.

Ennél sokkal érdekesebb azonban az a név, amit Cseh Géza, a Szolnok város utcanevei című könyv szerzője szerint 1863-ban már biztosan viselt ez a közterület. Ez pedig a Cédulaház, ami a szerző szerint a Balassi Bálint utca esetében is felbukkan, illetve nem teljesen világos, hogy a Csorda elnevezés mikor is váltotta. A Cédulaház is egyértelműen a vásártér közelségére illetve az azzal való összefüggésre utal, hiszen ezek a községi (települési) intézmények állították ki anno az úgynevezett marhaleveleket. Ezek pedig éppen arra szolgáltak, hogy a jószágok tulajdonjogát bizonyítsák, és kiállításukra mindig az a település volt jogosult, ahonnan az állatokat eladták vagy ahol azok gazdát cseréltek. Tehát egy hatalmas vásártér közelében nagyon fontos volt tudni, hol is található ez a "hivatal", így teljesen érthető, hogy az utcanévben is utaltak rá.

A XX. század elejére a nagy szolnoki vásártér töredékére zsugorodott, kezdett kialakulni az Eötvös tér, így a Cédulaház vagy Csorda utca is mind inkább elveszthette eredeti funkcióját. Ez abban is megmutatkozhatott, hogy a növekvő létszámú város lakói kezdték beépíteni a környéket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ekkor már három iskola is működött a környéken. Ilyen előzmények után talán érthető, hogy a város 1906-ban úgy döntött, új nevet ad a Cédulaház/Csorda utcának, amire azóta Bercsényi Miklós, a Rákóczi-szabadságharc főgenerálisának nevével hivatkozhatunk.

Bercsényi Miklós (1665-1725) részt vett Buda töröktől való visszafoglalásában 1686-ban, amiért grófi címet kapott. A következő években a császár hű alattvalójának számított, ám az 1690-es évekre fokozatosan szembefordult Béccsel, majd 1696-ban megismerkedett II. Rákóczi Ferenccel, akinek élete végéig barátja és hű társa maradt. A szabadságharc kitörésekor Rákóczival együtt tért vissza Magyarországra, és a következő nyolc évet tulajdonképpen a csatatéren, az országgyűléseken és különböző diplomáciai küldetéseken töltötte. Tőle származik a kijelentés: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk". Éppen aktivitása miatt gondolom, hogy a szabadságharc idején Szolnokra, a tiszai átkelőhöz is el kellett jutnia. A szabadságharc után még próbálkozott a törökkel közösen felkelést szítani az országban, de végül közel tíz éven keresztül Rákóczi mellett Rodostóban volt száműzetésben. Hamvait Rákócziéval együtt 1906-ban hozták Kassára, így nem véletlen, hogy abban az évben lett Szolnokon is Rákóczi és Bercsényi utca.

A Bercsényi utca az 1960-as évekig a Nagyváros többi közterületéhez hasonlóan földszintes, nagy portás, utcafrontra épített polgárházakból állt. A társasházépítés azonban ezt a környéket is elérte, és előbb az utca elején elkezdtek többlakásos házakat építeni. Ennek ellenére viszonylag sok korábbi ház megmaradt az utcában, amit jeleznek a betonáthidalós kertkapuk. A hetvenes években kezdődött a Bercsényi közben lévő garzonlakásos házak építése, amelyek közül először a belső, majd az utcafronton lévő készült el, hogy aztán a rájuk merőleges, viszonylag nagy társasház is megépüljön. Ha ezekre a házakra nem is tudjuk azt mondani, hogy szépek, azért van néhány 1960 után épült társasház az utcában, amelyek sokkal esztétikusabbak, mint fiatalabb társaik.

A Bercsényi utca azonban soha sem a házairól és a kapuiról volt híres, hanem az elején, a Hunyadi utcai sarkon lévő "Vasiparról". A hivatalosan a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalata 1951-ben jött létre, és később nyolc gyáregységében közel fél ezren dolgoztak. Emlékét leginkább az 1992-ig álló központi épület őrizte, amelyet 1963-ban emeltek a Bercsényi út elejére, és különleges formájával leginkább az akkori Szigligeti Színház bejárati tömbjére hasonlított. A rendszerváltás után az épületet elbontották, helyén, 1993 őszén a ma is ott működő benzinkút épült fel, illetve a Bercsényi úti oldalon autószalon nyílt, amely azóta gazdát és márkát cserélt.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Elsodort falu
A mellékelt fotót a www.fortepan.hu oldalon találta ifj. Kádár Zoltán. A képet alaposabban meg kell nézzük, hogy rájöjjünk, a város melyik részét ábrázolja.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Tiszta fej?
"Egy pohár tej, tiszta fej!" Emlékeznek még erre a régi reklámra? Évek teltek el azóta, és feltehetnénk a kérdést, vajon sok pohár tej, mennyire tiszta fej? Már, ha valaki úgy dönt, hogy egy karton iskolatejtől (2dl/doboz) a természet lágy ölén szabadul meg. Hogy került hozzá ennyi iskolatej? És, akkor mit ittak a gyerekek? Ha neki már nem kellett, miért a Zagyva árterében dobta ki? Számtalan kérdés, amiket egy nem tiszta fejű embernek kellene feltenni. Ha tudnánk, ki ő. Jelentkezzen bátra! Biztos, van magyarázat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Verseghy Ferenc mellszobra
A Verseghy parkban 81 éve felállított Verseghy Ferenc szobor legalább két elsőséget is magáénak tudhat, amelyek azonban két érdekes kérdést is felvetnek. Mindezek mellett nyugodtan kijelenthetjük, hogy Borbereki Kovács Zoltán bronzszobrát egyedülállónak, szolnoki különlegességnek is tekinthetjük.

A Szoborpark további képei