[1xvolt]
Szolnok 900 (8.): Kiegészített emlékek
2023. március 16.
Bőhle Marika arcképe pecséttel, illetve a város címere jubileumi kiegészítéssel. Két érdekes tárgy a Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára készült apró ajándékok közül. A felülbélyegzett 10 pengős egy korábbi kérdésemre is választ ad, miközben a jelvény is párra talált nálam.
A történelem kanyarjait talán jól szemlélteti az 1936. december 22-én megjelent, akkor új 10 pengős bankjegy sorsa, ami tíz év múlva nemhogy forgalomban nem volt, de kilencedik születésnapján is alig-alig ért már valamit. Arról nem is beszélve, hogy 39 évvel a kiadása után ingyen osztogatott "emlékpénzként" is funkcionált, amit például a Szolnok 900 éves évfordulójához kapcsolódó numizmatikai kiállítás résztvevői szerezhettek meg. (Bő tíz évvel később Kecskeméten is osztogatták ezt a bankót egy ottani rendezvényhez kapcsolódóan felülbélyegezve.) Mivel a Horváth Endre (1896-1954) grafikusművész által tervezett bankjegyen szereplő lányportéról tudható, hogy azt a harmincas években Pesthidegkúton élő Bőhle Máriáról készítette Horváth, akár az is előfordulhatott, hogy a hölgy már nagymama korában, a szolnoki pecsétekkel "felülírt" arcképével is találkozhatott.
Mint a Szolnok 900 éves évfordulójának emléktárgyait bemutató sorozat 5. részében megírtam, 1975. március 15-16-án a városban rendezték a Magyar Éremgyűjtők VI. Vándorgyűlését, illetve ehhez kapcsolódóan a Damjanich János Múzeumban a III. Szolnoki Numizmatikai Kiállítást. Korábban bemutattam az első eseményhez kapcsolódóan kiadott bronz érmét - amiből ezüst verzió is készült -, illetve egy egymillió pengős, Kossuth arcképével díszített bankjegyet, amelyen a kiállítás bélyegzői is szerepelnek. Akkor azt kérdeztem, hogy vajon csak ilyen egymilliósra került a "Szolnok város kilencszáz éves" szocialista címeres körbélyegző és az eseményt jelző két hosszúpecsét, vagy más címletekre is. A választ ez a 10 pengős adta meg, amelyből valószínű, hogy ugyancsak többet felülbélyegezhettek 48 évvel ezelőtt Szolnokon.
És, ha már a történelem különös kanyarjaival kezdtük ennek a bankjegynek a citálását, akkor tegyük hozzá: ez a zöld tíz pengős a megjelenésekor sokkal többet érhetett, mint a majdnem kilenc évvel később kiadott 1 milliós társa 1945 novemberében. Mert ugye 1936-ban 200 pengővel még könnyen lehetett viccelni, és egy kishivatalnok jó, ha 80-100 pengőt keresett. Kilenc évvel később meg kerülhettek hatalmas számok a bankjegyekre, egyre kevesebbet adtak értük, sőt lassan már el sem fogadták azokat.
Tulajdonképpen a másik most bemutatandó "Szolnok 900" tárgy is egy korábban már leírtnak a párja, hiszen jelvényről is volt már szó ebben a sorozatban. Azok, akik a hetvenes-nyolcvanas évekre már emlékező, legalább kisgyerekek voltak, fel tudják idézni, hogy akkoriban mekkora divatja volt a jelvények gyűjtésének. Nem volt olyan magára valamit is adó cég vagy társadalmi szervezet, amelyik ne adott volna ki ilyen apró, ruhára vagy falvédőre tűzhető csecsebecsét. Mondhatjuk, ez volt a korabeli merchandising egyik legkedveltebb - viszonylag olcsó, de különleges, sőt olykor szép - formája. Így Szolnok 900 éves jubileumára is készültek - most már többesszámban is írhatom - ilyen apró ajándéktárgyak.
Számomra igazi kuriózum a város szocialista címerének "Szolnok 1075-1975" kiegészítéssel ellátott, apró, aranyozott téglalapra nyomott változata. Maga a címer ugye részben őrzi az újra és újra feltámadó pelikán motívumát a város korábbi címereiből, alatta viszont az 1963-ban átadott új Tisza-híd körvonala, az elmaradhatatlan vörös csillag és a folyó látható. Tegyük hozzá, hogy ez a címer legalább betartotta a heraldika szabályait, azaz a grafika a címerpajzson belül maradt. Szóval ez a címer került a kiegészített szöveggel az aprócska jelvényre, amit kifejezetten ügyes megoldásnak nevezhetünk, hiszen így a pelikán és a vörös csillag is összekapcsolódott a 900 éves jubileummal.
Album

Kút a piacnak helyet adó Kossuth téren
Nincs az a régi Szolnokról szóló könyv, amiben ez a kép ne lenne benne. Hiszen olyan szolnoki képeslapokat gyűjtő se nagyon akadhat, akinek ne lenne meg ez a lapja. Ami nemcsak azért érdekes, mert negyven év eltelte után is rosszul került rá a tér neve.
AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!
SzoborPark

Híres szobrász eldugott Trombitása
Kérdezhetném, mi köti össze a Dunánál üldögélő József Attilát, a Vigadóval szemben, a korláton egyensúlyozó Kiskirálylányt, az Operaház tetején álló Mozartot és a szolnoki, a megyei rendőrkapitányság előtt ücsörgő trombitás lányt. Nem nehéz kitalálni. Elképesztően termékeny alkotója.