[1xvolt]
Szolnok 900 (17.): Emléklap bélyegmásolattal?
2024. február 15.
A "kék szolnokin" a Pálfy tömbje is látható, illetve a Tiszához levezető lépcső egy kicsit más szögben áll, mint a Kukri Béla tanácselnök által adományozható emléklap címoldalára került apró lemezdomborításon. Nem lehet kétséges, hogy mindkettőt Vertel József készítette 1975 környékén.
A Szolnok első írásos említésének 900. évfordulója alkalmából készült tárgyak között külön kategóriát képezhetnének a beruházásokon és az ünnepségeken jól teljesítők jutalmazására szánt különböző kitüntetések és elismerések. Merthogy volt belőlük bőven. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy egy adott tárgy előállítási költsége annak "eszmei" értékét is meghatározta, azaz egy apró, nikkel emlékérme és egy ezüstből készült súlyos plakett odaítélése és kiérdemlése között lehetett különbség. Ez alapján az itt bemutatandó biankó emléklap inkább az alsóbb kategóriába tartozhatott, igaz, a kinyitható, A4-es méretű, sárga kartonra nyomott, vörös szalaggal ellátott "kisnyomtatvány" fedlapján lévő domborított fém kép miatt ma már értékes különlegességnek tekinthető. De menjünk sorba!
Egyértelmű, hogy ezt a biankó - tehát névvel és pontos dátummal utólag, kézírással kiegészíthető - emléklapot Szolnok város Tanácsa rendelte meg. Erre utal, hogy a város akkori elsőszámú vezetőjének neve és titulusa a belső oldal jobb alsó sarkában előre nyomtatva szerepel. A megyei levéltárnak köszönhetően elkészült Archontológiából tudható, hogy Kukri Béla (1920-1996) 1974. április 2. és 1980. február 1. között állt a város élén, de annak irányításából 1973. április 25-től, mint tanácselnök-helyettes vette ki a részét. (A mellékelt képen láthatjuk.) Azaz leszögezhetjük, hogy a 900 éves ünnepségek kapcsán végzett kiemelkedő tevékenységért joggal mondhatott köszönetet az arra érdemeseknek, hiszen ebben a munkában már elődje, az 1967 és 1973 között tanácselnök, Csoma Kálmán idején is nyakig benne volt. (Személyüket és tevékenységüket itt és most nem boncolgatnám.)
Az emléklap díszét fokozta, hogy a hajtásába egy olyan vörös selyemszalagot helyeztek, amelynek alsó végén, két kis fém nyomaton az 1075-ös és az 1975-ös évszám szerepel. Kicsit talán a középkori oklevelek pecsétjeire utalva. A szalag színén polemizálhatnánk, hogy az miért nem piros-fehér-zöld, vagy kék és sárga, de 50 évvel később, egy másik rendszerben élve ez már felesleges lenne. Ne feledjük el ugyanis, hogy Szolnok első írásos említésének 900. évfordulója pontosan egybeesett "hazánk felszabadulásának" 30. évfordulójával, azaz a "szocialista Magyarország" születésének jubileumával! Mindezeknek pedig vörös volt a színe. Bár ne vessük el annak elvi lehetőségét sem, hogy ez a szalag azért lett vörös, mert az rendszerektől függetlenül az ünnepélyesség színe.
Mint említettem, ennek az emléklapnak az igazi különlegessége - és megkockáztatom, ma az értéke - a címlapjára helyezett fémdomborítás, talán rézből vagy azt tartalmazó ötvözetből. A nagyjából 6x9 centis képen Szolnok jellegzetes épületei láthatók a Tiszaliget felől nézve. A belvárosi nagytemplom, a zsinagóga, a vízügyi irodaház, a református templom, a színház melletti katonai tízemeletes, a Tisza szálló tornya, az evangélikus templom és az akkori Kun Béla körúti tízemeletesek egyértelműen felismerhetők. Azzal együtt, hogy egy képen, ennyire sűrítve természetesen soha nem láthatjuk a szolnoki Tisza-part építményeit. Viszont nem ez az egyetlen ilyen ábrázolás.
Szinte ugyanez a kép köszön vissza a Magyar Posta által 1975-ben kiadott, kékszínű, 5 forintos bélyegen - a "kék szolnokin" -, amely szintén nem véletlenül jelent meg éppen akkor, az 1972-ben elindított Tájak-városok sorozat tagjaként. Az eltérés a Tiszához levezető lépcső szögében, illetve a bélyegen egyértelműen beazonosítható Pálfy szakközépiskola tömbjében érhető tetten. Ám ez nem vonhatja kétségbe, hogy a bélyeg grafikájának és ennek a fémdomborításnak ugyanaz az alkotója. Azaz Vertel József (1922-1993) grafikusművész, aki amellett, hogy életében közel 700 (!) bélyeget tervezett rézkarcok, rézmetszetek, alkalmi pecsétek és emléklapok tervezésével is foglalkozott. Ebben az esetben már csak az lehet kérdés, hogy az 5 forintos bélyeg terve, vagy a 900 éves Szolnok feliratú fémdomborítás nyomóformája született-e meg előbb. Ha tippelnem kellene - csak a tervgazdálkodás miatt -, azt mondanám, hogy a mester előbb a bélyeget rajzolta meg. Talán egyszer ez éppúgy kiderül, minthogy Vertel József milyen kitüntetést vagy elismerést kapott - a sok közül - a Szolnok 900 éves ünnepségek kapcsán végzett eredménye munkájáért.
Album

Mit nem bírhatott el a papír?
Szerintem a háború után Szolnokon élők közül is kevesen tudták, hogy hol lehet a helyi Felszabadulás tér. Aminek emlékét leginkább néhány képeslap őrzi a negyvenes-ötvenes évek fordulójáról. Amikor nem minden pletykát bírt el a papír, mármint a képes levelezőlap írható oldala.
AKB

Veszteségek halmozása
Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.
SzoborPark

Centrum-sarok tűz tábla
Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.