Évtizedes januárok

Az év első hónapja hatvan évvel ezelőtt sem az új beruházásokról és az átadásokról, sokkal inkább az új esztendő terveiről és talán a korábbról elhalasztott renoválások pótlásáról szólt Szolnokon is. A korabeli megyei napilap cikkeiből legalábbis úgy tűnik, hogy 1962 januárjában mindössze egy komolyabb avatás történt a városban, mégpedig Duclos utcában, ahol átadták az Állami Gazdaságok irodaházát. Ez a mai Szigligeti utca színház felőli végén lévő EON, korábban ÁFÉSZ székház, ahol hat évtizede az ÁG-k dolgozóinak klubot is kialakítottak. Ezen kívül három jelentősebb renoválás zajlott a városban: tatarozták a Damjanich Múzeum főtéri homlokzatát, a MAHART Tisza-parti épületét, illetve a Baross utcai Béke éttermet. Viszont tervekben nem volt hiány. Úgy gondolták, hogy abban az évben négy új üzletház épül Szolnokon: a Kertvárosban, az Alcsiban, a Sashalmi úton és a kórház mögött. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítására éppen egy évtizedet kellett várni. Feltételezem, a Délibáb úti iskola négy tanterme és a Rákóczi úti iskola politechnikai terme elkészült abban az évben. A Nemzeti szálló húsz modern szobás emeletráépítése viszont biztosan nem valósult meg.

Tíz évvel később, 1972 januárjában a megyei kórházzal szemben megnyílt a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ új, Munkás névre keresztelt ABC áruháza. A 800 négyzetméteres üzletet egy 84 négyzetméteres presszó egészítette ki, amiket Orbán József, Szolnok akkori országgyűlési képviselője adott át a munkáskerület lakóinak. Avatásig még nem jutott el, de tulajdonképpen ötven évvel ezelőtt elkészült a szolnoki zsinagóga 3 éven át tartó, összesen 6 millió forintba kerülő renoválása, amiben 1972 elején már a múzeum munkatársai dolgoztak az első kiállításon. Ezeken kívül egyetlen jelentősebb "átadásról" számolt be a korabeli helyi újság, a Százados úti benzinkútról. Nem mintha nem lettek volna egész komoly beruházások a városban, hiszen például befejezéséhez közeledett a 200 ezer tonna teljesítményű kénsavgyár építése, haladtak az új vasútállomással, aminek a postaszárnya, a mélypincéje és a gyalogos aluljárója ekkor már készen volt, illetve bejelentették a Mátyás király úti 16 tantermes iskola és a közelében lévő 100 személy óvoda, illetve az Ady Endre út utolsó szakaszának az átadását is. Ami pedig a - meg ne valósult - terveket illeti: tényként írták, hogy a szolnoki Zagyva-parton abban az évben 5 millió forintból Ifjúsági Park épül. (Miközben a városban volt már egy ifjúsági park a nagytemplom kertjében.)

Negyven évvel ezelőtt viszont már tényleg alig találni átadásról szóló híreket a megyei lapban. Az egyetlen, hogy 5 millió forintból újították fel a Jubileum tér sarkán lévő Bőrtexet, amibe belefért, hogy normális szociális blokkot alakítottak ki a dolgozóknak. Említhetnénk a Ságvári körút 7. szám alatt újra megnyílt Egri borozót, aminek elkészültéről egy többször megjelentetett hirdetés tudósított. Jelentősebb, tervezett beruházásról szóló hírt is csak egyet találtam, ami szerint a szandaszőlősi focipálya helyén 46 darab, egyenként 80 négyzetméteres lakás építését kezdik meg 1972-ben. Bevallom, ezt a projektet nem tudom azonosítani, így gőzöm sincs, hogy a tervezőasztalon maradt, vagy esetleg ma is állnak ezek a lakások. (Ha valaki tudja, írja meg!)

A beruházások után következzen egy kis kultúra. Hatvan évvel ezelőtt a Marlon Brando főszereplésével vetített Julius Caesar tartott lázban a szolnoki mozirajongókat. A film vetítését az év elején meg is kellett hosszabbítani, holott már addig is hétezren látták a városban. Tíz évvel később nem említ a korabeli újság ilyen jelentős filmet, ugyanakkor közlik a statisztikát, miszerint az előző évben Szolnokon 450 ezer mozijegyet váltottak, 252 ezret a Vörös Csillagba, 130 ezret pedig a Tiszába. Újabb tíz esztendő múltán Koltay Gábor A koncert című, az Illésék bulijáról szóló filmje, illetve A birodalom visszavág tartotta lázban a szolnoki nézőket.

Ötven évvel ezelőtt indult a város első, kulturális műsorfüzete, ami havonta, 24 oldalon tájékoztatta az érdeklődőket. És bár még bő három év volt Szolnok első említésének 900 éves évfordulójáig, egy hír szerint a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának 1972. januári elnökségi ülésén, napirenden volt az évforduló megünneplése. Ugyanebben az évben az Árkád irodalmi presszóban Békés Itala önálló estjét, illetve az Astra bábegyüttes műsorát lehetett látni, a piac mögött pedig a Cirkusz Africa verte fel a sátrát. Egy évtizeddel későbbről pedig a Szigligeti Színházban Jirzi Menzel Három megesett lány című darabját próbálták Árkosi Árpád rendezésében, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Nagy Attila vendégszerepelt, illetve a helyi IBUSZ és a Balkántourist közös kiállítást nyitott Bulgáriáról, hogy ezzel is odacsábítsák az egyre többet utazó magyarokat.

Az évtizedekkel ezelőtti januárok megidézését zárjuk amolyan "kis színesekkel". Például, hogy 1962. elején, Szolnokon hat Patyolat működött, a helyi kenyérgyár pedig naponta 180 mázsa kenyeret sütött. Áradt a befagyott Tisza, a helyi erdőgazdaság pedig a téli szabadságon lévő dolgozók (pl. építőipari munkások) segítségét kérte az ártéri fakitermelésben, mert nem volt elég munkaerő.

Tíz évvel később, 1972 januárja is elég hideg volt, Szolnokon mínusz 13 fokot mértek, a holt ágakon pedig 5-6 centi vastag volt a jégpáncél. Ebben az évben már két panelgyár működött a városban, a megyében elsőként tartottak zárszámadást a szandaszőlősi Vörös Mező Termelőszövetkezetben, ahol egyébként a húsz női dolgozó számára már minden második szombat szabad volt. És ugyanebben az évben indult a Tomi Sztár mosópor gyártása is. A Jásznagykun Vendéglátó Vállalat pedig kénytelen volt megválni a Fiat 2300-as típusú luxusautójától, amit állami vállalatoknak kínált fel megvételre.

Ha már színes hírek: 1982 januárjában a Várkonyi téri fotólabor működtetői úgy döntöttek, hogy az 500 ezer forintért vásárolt berendezés jobb kihasználása érdekében már nemcsak profiknak, de amatőröknek is dolgoznak ki színes képeket. Igaz, csak ORWO és AGFA filmekről, hat napos határidővel. Ennek az évkezdetnek egyébként a legnagyobb szenzációja az ötnapos munkahétre való áttérés volt, ami miatt a Volán 7-es számú vállalata például 17-es számmal új buszjáratot indított a Széchenyi lakótelep és a vasútállomás között. És miközben a Tallinn iskola udvarán délutánonként mindenki előtt nyitott korcsolyapálya működött, a Csanádi és a Münnich iskolákban pedig 4 forint 80 fillérért, reggel 7 és 8 óra között reggelizhettek is a diákok, a helyi politika a január 26-án megtartott részleges tanácsi választásokra figyelt.