Album



Négy képes üdvözlet Szolnokról

2019. február 02.

Ez a négy szolnoki fotóból összeállított mozaikképeslap nem készülhetett 1935 előtt, és postára is legkésőbb 1944 kora őszén adhatták. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy a két világháború közötti "fejlesztéseket" bemutató anzikszot már a második világháború idején, Szolnokon gyakorlatozó katona küldte kedvesének.

A meglehetősen gyenge papírminőség alapján azt gondolom, hogy ezt a Budapesten kiadott képeslapot a második világháború idején nyomtatták. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a négy felvétel mindegyike már a harmincas évek második felében elkészült, és csak később szerkesztődött össze egy anzikszra. Ami ráadásul nem sikerült valami jól, hiszen az alján lévő feliratok nagyjából lemaradtak a nyomtatásnál. Egy selejt forgalomba kerülése csak erősíti a háború idején való megjelenés gyanúját.

Azt, hogy a képeslap nem készülhetett 1935 nyara előtt a felső fotó bizonyítja, amin a Tisza szálló és a Verseghy szobor látható. Tudjuk ugyanis, hogy Borbereki Kovács Zoltán Verseghy Ferencet mintázó mellszobrát 1934. szeptember 30-án leplezték le a szálloda melletti parkban. Azaz először annak az évnek az őszén készülhetett róla fotó. Mivel azonban ezen a képen meglehetősen lombosak, sőt buják a növények, nyugodtan kijelenthetjük, hogy először a felállítást követő esztendő nyarán lehetett a szoborról ilyen fotót lőni.

A kép további érdekessége számomra, hogy a szálló keleti homlokzatán, a tetőtér három ablaka fölött már ott a Tisza szálló felirat. Az építkezést követően, illetve az első pár évben készült képeslapokon ez még nem látható, és eddig úgy gondoltam, az a világítós felirat már a második világháború után került a helyére. Mivel ezt a lapot egészen biztos, hogy 1944 ősze előtt adták postára (erről kicsit lejjebb írok), most már tudom: a felirat a háború előtt a helyére került.

A két világháború közötti szolnoki fejlesztésekre utal egyébként a két szélső fotó is. A bal oldali, az evangélikus templomot mutató egészen direktben, hiszen az egyértelműen az isten háza miatt készülhetett. A Gergely Ernő tervei alapján, a wittenbergi vártemplom mintájára készült épületet 1932-ben adták át, és lett az egykori vásárterek helyén 1926-ra kialakított hatalmas közpark környékének egyik dísze.

A jobb oldali kép, csak áttételesen utal a két háború közötti szolnoki fejlesztésre, hiszen a kép középpontjában az úgynevezett Ereklyés Országzászló került, és nem az 1927-ben átadott Fémipari iskola, azaz a "gépipari". Igaz, az 1910-re elkészült Eötvös téri víztorony is jóval hangsúlyosabb, mint az 1934. július 1-jén, közadakozásból felépített, a trianoni döntésre utaló, a magyar címerben látható hármas halmot mintázó emlékmű. Ami 1944 őszéig nagyjából ott magasodott - talpától a zászlórúd csúcsáig 6-7 méteres lehetett - a mai Gólya körforgalomnál, az Eötvös tér sarkán, ahol a hatvanas évek eleje óta, a Kossuth térről száműzött 68-as obeliszk látható.

A mozaikképeslap negyedik felvételén az 1912-re elkészült Damjanich-szobor látszik. Az alatta valamennyire kiolvasható felirat - Művész-kert - viszont számomra arra utal, hogy a képeslap összeállítója nem szolnoki volt. Mert szerintem egy helyi illetőségű egyrészt Szolnoki Művésztelepet vagy Művésztelepet írt volna, de inkább azt, hogy ezen a felvételen a Damjanich-szobor látható. Amihez e felvétel tanúsága szerint nem mindig vezetett fel egy lépcső. Sőt, a mögötte lévő hatalmas fák alapján azt is meg merem kockáztatni, hogy Radnai Béla alkotása a harmincas években még egy lépcsősor nélküli dombocskán állt a Szolnoki Művésztelep szélén. De akár azt is megengedve - a város két világháború között kiadott térképe alapján -, hogy maga a szobor valóban a Művésztelep kertjén belül volt egykor.

Azt, hogy a birtokomban lévő képeslapot pontosan mikor adták fel Szolnokon, barbár bélyeggyűjtők miatt - akik leszedték róla a bélyeget a dátumpecséttel együtt - nem tudhatom. Mivel azonban a címzett Sebestyén Irénke úrleány Szabadkán, azt feltételezem, hogy 1941 és 1944 között adhatták postára ezt a szolnoki lapot. Amit arra alapozok, hogy a trianoni döntéssel Jugoszláviához került város neve magyarul került a címrészre, ahol semmi nem utal arra, hogy e lapnak "külföldre" kellett volna kerülnie. Mivel Szabadka 1941 áprilisa és 1944 ősze között tartozott újra Magyarországhoz, szerintem a "vezetési gyakorlatról" üdvözletét küldő Géza is e két időpont között járhatott Szolnokon.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Elkészült a Madas-ház
Ismét egy olyan képeslap, amit a jobb alsó sarkában lévő felirat nélkül nehéz lehet elsőre azonosítani. A fotó előterében lévő házak ugyanis már negyven éve eltűntek, így a jól felismerhető épületek közül egyedül a nagyposta segíti az azonosítást. Illetve a Madas-házzal együtt a dátumozást.

Az Album további képei
 

AKB

Félbemaradt pusztulás
Nemcsak az a baj, hogy a Mária utcában egy újabb régi, szolnoki ház tűnik el. Hanem az is, hogy az eltűnés milyen hosszú ideig tart. Hónapokkal ezelőtt kezdték a bontást, aztán félbemaradt. Így ma, a járda mellett egy kibelezett ház megmaradt főhomlokzata várja a sorsát. Amit reméljük, nem valami vihar fog beteljesíteni! És nem akkor, amikor valaki pont arra sétál! Mert ez a bontás már nemcsak ronda, de életveszélyes is. Hónapok óta. Szolnokon.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Móra Ferenc emléktábla
Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

A Szoborpark további képei