[1xvolt]

Szolnoki házak (36.): A Kiskápolna

2015. június 09.

Szolnok második legrégebbi, ma is álló épülete, ami talán éppen annak köszönhető, hogy a XX. században szinte végig rosszul adták meg építésének évét, így 1949-ben műemléki védettséget kapott. Hivatalos nevét Xavéri Szent Ferencről, Szolnok védőszentjéről kapta.

Szolnok viharos történelmén végigtekintve nincs abban semmi meglepő, hogy a város három legöregebb épülete három katolikus templom. Sőt, azt is hozzátehetjük, hogy a XIX. század előttről csak a Belvárosi Nagytemplom - hármójuk közül a legfiatalabb -, a Sarlós Boldogasszony Kápolna, más néven Partos-kápolna - valószínűleg ez a legidősebb -, és az Ady Endre és a Kápolna út sarkán álló, több mint 280 éves Xavéri Szent Ferenc Kápolna - avagy Kiskápolna - maradt fenn. Ami ezek előtt épült, azt a különböző hadiesemények és tűzvészek elpusztították.

Ma már egyértelmű, hogy a Kiskápolna a váci püspök engedélyével 1733-ban épült, akkor még a várostól viszonylag messze. Építését a nem sokkal korábban pusztító pestisjárvánnyal hozzák összefüggésbe, aminek szolnoki áldozatait ide, a korabeli városfaltól távol temették el. Mint több helyen olvasható, a szolnokiak a járvány elvonulásának emlékére építtették a Kiskápolnát, még torony nélkül, felszentelésére 1735-ben került sor.

A további bajoktól azonban a kegyhely építése sem óvta meg a Szolnokot, hiszen 1743-ban előbb szinte az egész várost felperzselő tűzvész pusztított, majd a túlélőkre újabb pestis csapott le. Egyes források szerint a járvány 480 áldozata a város lakosságának harmadát tette ki, míg máshol a tizedéről írnak. Annyi azonban bizonyos, hogy a XX. században szinte végig - jórész Kaposvári Gyula tévedéséből kifolyólag - ehhez a járványhoz kötötték a kápolna építését, és adták meg dátumául 1749-et. Ez az évszám a legutóbbi felújításig a torony bal oldalán lévő műemléki jelölőtáblán is olvasható volt, illetve ma is szerepel a bejárat felett.

A még mindig torony nélküli, városszéli kápolnát XIII. Kelemen pápa 1767. január 21-én búcsújáróhelynek nyilvánította. Hogy az elkövetkező négy évtizedben milyen állapotban lehetett az épület, arra vonatkozó utalást nem találtam, de nem lennék meglepődve, ha 1808-ban nemcsak azért kapott végre tornyot, mert az nagyon hiányzott, hanem mert ráfért egy alapos felújítás. Ahogy történt ez a kiegyezés után is, amikorra olyan rossz állapotba került, a szolnoki házakkal mindinkább körülépülő kápolna, hogy városi adakozást kezdeményeztek a megmentésére. A nem sokkal később született cikkekből tudható, hogy a szükséges pénz alig egy hónap alatt összejött, így 1871. augusztus 6-án ismét felszentelték a kápolnát, sőt, egy helyen az olvasható, hogy a torony ablakai is ekkor kaptak spalettákat.

Az augusztus 6-ai dátum egyébként a kápolnához szervezett zarándoklatokkal függ össze. A szolnokiak 1749-ben fogadalmat tettek, hogy a pestistől való újabb megmenekülésük miatt Xavéri Szent Ferenc napján, december 3-án munkaszünetet tartanak, és a kápolnához vezető zarándoklattal ünnepelnek. Ez így történhetett egészen az 1831-es kolerajárványig, amikor a zarándoklat napja átkerült augusztus elejére. Egy évvel később pedig a templom névadóját Szolnok védőszentjévé is megválasztották. A templom névadója mindezek mellett a környék nevét is adta, így Szolnok III. kerületének egy része Ferencvárosként is ismert (volt).

Az aprócska templom tornyában, építése után nem sokkal harang került. A Xavéri Szent Ferenc harang 1811-ben készült el. Ezt követte első királyunk halálának 800. évfordulóján a Szent István mártír harang, majd rá egy évre, 1839-ben Szent János tiszteletére öntött harmadik, egyben legnagyobb harang került a toronyba. Mindhárom pusztulását az első világháború okozta, amikor ágyúk öntéséhez beszolgáltatták őket, pótlásuk pedig az elmúlt száz évben sem sikerült.

Az aprócska kápolna életét minden bizonnyal az menthette meg a huszadik század második felében, hogy a téves építési évszámnak köszönhetően 1949-ben - mint hitték, építésének 200. évében - műemlékké nyilvánították. Ha ez nincs, akkor talán áldozatul esik a korábban nem létező Ady Endre út kialakításának, miként a Horánszky és a Sarló utca házai és kertjei. Szerencsére megmenekült, azonban karbantartására, felújítására a szocializmus éveiben nem nagyon jutott. Ráadásul a falai mellett dübörgő forgalom se tett jót az épület állapotának.

Egy helyen azt olvastam, hogy 1993-ban az önkormányzat, az egyház és helyi civil szervezetek összefogásával renoválták. Ez azonban nem lehetett túl sikeres, hiszen a kétezres évek elejére elképesztően rossz állapotba került. Felújítását 2001-ben Szűcsné Csáti Franciska kezdeményezte, és több éves kitartásának köszönhető, hogy Beer Miklós megyés püspök 2009-ben felszentelhette a megújult kápolnát. A munkák minimum 30 millió forintba kerültek - amiben nincs benne az önkéntes munkák értéke -, amiből a város 23 milliót vállalt magára. Sőt a felszentelés után nem sokkal a Kiskápolna körüli tér felújítása is elkezdődött, amit 2011. szeptember 12-én adtak át. A barokk stílusú, belül dongaboltozatos Kiskápolna és környékének felújítása a Tisza mozit újraálmodó, a Mustármag óvodát és az Agórát is tervező Álmosdi Árpád és kollégái munkáját dicsérik.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szabadság tér vagy Kossuth utca
Vagy inkább a kettő torkolatát mutatja ez az ötvenes években készült fotó, amit a korra jellemző nagyon könnyű papírra, elég rossz minőségben nyomtattak. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának 30 filléres lapját 1958. március 28-án adták fel Szolnokon.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Egy hős honvéd emléke
A József Attila és a Százados út kereszteződésében, az egykori laktanya sarkánál immár 85 éve emlékeztet tábla egy 90 évvel ezelőtti balesetre, amikor a közeli kubikgödörbe beszakadó Oreskó Sára és Herbst Jenő szerelmespárt Hanzély Pál honvédhadnagy és társai megmentették, ám a tiszt életét vesztette.

A Szoborpark további képei