[1xvolt]

Szolnoki házak (55.): Az Aba-Novák (1. rész)

2021. október 06.

Az ötvenes évektől nyilvánvaló volt, hogy szükség lenne egy ilyen épületre. Végül a hetvenes évek elején kezdték tervezni, 1975-ben építeni, aztán a Nemzetközi Gyermekévben, mint Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nyitották meg. Szerintem máig Szolnok legjobb modern épülete.

A negyvenes évek végén nyílt meg ez első szocialista művelődési ház Magyarországon. Pár évvel később Szolnokon is új "kultúrt" avattak, ami aztán egészen 1979-ig Ságvári Endre Megyei Művelődési Ház néven működött. (Ma már apartman ház a Szapáry úton.) A fellelhető dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy a Ságvári/Szakszervezeti/Borostyán művháznál komolyabb, többfunkciós, a gyarapodó lélekszámú szocialista megyeszékhelyhez méltó ?kultúrpalota? építése már az ötvenes évek végén napirendre került. Sőt, az új városközpont hatvanas évek első fele óta körvonalazódó terveiben ki is jelölték a helyét a Kápolna utca és Hősök tere közötti területen. Igaz, az akkori elképzelések a mai Aba-Nováknál legalább kétszer nagyobb épületet vizionáltak, benne például korszerű mozival. Ma már tudjuk, hogy az akkori vágyakból nem lett semmi, viszont a hetvenes évek elején elindult egy vállalható méretű épület tervezése.

Helye akkor már az "új városközpontban" volt kijelölve, ahol először a pártház épület fel, majd elindult a Centrum áruház, a Pelikán hotel és a Vízügyi székház beruházása, és terv szintjén további irodaházak, és üzletház is került volna a területre. Sőt, egy általam most talált korabeli helyszínrajzon az látható, hogy a mai Agóra helyére már a hetvenes években szerettek volna egy Technika házát építeni (a később Technika házzá alakult kaszinó épülete akkor még Úttörőházként funkcionált). Az akkori cikkek alapján az is egyértelműnek tűnik, hogy a hetvenes években úgy gondolták, Szolnok új főtere a majdani Pelikán és a művelődési ház által közrefogott terület lesz. (Hild tér csak 1988-ban lett az addig névtelen közterületből.)

A deklaráltan megyei művelődési központnak tervezett épület megálmodására két fiatal, budapesti építészt, Zoltai Istvánt és M. Szabó Ilonát kérték fel. De mint egy korabeli cikk megjegyezte, a meglehetősen komplex tervezési munkát a Lakóterv vállalat szaktervező kollektívája készítette. Maguk a tervek 1974 szeptemberére készen voltak, és az akkori megyei újság azt írta, hogy 1975 elején elkezdődhet az építkezés, így 1977 végén, de legkésőbb 1978 elején átadhatják az új művelődési központ. A Szolnok megyei Beruházási Vállalatnak végül 40 hónap alatt sikerült tető alá hoznia a 150 millió forintos építkezést, amire az 1979. június 2-ai megnyitón Pozsgay Imre kulturális miniszter is kénytelen volt utalni. A csúszás persze nem volt egyedi, hiszen a Pelikán szálló is közel öt évig épült, miként - hogy egy távolabbi példát is említsünk - a Jubileum teret sem sikerült a 900 éves évfordulóra befejezni.

Az avatóünnepséget a Nemzetközi Gyermekév közepén tartották, igaz, az épület műszaki átadására már 1978 decemberében sor került. Nagyjából fél évvel azután, hogy Szolnok Megye Tanácsa hivatalosan is létrehozta azt az intézményt, ami az épületet működtetésére volt hivatott. Az üzembe helyezésre is sor került 1979. április 20-án, a valódi birtokba vétel azonban csak júniusától történhetett meg. Így elmondható volt, hogy akkor zárult le az a 150 millió forintos beruházás, amihez a forrást nemcsak az Országos Közművelődési Tanács, az akkoriban alapított Állami Ifjúsági Bizottság, a megye és a város biztosította, hanem bizony az az 53 helyi üzeme, vállalat is, amelyek 58,6 millió forintot dobtak össze, hogy megvalósulhasson egy legalább két évtizedes álom Szolnokon.

Az épület 2006-os felújítása kapcsán egy szakíró megjegyezte, hogy mivel nem teljesen valósult meg az eredeti "új városközpont" koncepciója, illetve a későbbi beavatkozások nem teljesen illeszkedtek az eredeti tervekhez, az 1979-ben Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként megnyílt épület karaktere ma már nem teljesen érvényesül. A 2014-ben elkészült "toldás", az Agóra is hozzájárul ehhez, hiszen lényegében eltakarja az Aba-Novák szárny egyik homlokzatát, és emiatt már soha sem lesz teljes egészben befogható az épület. Ami ugyancsak elvesztette az eredeti tervekben, az akkori Népművelési Intézet által megfogalmazott "nyitott ház" jellegét, amit az utcafronttól "csak egy" üvegfallal elválasztott közösségi terek (szakköri szobák) és az aula testesített meg.

A 2000-re meglehetősen leromlott állapotú épület felújítása majdnem annyi ideig húzódott, mint az építése. A 2005 őszén kezdődött és 1,3 milliárd forintba kerülő beruházás keretében komoly változásokat hajtottak végre. Megszűnt például a földszinti aula két bejárata, helyét egy középső, szélfogós ajtórendszer váltotta fel. Megoldódott a kezdetektől a legnagyobb problémát okozó - az épületet a horribilis hűtési költségek miatt nyárra szinte használhatatlanná tevő - hatalmas, emeleti üvegfelületek hővédő függönyözése. És ekkor fordították el a színházterem belső elrendezését 90 fokkal, aminek következtében nemcsak a két legnagyobb kerámia falikép tűnt el, de máshová került a technikai folyosó is, ugyanakkor a mozgatható széksorok révén többfunkciós lett az épület legnagyobb helyisége.

Szűk tíz évvel később az Agóra építése újabb változásokat hozott a Zoltai Istvánnak tulajdonított, 1979-es épület szerkezetében is, aminek a bejárattól balra eső, földszinti, egykori szakköri termeiben addigra már kávézó működött. Mivel az Agóra építéséhez forrást "szerző" pályázat új funkciókat is "beleálmodott" az addigi művelődési intézmény tereibe, az Aba Novák szárnyban ki kellett alakítani a városi televízió helyét. Ennek pedig áldozatául esett a Zoltaiék által az épület déli oldalára, a második emeletre tervezett, csak korlátokkal körülvett, három oldalról természetes világítású kiállítótér, ami állítom, hogy ennek az épületnek a legizgalmasabb nyilvános területe volt. Ugyancsak emiatt kellett irodákat csinálni a kőolajos irodaház felé eső oldal szakköri termeiből, illetve ekkor alakult át az ezek fölött lévő balett- és néptáncterem, valamit az egykor színházi előadásoknak is helyet adó, második emeleti zeneterem. És akkor a kényszerű színház befogadás okozta jelenlegi sebekről most ne is beszéljünk, inkább bizakodjunk, hogy a Szigligeti átadása után ismét közösségi, közművelődési helyiségek lesznek belőlük.

A hetvenes években nemcsak Szolnokon épültek Megyei Művelődési és Ifjúsági Központok, hanem szinte mindegyik megyeszékhelyen. Szubjektív és lokálpatrióta véleményem szerint azonban egyik sem sikerült olyan jól, mint a Hild téren álló szolnoki. Egy 2006-os szakcikk megállapította, hogy átadásakor az építésmód és épületszerkezet tekintetében élenjáró, felszereltsége világviszonylatban is korszerű volt. Amit annyival egészítenék ki, hogy a hatalmas "üvegburába" helyezett, két lépcsőházával 1-3-1 arányú belső tere, az eredeti "nyitott ház" elképzeléseket követő funkcióelosztása, valamint a belső kerámiaburkolat és a kilátszó, piros tartószerkezetek miatt a szocialista időszak építészetének egyik legkülönlegesebb, legszebb és szerintem leginkább szerethető épülete, megkockáztatom építőművészeti alkotása lett.

(A 2. rész az épületben tett túráról szól majd.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Emlék az elsodort hídnak?
Ha e képeslap nyomdába adásakor rá merték írni, hogy "Régi tiszahíd", akkor talán joggal feltételezhetjük: e lap az első vasból és betonból emelt szolnoki Tisza-híd átadása után jelent meg. De miért tartották akkor fontosnak, hogy képeslapra kerüljön a régi, ráadásul megrongálódott híd? Nem hinném, hogy kortörténeti dokumentumot akartak hátrahagyni. Holott sikerült.

Az Album további képei
 

AKB

12 évig sem bírta
Még nincs 12 éves a Tiszavirág gyaloghídra felvezető kerékpáros rámpa, de már rosszabb állapotban van, mint a rómaiak útjai a kétezer évvel későbbi feltárások idején. De mit adtak nekünk a rómaiak? És mit hagyunk mi az utánunk jövőkre, ha egy ilyen építmény nem bírt ki 12 évet. Legalább a kivitelezők dicsőségfalára írjuk fel, hogy Szolnokon mi maradt utánuk! Ha már számonkérni nem lehet.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Tisza Antal mellszobra
Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

A Szoborpark további képei