[1xvolt]

Számozott buszok és hangulat

2019. február 20.

"A személyi igazolványát ne gyűrje, ne rongálja. A benne lévő írást törölni, javítani nem szabad. Ne veszítse el, ne zálogosítsa el, gondosan őrizze! Rendőrség" Többek között ilyen "társadalmi célú hirdetés" is olvasható az 1956-os szolnoki buszmenetrendben, ami éppen októberig volt hatályos.

Az Állami Hirdető Vállalat Szolnoki Kirendeltsége az ötvenes években rendszeresen kiadhatta a Szolnokról induló és oda érkező vonatok és autóbuszok menetrendjét praktikusan zsebre rakható, ingyenes füzetecske formájában. A kiadás költségeit minden bizonnyal a kisnyomtatványban elhelyezett hirdetések fedezhették, miként az is valószínű, hogy ha a reklámok mellett maradt hely, akkora azokon hasznos információkat is elhelyeztek a szerkesztők. Az 1955 októberétől 1956 májusáig érvényes Téli menetrendet már bemutattam, most következzen az 1956-os nyári, ami az előzőtől eltérően már csak kék-fehérben - a piros kísérőszín elhagyásával -, 28 helyett csak 24 oldalon jelent meg. Címlapján ezúttal is a Szolnoki Állami Áruház hirdetett, ami a Kossuth és a Szapáry utcák sarkán, a mai Árkád helyén, a néhai Nerfeld-palotában működött, és inkább, mint régi Centrum él a helyiek emlékezetében. Ahol 1956 tavaszán a rádió és a Dongó kerékpár segédmotor lehetett a vásárlásra csábító különlegesség.

A menetrendet lapozgatva úgy tűnik, hogy 1956-ban komoly változás történt a szolnoki közösségi közlekedésben. Mert még az előző füzetecskében betűkkel jelölték a városi busz viszonylatokat, addig ebben már számok alapján lehetett a járatokat megkülönböztetni. A MÁVAUT által működtetett helyi buszok közül az 1-es számot a korábbi A jelű kapta, ami a Szabadság teret és a Vasútállomást kötötte össze. Ugyanakkor bizonyos időpontokban a Tüdőkórházig - tavaly bontották el a harmadik Zagyva-híd közeléből - és olykor az Alcsiszigeti Állami Gazdaságig - ezt nem tudom, hol lehetett - járt. A 2-esre keresztelt korábbi B viszonylattal gondban vagyok. A menetrendek szerint ez a Szabadság tér-Tüdőkórház-Új városi házak útvonalon járt, olykor a Vasútállomásig közlekedve. Mivel nem tudom, hogy 63 évvel ezelőtt mik voltak az Új városi házak, azt kell gondolnom, talán a mai Tallinn városrészre utalhat ez a megnevezés, mert az útvonalat is csak így tudom összerakni.

Az egy évvel korábbi D jelű viszonylatból 3-as lett, ami alapvetően a Szabadság teret és a Tiszamenti Vegyiműveket kötötte össze, míg volt egy 3b verzió a Cukorgyárig. Kisebb eltérésekkel. Mert a 3b-nek volt olyan járata, ami nem ment el a Cukorgyárig csak a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatig - Mezőgép, ma McHale -, illetve olyan is, ami a Vasútállomást is érintette. De, ami a legszebb: a sima 3-asnak volt olyan verziója, ami csak színházi napokon járt, ráadásul közvetlenül a színháztól. Természetesen volt 3a jelű busz is, ami azonban naponta csak ötször járt a Szabadság tér és a Fürfa V. - ez mi lehetett: vállalat, vendéglő? - között, a Járműjavítót érintve. Sőt, munkanapokon háromszor járt a 4-es busz is a Szabadság tér és a Szabadság TSZ között a Téglagyár érintésével. Na, ezt árulja el valaki: hol volt a szolnoki téglagyár és a Szabadság termelőszövetkezet központja 1956-ban!

A fentiekből talán egyértelműen kiderül, hogy az ötvenes évek közepén még a Tisza-híd belvárosi lábánál, a Varga Katalin Gimnázium előtt volt a szolnoki tömegközlekedés központi "pályaudvara".

A bevezetőben már utaltam arra, hogy nemcsak menetrendi táblázatok és reklámok voltak ebben a kis kiadványban, hanem mai szóval élve "társadalmi célú hirdetések" is. Például a rendőrség felhívása a személyi igazolvány helyes "használatáról", amire 1956-ban még igencsak szükség lehetett, hiszen a könyvecske alakú, fényképpel ellátott dokumentumokat 1954-ben vezették be, így biztosan nem ártott elmondani: mit szabad és mit nem a "kis SZIG-ekkel" csinálni. Amit e menetrend kiadásakor minden 16 évesnél idősebb állampolgárnak az utcára lépve magánál kellett tartania, és rendőri felszólításra átadni. Mert a közeg ebből tudta - csak a fiatalabbak kedvéért - nemcsak az illető nevét, lakcímét, ideiglenes lakcímét, de iskolai végzettségét, munkahelyét és családi állapotát is. Így egy igazoltatásnál nagyon gyorsan kiderült, ha valaki nem a feleségével, férjével ült be valahová.

Például e szolnoki menetrendben is reklámozott Sport cukrászdába, amit nem sokkal korábban alakítottak "fővárosi nívóra", ahol minden csütörtökön fővárosi művészek szerepeltek, vasárnaponként fagylalt délelőttök és bábszínház várta a legkisebbeket, esténként pedig hangulatos tánczene az idősebbeket. Esküszöm, mint egy művelődési ház. Hangulatos zenével csábított a Tisza szálló is, miközben a Jókai út sarkán lévő Halászcsárdában esténként népi zene szólt a tánchoz és a "hangulathoz" éjjel 1 óráig.

Az előző menetrendhez képest ebben mintha több lenne a szolgáltató és kevesebb az üzlet hirdetése. A Köztisztasági Vállalat például parádés kis versikével jelzi, hogy akár lakások takarítását is vállalja. Az akkoriban monopolhelyzetben lévő Állami Biztosító a motorosokat célozta meg, akik 1 főre már 50 forintért köthettek biztosítást. Ne felejtsük el, hogy 1956-ban csak kiváltságos magánszemélyeknek lehetett autójuk. De hirdet a Szolnoki Fényképészszövetkezet is, amely két üzletében "művészi fényképeket" készített, illetve a valamiért átmenetileg a Beloiannisz utca 21. szám alá költöztetett Ofotért, ahol szemüveget, hőmérőt és írógépet is lehetett vásárolni. Ugyancsak a szolgáltató szektort erősítette az IBUSZ hirdetése, díjtalan felvilágosítással kecsegtetve, a Szolnoki Építőipari és Javító Vállalat, amely nyolc szakterületen kínálta szolgáltatásait, illetve az Országos Takarékpénztár, ahol már valódi betétekre fókuszáltak, a pár évvel korábban még "divatos" békekölcsönök helyett.

És a végére két különleges hirdetés. A legkellemesebb nyári szórakozás a Kertmozi, ahová szintén e kis füzetecske csábított. Pedig lehet, hogy reklám se kellett az intézménynek, hiszen a címét sem adták meg. Valószínűleg azért, mert minden szolnoki tudta, hol is van a Kertmozi. (Én ma már nem tudom: vagy a Sütő utcában a Nemzeti mozi mellett, vagy a Belvárosi Nagytemplom tövében, a későbbi szabadtéri színpad helyén lehetett.) A másik érdekes hirdetés pedig az augusztus 19-21-i szolnoki nagy ünnepi vásáré, amit csak annyival emelnek ki, hogy "Készüljön". Gondolom, legalább annyira készültek az eseményre 1956-ban a szolnokiak, mint amennyire készületlenül érte őket, hogy mire a Nyári menetrend érvényét vesztette, már egy teljesen másik országban és városban éltek.

(A korabeli fotók forrása a nagyszerű FORTEPAN: www. fortepan.hu)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Mici, mozi, kávéház és grill a Nemzetiben
Lehet, hogy a Szapáry úti Nemzeti nagyszállóban valamikor a harmincas évek végén egy Mici nevű zongorista szórakoztatta a vendégeket? Akik akár hajnali háromig is mulathattak a grillben, vagy moziba is mehettek, ami akkoriban a Nemzeti Mozgó nevet viselte.

Az Album további képei
 

AKB

Bringázz a dzsungelben?
Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A Közgé névadójának emléke
Szolnok második legrégebben működő középiskolája 1955 óta viseli a reformkor akadémikus mérnökének a nevét. Szobra hatvan vagy hatvanegy éve áll a lassan hetvenéves épület előtt. Alkotója idén hunyt el. Majdnem egyidős volt az iskolával.

A Szoborpark további képei