Album



Négy képes üdvözlet Szolnokról

2019. február 02.

Ez a négy szolnoki fotóból összeállított mozaikképeslap nem készülhetett 1935 előtt, és postára is legkésőbb 1944 kora őszén adhatták. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy a két világháború közötti "fejlesztéseket" bemutató anzikszot már a második világháború idején, Szolnokon gyakorlatozó katona küldte kedvesének.

A meglehetősen gyenge papírminőség alapján azt gondolom, hogy ezt a Budapesten kiadott képeslapot a második világháború idején nyomtatták. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a négy felvétel mindegyike már a harmincas évek második felében elkészült, és csak később szerkesztődött össze egy anzikszra. Ami ráadásul nem sikerült valami jól, hiszen az alján lévő feliratok nagyjából lemaradtak a nyomtatásnál. Egy selejt forgalomba kerülése csak erősíti a háború idején való megjelenés gyanúját.

Azt, hogy a képeslap nem készülhetett 1935 nyara előtt a felső fotó bizonyítja, amin a Tisza szálló és a Verseghy szobor látható. Tudjuk ugyanis, hogy Borbereki Kovács Zoltán Verseghy Ferencet mintázó mellszobrát 1934. szeptember 30-án leplezték le a szálloda melletti parkban. Azaz először annak az évnek az őszén készülhetett róla fotó. Mivel azonban ezen a képen meglehetősen lombosak, sőt buják a növények, nyugodtan kijelenthetjük, hogy először a felállítást követő esztendő nyarán lehetett a szoborról ilyen fotót lőni.

A kép további érdekessége számomra, hogy a szálló keleti homlokzatán, a tetőtér három ablaka fölött már ott a Tisza szálló felirat. Az építkezést követően, illetve az első pár évben készült képeslapokon ez még nem látható, és eddig úgy gondoltam, az a világítós felirat már a második világháború után került a helyére. Mivel ezt a lapot egészen biztos, hogy 1944 ősze előtt adták postára (erről kicsit lejjebb írok), most már tudom: a felirat a háború előtt a helyére került.

A két világháború közötti szolnoki fejlesztésekre utal egyébként a két szélső fotó is. A bal oldali, az evangélikus templomot mutató egészen direktben, hiszen az egyértelműen az isten háza miatt készülhetett. A Gergely Ernő tervei alapján, a wittenbergi vártemplom mintájára készült épületet 1932-ben adták át, és lett az egykori vásárterek helyén 1926-ra kialakított hatalmas közpark környékének egyik dísze.

A jobb oldali kép, csak áttételesen utal a két háború közötti szolnoki fejlesztésre, hiszen a kép középpontjában az úgynevezett Ereklyés Országzászló került, és nem az 1927-ben átadott Fémipari iskola, azaz a "gépipari". Igaz, az 1910-re elkészült Eötvös téri víztorony is jóval hangsúlyosabb, mint az 1934. július 1-jén, közadakozásból felépített, a trianoni döntésre utaló, a magyar címerben látható hármas halmot mintázó emlékmű. Ami 1944 őszéig nagyjából ott magasodott - talpától a zászlórúd csúcsáig 6-7 méteres lehetett - a mai Gólya körforgalomnál, az Eötvös tér sarkán, ahol a hatvanas évek eleje óta, a Kossuth térről száműzött 68-as obeliszk látható.

A mozaikképeslap negyedik felvételén az 1912-re elkészült Damjanich-szobor látszik. Az alatta valamennyire kiolvasható felirat - Művész-kert - viszont számomra arra utal, hogy a képeslap összeállítója nem szolnoki volt. Mert szerintem egy helyi illetőségű egyrészt Szolnoki Művésztelepet vagy Művésztelepet írt volna, de inkább azt, hogy ezen a felvételen a Damjanich-szobor látható. Amihez e felvétel tanúsága szerint nem mindig vezetett fel egy lépcső. Sőt, a mögötte lévő hatalmas fák alapján azt is meg merem kockáztatni, hogy Radnai Béla alkotása a harmincas években még egy lépcsősor nélküli dombocskán állt a Szolnoki Művésztelep szélén. De akár azt is megengedve - a város két világháború között kiadott térképe alapján -, hogy maga a szobor valóban a Művésztelep kertjén belül volt egykor.

Azt, hogy a birtokomban lévő képeslapot pontosan mikor adták fel Szolnokon, barbár bélyeggyűjtők miatt - akik leszedték róla a bélyeget a dátumpecséttel együtt - nem tudhatom. Mivel azonban a címzett Sebestyén Irénke úrleány Szabadkán, azt feltételezem, hogy 1941 és 1944 között adhatták postára ezt a szolnoki lapot. Amit arra alapozok, hogy a trianoni döntéssel Jugoszláviához került város neve magyarul került a címrészre, ahol semmi nem utal arra, hogy e lapnak "külföldre" kellett volna kerülnie. Mivel Szabadka 1941 áprilisa és 1944 ősze között tartozott újra Magyarországhoz, szerintem a "vezetési gyakorlatról" üdvözletét küldő Géza is e két időpont között járhatott Szolnokon.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A Verseghy-park 1928-ban
Ez a kilencvenegy éves szolnoki képeslap megőrizte, hogy milyen is volt a mai Verseghy-park nem sokkal az elkészülte után. Ráadásul sok apró érdekességet is fel lehet fedezni a Tisza szálló fagyizójának a tetejéről, az akkori Park utca és Ferenc József rakpart környékéről készült felvételen.

Az Album további képei
 

AKB

Szomorú padok
Szerintem senki sem tudja, hány pad lehet Szolnok közterületein. Így arról se lehet pontos információ senkinél, hogy a kihelyezett padok közül jelenleg hány alkalmatlan arra, amire szánták. Arról meg pláne, mi lesz a sorsuk. Meddig hirdetik a nemtörődömséget, a gazdátlanságot? Avagy mikor jut valakinek az eszébe, hogy felújítsa ezeket a szomorú, feladatukra alkalmatlan padokat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Fáklyavivő (fagyis ember)
A mai napig Szolnok egyik legvitatottabb szobra a Tiszaliget bejáratánál álló Fáklyavivő. Többször felvetődött már áthelyezésének az ötlete, de szerintem ez csak akkor fog megtörténni, ha a láthatóan egyre rosszabb állapotban lévő alkotás veszélyessé válik.

A Szoborpark további képei