[1xvolt]

Tisza-ligeti fürdő-kombinát

2022. június 21.

A felnőtt belépő 3 forint, a gyerek 1 forint 60 fillér volt. Férfi fürdőnadrágot, gyékényt 2 forintért, úszóövet és nyugágyat 3-ért lehetett kölcsönözni. Még csak a "pipa" és a háromosztatú körmedence várta a vendégeket, de voltak már tervek is. A Tiszaligeti strand reklámkiadványa 1966-ból.

Szolnoki Fürdő Vállalat vezetősége által szerintem 1966-ban megjelentetett, lényegében üresen hagyott kartonborítóba - csak a címoldala lett megnyomva - helyezett 4 oldalas reklámkiadvány tízezer példányban készült a Szolnoki Nyomda Vállalatnál. Hogy hol terjesztették, sajnos nem tudom. Az azonban a szövegek alapján egyértelműnek tűnik, hogy nem elsősorban a szolnokiaknak, hanem inkább a Szolnokra csábítandó belföldi turistáknak szánták, azaz az 1964-65-ben elkészült strandfürdő - és nem mellesleg a Tiszaliget - országos reklámja lehetett. Meglepő, hogy fotók nélküli a kiadvány. Ugyanakkor azt kell mondani, a leírtak is remekül lefestik a korabeli strandot és környékét, aminek akkoriban még a neve sem volt tisztázott: a borítón Tiszaligeti idényfürdő (strandfürdő), belül Tisza-Ligeti Idényfürdő (strandfürdő), máshol pedig fürdő-kombinát megnevezés szerepel.

A szövegből az derül ki, hogy a strandfürdő eleinte csak 6 kataszteri holdon (kh) terült el. Azaz 9600 négyszögölön, pontosabban 34.530 négyzetméteren, merthogy a kataszteri hold mértékegység 1972-ig használatban volt. Így feltételezhetjük, hogy az 1966-os szövegben előrevetített fejlesztésnek köszönhetően később 12 kataszteri hold - azaz közel 70 ezer négyzetméter - lett a strand területe. De ne szaladjunk ennyire előre!

A második szezonra elkészített kiadványban azt írták, hogy két medence várta a pihenni vágyókat. A "hálózatvízzel" feltöltött, 20-22 fokos, 1300 köbméteres, sokszög alakú strandmedence - amiben később a sziget is állt, meg még később a csúszdák végződtek -, illetve a háromosztatú körmedence, amiből egy rész a gyerekeké, kettő pedig a 33-39 fokos termálvizet élvezőké volt. A lassan hatvanéves szöveg szerzője szerint a tiszaligeti termálvíz kitűnően gyógyította a reumás és mozgásszervi megbetegedéseket, az ízületi-, izom- és idegfájdalmakat, de balesetek utáni rehabilitációra is kiválóan alkalmas volt.

Sokak számára azonban fontosabb lehetett, hogy a "fürdő-kombinát épületei és berendezései minden igényt kielégítő, színesek és hangulatosak". (Hogy ez utóbbi két jelzőn pontosan mit érthettek 1966-ban, jó lenne tudni!) A 6000 fő befogadására tervezett strandon a medencék mellett női és férfi vállfás (?) öltözők, 120 kabin - ezek napijegye 7, havi bérlete 200 forintba került-, a medencék környékén pedig hideg-melegvizes tusoló várta a vendégeket. A "panorámáról" pedig a gyepszőnyeg és az árnyas fák gondoskodtak. Természetesen a kitűnő hideg-meleg ételeket, hűsítő italokat és fagylaltot kínáló büfékről is írt a kiadvány. Sőt olyan extrákról is, mint a férfi és női fodrászat, vagy a gyerekeknek szánt homokozó, labdázó és hinták.

Miközben olyan fürdőfejlesztések zajlottak az országban, mint Hajdúszoboszló vagy Bük, fontos lehetett kihangsúlyozni az addig nem éppen a fürdőjéről és turizmusáról ismert Szolnok esetében, hogy idényfürdőről van szó - ez többször is felbukkan a kiadványban -, ami csak május 1. és szeptember 30. között, az első és az utolsó hónapban 10-18, egyébként 7-19 óráig várta a vendégeket. Amiről az is kiderült, hogy az addigi rövid üzemeltetés alatt is nagy volt a látogatottsága (?), és nemcsak helyiek, de az ország más területeiről, sőt külföldről érkezők körében is népszerű lett. Ezzel is indokolták a kiadványban a további fejlesztéseket, amelyekről tervekként írtak.

A tiszai átkelést például vízibusszal szerették volna megoldani. A következő évben - 1967 - tervezték átadni az 50x25-ös úszómedencét, illetve a Tiszaligeti-tó partjára álmodott homokos napozót és a tóra építendő stéget. Mindezek következtében számoltak a terület duplázódásával és a vendégszám növekedésével is. Talán ezért is említették a kiadványban a Tisza szállót, a Nemzeti szállót és a strand melletti campinget, ahol 2-4 ágyas faházakban lehetett megszállni, de a lakókocsiknak villanyt is tudtak biztosítani. Sőt, egyértelműnek tűnik, hogy nem egyetlen napra érkező turistákról álmodtak a kiadvány ismeretlen szerkesztői, hiszen a szöveg végén a Tisza és a Zagyva nagyszerű homokos strandjairól, a vízi- és horgászéletről, és a város központjában befejezés előtt álló fedett termálfürdőről - ez minden bizonnyal a Damjanich uszoda lehetett - is említést tesznek. Hozzátéve: "mind alkalmas arra, hogy az ideérkező vendégek jól érezzék magukat, ebben a szép Tisza parti városban".

(A fotók öt évtizeddel később, 2014-ben készültek.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Édes Cziczám!
Az 1903-as nyár utolsó előtti napján szólított így Gyula a Budapesten élő Vidics Melánka úri leánykát, akihez minden bizonnyal gyengéd szálak fűzték. Aminek köszönhetően fennmaradt ez a gyönyörű szolnoki képeslap, amiről nemcsak azt tudjuk, ki fotózta, de azt is honnan és nagyjából mikor. Ugye szép a Gorove út?

Az Album további képei
 

AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Nepomuki Szent János szobra
A szobor és talapzata is elég rossz állapotban van, holott minden bizonnyal Szolnok második legidősebb ilyen alkotásai. Ráadásul szerintem van néhány fontos - ma is büszkén vállalható - oka, amiért nálunk is szobrot állítottak Nepomuki Szent Jánosnak.

A Szoborpark további képei