BSZ 10: Tíz kedvenc építmény

1. MMIK

A mai napig Szolnok egyik legjobb modern épületének tartom a Hild téren álló "üvegpalotát". Részben a szerkezete miatt - lényegében egy belső épületet egy, a környezetét is visszatükröző üvegdobozba helyeztek -, részben a belül látszó piros vasszerkezet és a homokszínű kerámia burkolat miatt.

Persze az is lehet, hogy a gyerekkori emlékek befolyásolnak. Az első talán a megnyitó évéből (1979, Nemzetközi Gyermekév) való, egy bélyegkiállításról. De jártam oda a következő években számítástechnikai szakkörre (HT1080Z, HomeLab), illetve 16-64 KBytos gépeken játszani is. Aztán meg a nyolcvanas évek második felében, az épület aulájában lévő foteleken bandáztunk, ahonnan 1988. március 15-én egy morcona ember hazazavart bennünket. És hosszan sorolhatnám az amerikai filmes kiállítástól, a KFT koncerteken át, a mindenféle színházi előadásokig mindazt, ami miatt nekem fontos ez az épület.

2. Templom utcai házsor

Amennyiben egy producer vagy rendező azt kérdezné, hol lehetne Szolnokon egy előző századfordulón vagy mondjuk a két világháború közötti időkben játszódó filmhez olyan külső helyszínt találni, amit minimális változtatással használhatnának, gondolkodás nélkül a Templom utcát javasolnám. Miközben minden szolnokit és hozzánk látogató turistát is igyekeznék rávenni arra, hogy tegyenek egy sétát a Szapáry és a Mária utca között, és vegyék észre a még viszonylag eredeti állapotukban megmaradt egykori polgárházakat. Szerintem védetté kellene nyilvánítani azt az utcát - a másik oldalán a Zsinagógával, a Tisza mozival, a polgári leányiskolával és a Belvárosi Templommal együtt -, mert még ez a hely őrzi a legjobban Szolnok első aranykorának épített emlékét.

3. Sztálin barokk Szolnokon

El kell fogadni, hogy nem lehetnek minden városnak évezredes meg több évszázados épített emlékei. Szolnokon azt is tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi városképre a legnagyobb hatással mégiscsak a szocializmus évei voltak. Erről lehet különböző véleményünk, ugyanakkor ez egy adottság, amit inkább a város hasznára is fordíthatnánk. Mert a turizmusban egyre jobban felértékelődik a szocialista városépítészet, különösen a sztálini időket idéző épületek.

Márpedig ilyenből akad néhány Szolnokon. A vasútállomás melletti irodaház, az SZTK épülete, az egykori szolnoki rádió, a Kossuth téri 1-es számú irodaház, sőt nyomokban még a volt szakszervezeti művelődési ház is a Szapáry úton.

Ebből a szempontból azonban a legkülönlegesebbek a néhai Ságvári körúti házsorok a piac és a Várkonyi tér között. Mint egy skanzen a múlt század közepéről. Legalábbis, amíg nem barkácsolják át vagy hungarocellezik le az összes homlokzatot. Addig kellene rájuk vigyázni, amíg nem késő!

4. A belvárosi Tisza-híd

Egy percig sem állítanám, hogy a mai belvárosi Tisza-híd szép, bár megszokás kérdése. Azt viszont igen, hogy Szolnok egyik, hanem a legfontosabb építményéről van szó. A mai híd lassan hatvan éve szolgálja a várost, elődje nagyjából bő másfél évtizedig bírta (ideiglenesen), a helyükön álló "szép híd" pedig 33 évet kapott a sorstól, két háborús robbantással. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy ezen a helyen - vagy a közvetlen közelében - nagyjából négy és fél évszázada van állandó átkelő, akkor azt is kijelenthetjük: Szolnok legfontosabb helyéről beszélünk.

Szóval, ha ránézek a mostani belvárosi Tisza-hídra, nekem nemcsak egy átkelő, de a város múltja is eszembe jut. Meg az, hogy milyen jó lenne végre valami nevet találni neki.

5. Nemzeti nagyszálló

Nagyon izgat Fodor Dániel személye. Ki lehetett az az ember, aki a Kossuth téren álló Magyar Király Szálloda főpincéreként/bérlőjeként (?) az 1800-as évek végén bele mert vágni abba a 250 ezer koronás beruházásba, aminek eredményeként megépült Szolnok akkori legmodernebb hotelje? Honnan volt ehhez mersze? Pénze? Mi motiválta? Miért gondolta azt, hogy Szolnokon érdemes nemcsak egy újabb, de a korábbiaknál korszerűbb, újszerűbb szállodát létrehozni. Ki volt az az ember, aki 1896-ban azt gondolta, hogy a szállodájában villanyvilágításnak kell működnie? Micsoda innováció, bizalom és hit!

Nem kevésbé izgatnak annak a nagyjából hetven évnek a vendégei, akik megszállhattak a Nemzetiben. Kik voltak ők? Honnan és miért érkeztek Szolnokra? Miért éppen itt vettek ki szobát? És igen, izgalmas az is, ami akkor történt a Szapáry utcai falak között, amikor éppen vagy már nem szálloda működött abban az épületben. Külön történelem a város történetében.

6. A Közgé

Személyes okok miatt számomra ez az épület "Az iskola". Emeleteinek alaprajzát három évtized után is nagy pontossággal le tudnám rajzolni, és nagyjából a tantermek számozására is emlékszem. Sőt, azt hiszem, ez az egyetlen olyan középület a városban, aminek a padlásától a pincéjéig, valamennyi helyiségében jártam. (Ennyi év után már ez is elárulható.) Mindezek fényében persze szégyellem, hogy sokáig alig tudtam valamit erről a Baross utcai, alápincézett, földszint plusz kétemeletes épületről. Pedig.

Pedig a Közgének is megvan a maga különös története. A második világháború előtt kezdett építkezésével, ami aztán majdnem egy évtizedig tartott, a tornatermével, a névadó szobrával. Csak az a bicikli hiányzik egy ideje a lépcső tetejéről, a bejárat előtti, szinte az épület emblémájává vált körrel áttört faltól, ami számomra ugyanúgy hozzátartozott a Közgéhez, mint Pali bácsi szobra.

7. Nagyposta

Szeretem a bauhaus stílust, továbbá a praktikus épületeket. Márpedig a Baross utcai nagypostára szerintem mindkettő igaz. Ráadásul a város két világháború közötti talpra állásának és fejlesztésének egyik jelképe is lehetne, ami túlélt lassan kilencven évet, és - ami Magyarországon, de Szolnokon is nagy szó - még mindig ugyanaz van benne, aminek eredetileg szánták: posta.

Csak egy dolog hiányzik belőle. Az az aranyszínű rézcsövekből tekergő csőposta-rendszer, ami a Nagyposta építésekor még rendkívül modernnek, legutóbbi renoválásakor viszont eszméletlen ósdinak számított. Mindezek ellenére, a magam részéről, ipari műemlékké nyilvánítottam volna a csőhálózatot, és olykor beindítottam volna a sűrített levegővel működő, üzenetküldő rendszert. Milyen nagy csoda lenne?

Legalább akkora, mint amilyen ez az épület a megnyitásakor volt. Nem volt ez túlzás, hiszen akkoriban még tényleg a postahivatal volt a kapcsolattartás egyik legfontosabb elősegítője és helyszíne.

8. Eötvös téri víztorony

Ha van Szolnokon épület, ami nagyjából minden szolnokinak fáj, akkor az az Eötvös téri víztorony. Nem mintha bárkit is túl sok személyes emlék köthetne ehhez a bő 110 éves ipari monstrumhoz. Sőt lassan olyanok is alig élnek a városban, akik elmondhatnák magukról - már, ha tudnának róla -, hogy az ennek a toronynak a tartájában lévő vízből ihattak, hiszen lassan fél évszázada várja a sorsát az "öreg hölgy".

Mégis van valami ebben a különleges építményben, ami miatt a miénk, ami miatt úgy érezzük, hogy közünk van hozzá. Pedig szépnek nem szép, avagy csak megkötésekkel az. Hasznosnak, praktikusnak, különlegesnek, nélkülözhetetlennek se mondanám. De talán kicsit olyan, mint egy templomtorony, ami jelképévé válik egy településnek.

Azt hiszem, ezért is fáj a sorsa. Ezért is fontos sokunknak. Ezért is szeretjük.

9. Szolnoki felhőkarcolók

A huszonnégyemeletes, a két tizennyolcemeletes, a vízügyi székház, de kis túlzással a kőolajos székház is.

Tudom, hogy nem felhőkarcolók, maximum magas házak. Azt is elfogadom, hogy nem túl szépek, sőt a városképet is befolyásolják. Ugyanakkor a méretük, a különlegességük és főleg a tetejükről elénk táruló látvány - alföldi embernek ez jut - miatt szeretni valóak. Sőt, megmondom őszintén, én büszke vagyok arra, hogy jelenleg Szolnokon található Magyarország legmagasabb lakóháza, de talán a top10-ben is hárommal szerepelünk. És ez még akkor is így van, ha közben hálás vagyok a józanésznek, meg a korabeli döntéshozóknak, akik a hetvenes években leállították a vidéki toronyház építési lázat.

10. Névvel megnevezhető házak

Gyömörrey, Kintzel, Császi, Barta, Fodor, Balogh, Kindlovics, Hasznos, stb. Régi szolnoki házak megnevezésére szolgáló, szolnoki családnevek. Azokból az időből, amikor a város tehetős polgárai még büszkén vállalták, hogy olyan otthont építenek maguknak - másoknak -, amelyek küllemükkel nem elvesznek, hanem hozzátesznek Szolnokhoz. Ma ezek az épületek jelentik Szolnok épített örökségének jelentős részét a Szabadság téren, a Kossuth úton, a Barosson vagy éppen a Tiszai hajósok terén. Milyen kár, hogy bő évszázaddal később nem szolgálnak mintául az utódok, a befektetők, az építők számára. Persze szépet és tartósat kell alkotni ahhoz, hogy a jövő is számon tartsa. Az egykori polgármesternek, az órás családnak, a kereskedőknek anno ez sikerült. Szerencsénkre.