[1xvolt]

Utcasoroló (104.): Nehezen visszakapott név

2020. március 10.

Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás után kapta vissza - nem az eredeti - nevét a szolnoki Kapisztrán János utca, holott erre már 1957-ben is volt törekvés. Az egykori állampárti kongresszusok helyszínének nevet adó Rózsa Ferenc elnevezés még ma is sok helyen olvasható.

A Rákóczi útból kiágazó, és onnan számozott, 2013 óta Kapisztrán Szent János nevét viselő, nem túl hosszú utca vége a József Attila útnál található. Szolnok egykori VI. kerületében, az úgynevezett Nagyvárosban lévő közterület első elnevezése 1874-ből ismert, amikor - miként Cseh Géza a Szolnok város utcanevei című 1993-as kiadványban írja - az utca végén található közkút miatt Kút köznek, majd 1894-től Kút utcának nevezték. Ezt követően Bárány köz néven ismerték, miközben a jelenlegi Rákóczi utat 1906-ig Bárány utcának hívták. A második nagy, szolnoki utcaátkeresztelés alkalmával lett a közterületből Kapisztrán János utca.

Kapisztrán Jánosról a legtöbben azt tudják, hogy tevékeny részese volt az 1456-os nándorfehérvári ostromnak, amikor Hunyadi János megvédte a várat és az országot a török hadaktól. Kapisztrán volt, aki az ostrom után pestissel megfertőződött Hunyadit utoljára gyóntatta, illetve, aki az utolsó kenetet feladta, hogy aztán nem sokkal később Újlakon ő is áldozatául essen a kórnak. Azt viszont kevesen tudják, hogy a magyarok által szentként tisztelt Kapisztrán Itáliában született (1386-ban), jogot végzett, Perugia kormányzója volt, és csak 32 évesen szakított korábbi életével, és lépett be a ferences rendbe. A következő évtizedekben nemcsak népszerű prédikátor, de pápai követ és inkvizítor is volt, e minőségében Sziléziában például a "zsidók ostoraként" 41 zsidót küldött máglyára. Nándorfehérvár előtt Bécsben volt pápai nuncius, majd 1456 tavaszán keresztes hadakat toborzott a török ellen, amikkel aztán Hunyadi szolgálatába állt. Szentté csak 1690-ben avatta VIII. Sándor pápa.

Az egy évvel az említett nagy utcanév átkeresztelés után született szolnoki térképen jól látszik, hogy a korabeli Kapisztrán János utca a Nagyvárosra jellemző méretesebb portákból állt - egyik oldalán mindössze négy telek kapott számot -, amelyeken a század első felében falusias parasztházak (olykor nádtetővel), később már utcafrontra épült parasztpolgár házak álltak. A burkolatlan utca 1950-ig viselte Kapisztrán nevét, amikor is a harmadik nagy átnevezésnek "köszönhetően" Rózsa Ferencre változott a neve, amit egészen 2013 közepéig megtartott.

A Kádár-kor gyermekeként Rózsa Ferencről én magam se tudtam eddig sokat, a név azonban benne volt a fejemben, hiszen a korabeli állampárt, illetve minden nagyobb társadalmi szervezet a fővárosi Szakszervezetek Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartotta kongresszusait. Így a Városliget közelében, a ma már a Városligeti fasorban található épület nagyon sok tudósításban feltűnt, számtalan kép és hír őrzi "emlékét". A korabeli kongresszusi központ és a szolnoki utca névadója egy ifjú, illegális kommunista volt, aki jómódú család gyermekeként Németországban tanult, majd onnan már elkötelezett baloldaliként tért haza. A háború alatt tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) központi bizottságának - legfőbb döntéshozó szervezetének -, majd a Szabad Nép szerkesztője lett, mígnem 1942 nyarán letartóztatták, és máig tisztázatlan körülmények között a börtönben agyonverték. A mindössze 36 évesen meggyilkolt Rózsa Ferencből így kézenfekvően lett az 1945 után berendezkedő rendszer mártírja, akiről nemcsak utcákat, művelődési házat, iskolákat neveztek el, de a legfontosabb újságírói kitüntetés is neki állított emléket.

A szolnoki Rózsa Ferenc utca még 1961-ben is meglehetősen falusias képet mutatott, miként bizonyítja ezt a mellékelt, a Rákóczi út felől készített fotót. A kép valószínűleg a közterület közművesítésének előkészítéséhez kapcsolódóan születhetett, de jól mutatja a korabeli viszonyokat. A nagyjából ezzel egy időben készült légifelvétel is arról tanúskodik, hogy a Rózsa Ferenc utca ekkoriban még csupa földszintes házakból álló, inkább falusias, semmint városias környék volt. Amit aztán igazán csak a rendszerváltás környékén - legfeljebb a nyolcvanas években - ért el a nagyvárosokra és így Szolnokra is jellemző társasház-építési hullám, ami alapjaiban alakította át az utcaképet. Az ezt megelőző időszakból egyetlen épület maradt meg az utcában, a Vörösmarty sarkán álló bolt, ami azonban évek óta üresen omladozik, így jó eséllyel ez is el fog tűnni pár éven belül.

Az utca történetének legérdekesebb momentuma az, amiről Cseh Géza tesz említést könyvében, miszerint már 1957-ben kezdeményezték, hogy Rózsa Ferenc helyett ismét Kapisztrán János nevét viselje a közterület. Ha belegondolunk, talán nem véletlenül, hiszen egy évvel voltunk a nándorfehérvári diadal ötszáz éves jubileuma után, és bár Kapisztrán szent is volt meg pap is, azért mégiscsak a magyar történelem egyik legfontosabb ütközetének pozitív hőseként tekinthetünk rá. Ennek ellenére nem kapta vissza a közterület a korábbi nevét, sőt erre a rendszerváltás utáni negyedik nagy utcanév átkeresztelési hullámban sem került sor. Így ma épp oly érdekes titok, hogy kik kezdeményezhették 1957-ben a visszakeresztelést, mint az, miként várathatott ez magára majdnem negyedszázadig a rendszerváltás után.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Édes Cziczám!
Az 1903-as nyár utolsó előtti napján szólított így Gyula a Budapesten élő Vidics Melánka úri leánykát, akihez minden bizonnyal gyengéd szálak fűzték. Aminek köszönhetően fennmaradt ez a gyönyörű szolnoki képeslap, amiről nemcsak azt tudjuk, ki fotózta, de azt is honnan és nagyjából mikor. Ugye szép a Gorove út?

Az Album további képei
 

AKB

Az ott egy lyuk
A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei