[1xvolt]

Szolnoki házak (36.): A Kiskápolna

2015. június 09.

Szolnok második legrégebbi, ma is álló épülete, ami talán éppen annak köszönhető, hogy a XX. században szinte végig rosszul adták meg építésének évét, így 1949-ben műemléki védettséget kapott. Hivatalos nevét Xavéri Szent Ferencről, Szolnok védőszentjéről kapta.

Szolnok viharos történelmén végigtekintve nincs abban semmi meglepő, hogy a város három legöregebb épülete három katolikus templom. Sőt, azt is hozzátehetjük, hogy a XIX. század előttről csak a Belvárosi Nagytemplom - hármójuk közül a legfiatalabb -, a Sarlós Boldogasszony Kápolna, más néven Partos-kápolna - valószínűleg ez a legidősebb -, és az Ady Endre és a Kápolna út sarkán álló, több mint 280 éves Xavéri Szent Ferenc Kápolna - avagy Kiskápolna - maradt fenn. Ami ezek előtt épült, azt a különböző hadiesemények és tűzvészek elpusztították.

Ma már egyértelmű, hogy a Kiskápolna a váci püspök engedélyével 1733-ban épült, akkor még a várostól viszonylag messze. Építését a nem sokkal korábban pusztító pestisjárvánnyal hozzák összefüggésbe, aminek szolnoki áldozatait ide, a korabeli városfaltól távol temették el. Mint több helyen olvasható, a szolnokiak a járvány elvonulásának emlékére építtették a Kiskápolnát, még torony nélkül, felszentelésére 1735-ben került sor.

A további bajoktól azonban a kegyhely építése sem óvta meg a Szolnokot, hiszen 1743-ban előbb szinte az egész várost felperzselő tűzvész pusztított, majd a túlélőkre újabb pestis csapott le. Egyes források szerint a járvány 480 áldozata a város lakosságának harmadát tette ki, míg máshol a tizedéről írnak. Annyi azonban bizonyos, hogy a XX. században szinte végig - jórész Kaposvári Gyula tévedéséből kifolyólag - ehhez a járványhoz kötötték a kápolna építését, és adták meg dátumául 1749-et. Ez az évszám a legutóbbi felújításig a torony bal oldalán lévő műemléki jelölőtáblán is olvasható volt, illetve ma is szerepel a bejárat felett.

A még mindig torony nélküli, városszéli kápolnát XIII. Kelemen pápa 1767. január 21-én búcsújáróhelynek nyilvánította. Hogy az elkövetkező négy évtizedben milyen állapotban lehetett az épület, arra vonatkozó utalást nem találtam, de nem lennék meglepődve, ha 1808-ban nemcsak azért kapott végre tornyot, mert az nagyon hiányzott, hanem mert ráfért egy alapos felújítás. Ahogy történt ez a kiegyezés után is, amikorra olyan rossz állapotba került, a szolnoki házakkal mindinkább körülépülő kápolna, hogy városi adakozást kezdeményeztek a megmentésére. A nem sokkal később született cikkekből tudható, hogy a szükséges pénz alig egy hónap alatt összejött, így 1871. augusztus 6-án ismét felszentelték a kápolnát, sőt, egy helyen az olvasható, hogy a torony ablakai is ekkor kaptak spalettákat.

Az augusztus 6-ai dátum egyébként a kápolnához szervezett zarándoklatokkal függ össze. A szolnokiak 1749-ben fogadalmat tettek, hogy a pestistől való újabb megmenekülésük miatt Xavéri Szent Ferenc napján, december 3-án munkaszünetet tartanak, és a kápolnához vezető zarándoklattal ünnepelnek. Ez így történhetett egészen az 1831-es kolerajárványig, amikor a zarándoklat napja átkerült augusztus elejére. Egy évvel később pedig a templom névadóját Szolnok védőszentjévé is megválasztották. A templom névadója mindezek mellett a környék nevét is adta, így Szolnok III. kerületének egy része Ferencvárosként is ismert (volt).

Az aprócska templom tornyában, építése után nem sokkal harang került. A Xavéri Szent Ferenc harang 1811-ben készült el. Ezt követte első királyunk halálának 800. évfordulóján a Szent István mártír harang, majd rá egy évre, 1839-ben Szent János tiszteletére öntött harmadik, egyben legnagyobb harang került a toronyba. Mindhárom pusztulását az első világháború okozta, amikor ágyúk öntéséhez beszolgáltatták őket, pótlásuk pedig az elmúlt száz évben sem sikerült.

Az aprócska kápolna életét minden bizonnyal az menthette meg a huszadik század második felében, hogy a téves építési évszámnak köszönhetően 1949-ben - mint hitték, építésének 200. évében - műemlékké nyilvánították. Ha ez nincs, akkor talán áldozatul esik a korábban nem létező Ady Endre út kialakításának, miként a Horánszky és a Sarló utca házai és kertjei. Szerencsére megmenekült, azonban karbantartására, felújítására a szocializmus éveiben nem nagyon jutott. Ráadásul a falai mellett dübörgő forgalom se tett jót az épület állapotának.

Egy helyen azt olvastam, hogy 1993-ban az önkormányzat, az egyház és helyi civil szervezetek összefogásával renoválták. Ez azonban nem lehetett túl sikeres, hiszen a kétezres évek elejére elképesztően rossz állapotba került. Felújítását 2001-ben Szűcsné Csáti Franciska kezdeményezte, és több éves kitartásának köszönhető, hogy Beer Miklós megyés püspök 2009-ben felszentelhette a megújult kápolnát. A munkák minimum 30 millió forintba kerültek - amiben nincs benne az önkéntes munkák értéke -, amiből a város 23 milliót vállalt magára. Sőt a felszentelés után nem sokkal a Kiskápolna körüli tér felújítása is elkezdődött, amit 2011. szeptember 12-én adtak át. A barokk stílusú, belül dongaboltozatos Kiskápolna és környékének felújítása a Tisza mozit újraálmodó, a Mustármag óvodát és az Agórát is tervező Álmosdi Árpád és kollégái munkáját dicsérik.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tisza-part fák nélkül
Az ötvenes évekre jellemző silány papírra nyomtatott képeslaphoz használt fotót a Tisza-parton ma is álló, igaz már nem működő tárház tornyából készíthették néhány évvel a háború után. Legalábbis azt gondolom, hogy a folyó menti fák a harcoknak eshettek áldozatul, pótlásuk pedig akkor még nem kezdődött el.

Az Album további képei
 

AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Közgé névadójának emléke
Szolnok második legrégebben működő középiskolája 1955 óta viseli a reformkor akadémikus mérnökének a nevét. Szobra hatvan vagy hatvanegy éve áll a lassan hetvenéves épület előtt. Alkotója idén hunyt el. Majdnem egyidős volt az iskolával.

A Szoborpark további képei