Szobor Park Szolnok



Várkonyi mellszobra

2011. november 13.

"Anya, kit ábrázol az a szobor?" - hangzik el a kérdés a 24-es buszon, Szolnok egyik legforgalmasabb kereszteződésében. "És ő ki volt?" - folytatja az érdeklődő, miután annyit megtud, hogy valami Várkonyit. Pár sor a névadójáról és szobráról.

A Várkonyi tér a hatvanas évek végéig nem létezett. Az abban az évtizedben indult nagyszabású városfejlesztés eredményeként jött létre, amikor a Tabántól induló, egy darabig a Zagyva mellett futó körutat - születési nevén Kun Béla, ma Szolnok Ispán -, illetve annak folytatásaként a Szántót kialakították. A tér a Kolozsvári és Vas utcák környékén lévő egykori földszintes házak helyén alakult ki, hogy az új belváros felől a város szélén épülő lakótelepek felé vezesse el a forgalmat.

A teret és az azt ma meghatározó 18 emeletes toronyházat 1970-ban adták át, és semmi nem utal arra, hogy ne azonnal Várkonyi Istvánról nevezték volna el. És a név eddig túlélte a rendszerváltó hevületeket.

Várkonyi István az előző századforduló különös alakja. Cegléden született 1852-ben, de paraszti gyökereit feladva, húszas éveinek végén a fővárosba költözött, ahol komoly üzleti karriert futott be, és a millennium évére már tehetős üzletembernek számított. Ebben az évben lett a Szociáldemokrata Párt vezetőségének a tagja, az alföldi propagandamunka irányítása tartozott hozzá, ám, nem sokáig, mivel 1897-ben már ki is zárták a pártból. Ekkor alapította meg saját, Független Szocialista Párt nevű szervezetét, ami földosztást követelt, aratósztrájkokra buzdított, így nemcsak a fővárosból tiltották ki, de a Törökszentmiklósra tervezett kongresszusukat sem engedélyezték. Várkonyi közel egy évtizedig hirdette eszméit a Földművelő című lapjában, majd a tízes évek végén felhagyott a politizálással. Utolsó politikai megnyilvánulása 1916-ra tehető, amikor felemelte szavát az értelmetlen háború ellen. Az öldöklés végét azonban nem élte meg, 1918 májusában Szolnokon hunyt el, és itt is nyugszik a Kőrösi úti temetőben.

Minden bizonnyal agrármozgalmai és alföldi kötődése miatt lett a fejlődő Szolnok egyik új terének a névadója. A tér sarkában pedig 1974-ben állították fel a szobrát, és valószínűleg akkor került a mögötte álló ház falára az emléktábla is. Hogy az emléktábla felirata miért nem a szobron van, az számomra rejtély. Ahogy a szobor leleplezésének időpontját sem tudom mihez kötni.

A kő mellszobor Grantner Jenő (1907-1983) alkotása, aki rendszereken átívelő életművet hagyott maga után. A Képzőművészeti és az Iparművészeti Főiskolák elvégzése után Rómában is tanult, és egyik első köztéri alkotása az 1936-ban, a budai várban felállított Magyar hajdúk hősi emlékműve. Három évvel később ő mintázhatta meg Klebelsberg Kunó szobrát, 1941-ben stáció szobrokat alkotott, így még 1943-ban kitüntette a főváros a Ferenc József-díjjal.

Pályája azonban a világháború után sem tört meg, hiszen elkészthette Thököly Imre szobrát és domborművét a Hősök terén lévő Millenniumi emlékműhöz, egy korábbi, történelmileg törlendő alak pótlásaként. A hatvanas-hetvenes években pedig ontotta a munkásmozgalmi jellegű alkotásokat: Várpalotán szovjet-magyar barátságot jelképező emlékművet, Pécsett bányászt, Almásfüzitőn diszkoszvetőt, Debrecenben nővérkét, Nagykanizsán idillikus családot formált meg. De Grantner munkája a Fiumei sírkertben felállított Vásárhelyi Pál síremlék, a miskolci Toldi Miklós szobor, a hányatott sorsú, kecskeméti Molnár Erik (történész) portré, és a debreceni vidám parknál látható Lúdas Matyi is. A hetvenes évek végéig alkotó mestert 1954-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.

A szolnoki szobrát évekkel ezelőtt megrongálták, letörték Várkonyi orrát. Nem sokkal később azonban helyreállítva került vissza oda, ahol lassan negyven éve áll.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Az egyik legrégebbi lapom
Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Az Album további képei
 

AKB

Az ott egy lyuk
A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A haza mindenesének szolnoki emléke
Több oka is van annak, hogy ezt a képzőművészetileg jelentéktelen emléktáblát ezen a módon is meg szeretném örökíteni. Egyrészt félek, hogy Várkonyi István vagy Kandó Kálmán sorsára jut. Másrészt Szolnok történetében is fontos összefogásra emlékeztet. Harmadrészt pedig hamarosan itt a Takarékossági Világnap.

A Szoborpark további képei