Szobor Park Szolnok



Várkonyi mellszobra

2011. november 13.

"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

A Várkonyi tér a hatvanas évek végéig nem létezett. Az abban az évtizedben indult nagyszabású városfejlesztés eredményeként jött létre, amikor a Tabántól induló, egy darabig a Zagyva mellett futó körutat - születési nevén Kun Béla, ma Szolnok Ispán -, illetve annak folytatásaként a Szántót kialakították. A tér a Kolozsvári és Vas utcák környékén lévő egykori földszintes házak helyén alakult ki, hogy az új belváros felől a város szélén épülő lakótelepek felé vezesse el a forgalmat.

A teret és az azt ma meghatározó 18 emeletes toronyházat 1970-ban adták át, és semmi nem utal arra, hogy ne azonnal Várkonyi Istvánról nevezték volna el. És a név eddig túlélte a rendszerváltó hevületeket.

Várkonyi István az előző századforduló különös alakja. Cegléden született 1852-ben, de paraszti gyökereit feladva, húszas éveinek végén a fővárosba költözött, ahol komoly üzleti karriert futott be, és a millennium évére már tehetős üzletembernek számított. Ebben az évben lett a Szociáldemokrata Párt vezetőségének a tagja, az alföldi propagandamunka irányítása tartozott hozzá, ám, nem sokáig, mivel 1897-ben már ki is zárták a pártból. Ekkor alapította meg saját, Független Szocialista Párt nevű szervezetét, ami földosztást követelt, aratósztrájkokra buzdított, így nemcsak a fővárosból tiltották ki, de a Törökszentmiklósra tervezett kongresszusukat sem engedélyezték. Várkonyi közel egy évtizedig hirdette eszméit a Földművelő című lapjában, majd a tízes évek végén felhagyott a politizálással. Utolsó politikai megnyilvánulása 1916-ra tehető, amikor felemelte szavát az értelmetlen háború ellen. Az öldöklés végét azonban nem élte meg, 1918 májusában Szolnokon hunyt el, és itt is nyugszik a Kőrösi úti temetőben.

Minden bizonnyal agrármozgalmai és alföldi kötődése miatt lett a fejlődő Szolnok egyik új terének a névadója. A tér sarkában pedig 1974-ben állították fel a szobrát, és valószínűleg akkor került a mögötte álló ház falára az emléktábla is. Hogy az emléktábla felirata miért nem a szobron van, az számomra rejtély. Ahogy a szobor leleplezésének időpontját sem tudom mihez kötni.

A kő mellszobor Grantner Jenő (1907-1983) alkotása, aki rendszereken átívelő életművet hagyott maga után. A Képzőművészeti és az Iparművészeti Főiskolák elvégzése után Rómában is tanult, és egyik első köztéri alkotása az 1936-ban, a budai várban felállított Magyar hajdúk hősi emlékműve. Három évvel később ő mintázhatta meg Klebelsberg Kunó szobrát, 1941-ben stáció szobrokat alkotott, így még 1943-ban kitüntette a főváros a Ferenc József-díjjal.

Pályája azonban a világháború után sem tört meg, hiszen elkészthette Thököly Imre szobrát és domborművét a Hősök terén lévő Millenniumi emlékműhöz, egy korábbi, történelmileg törlendő alak pótlásaként. A hatvanas-hetvenes években pedig ontotta a munkásmozgalmi jellegű alkotásokat: Várpalotán szovjet-magyar barátságot jelképező emlékművet, Pécsett bányászt, Almásfüzitőn diszkoszvetőt, Debrecenben nővérkét, Nagykanizsán idillikus családot formált meg. De Grantner munkája a Fiumei sírkertben felállított Vásárhelyi Pál síremlék, a miskolci Toldi Miklós szobor, a hányatott sorsú, kecskeméti Molnár Erik (történész) portré, és a debreceni vidám parknál látható Lúdas Matyi is. A hetvenes évek végéig alkotó mestert 1954-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.

A szolnoki szobrát évekkel ezelőtt megrongálták, letörték Várkonyi orrát. Nem sokkal később azonban helyreállítva került vissza oda, ahol lassan negyven éve áll.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Lipcsei képeslap Szolnokról
Ebben a képeslapban nem az a legérdekesebb, hogy a Verseghy gimi és az előtte lévő ?park? 110 évvel ezelőtti állapotát őrzi. Inkább az, hogy egy nagy nemzetközi cég a XX. század elején fontosnak érezte kínálatába egy (?) szolnoki képeslapot is felvenni. De vajon miért a gimit tartotta megörökítendőnek?

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Hova lett a fatörzs?
Szolnok egyik különleges közterületi "szobra" volt (?) az a 120 éves fekete nyár törzsszelet, amely a Tisza árterében végzett helyreállítási munkáknak állított emléket. A fatörzset négy évvel ezelőtt egyszer már "renoválták", ám most ismét eltűnt. A mellette lévő ismertető tábla így most értelmetlenül áll a Vízügyi székház tövében. Reménykedjünk, hogy a 120 éves törzs ismét csak "felújításon" van, és nem valami végzetes baj érte, így hamarosan visszakerül a Boldog Sándor István útra. Persze, pár sort megérne, hogy ne aggódjunk, hisz az utóbbi hónapokban túl sok szolnoki "emlékműnek" kélt lába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Történelmi tényekről
Ma már csak azt tekinthetjük történelmi ténynek, hogy a Megyeháza - anno Szolnok Megye Tanácsának Székháza - főlépcsőházában úgy negyedszázada még látható volt két emléktábla, amelyek 1919-re és 1956-ra emlékeztettek. Persze nem a mai ismereteink szerint.

A Szoborpark további képei