[1xvolt]

Amiről egy 1959-es térkép mesél

2018. december 18.

Hogy mikor készült Szolnokról a második, közforgalomnak szánt, boltban megvásárolható városi térkép, még nem tudom. Az azonban biztos, hogy 1959-ben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata kiadott egyet. Ami hatvan év távlatából is rendkívül érdekes.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. szeptember 13-án jelent meg először.)

Mert például megmutatja, hol állt a Szent János - pontosabban a Nepomuki Szent János - kápolna. Merthogy a hatvanas évekig ilyen is volt Szolnokon, és szinte ez a térkép maradt az egyetlen hírmondója. Az ötvenes években még megvolt a Hullám (ma Csáklya) és Pálfi (helyesen Pálfy) János utcák sarkán, szemben a papírgyári lakóteleppel. Az Ady Endre úton ma is álló Xavéri Szent Ferenc kápolnához méreteiben és alakjában is hasonló apró templomot 1881-ben szentelték fel, majd valamikor a múlt század hatvanas éveiben bontották el. Hogy miért, arról ez a térkép természetesen nem mesél, azt azonban hozzátehetjük: az egykor Szent János városnak nevezett környék helytörténete szempontjából fontos épületről volt szó.

Többek között ezért is érdekesek és értékesek a régi térképek. Hiszen miközben a város fejlődését, átalakulását mutatják, az egy-két emberöltő alatt elfelejtett helyeket és középületeket is megőrizhetik az utókornak. Persze nem árt némi forráskritikával kezelni ezeket a múlt századi ismereteket, hiszen például az adatfelvétel, a rajzolás - az egész biztosan kihagyhatatlan jóváhagyás (cenzúra) -, majd a nyomtatás és a megjelenés között hosszú hónapok, vagy inkább évek teltek el.

Amire jó példa ez az 1959-es kiadású a szolnoki térkép. Ugyanis három helyen jelez szovjet emlékművet Szolnokon: a temetőben, a Hősök terén az SZTK-val szemben és a Táncsics út végén, vagyis a mai Zounuk szobor helyén. Azonban, ha nem tévedek, ott 1959-ben már csak a "szivarnak" nevezett emlékmű hűlt helye, illetve egy 1960-as légi felvétel alapján a talapzata lehetett. Merthogy 1956 októberében traktorok segítségével ledöntötték az 1945-ben állított emlékművet, és nem találkoztam még arra vonatkozóan adattal, hogy a Lenin-szobor felállításáig helyreállították volna. Azaz e térkép nyomdába adás előtt a korábbi adatokat vagy nem korrigálták, vagy nem merték ezt a kényes kérdést feszegetni.

Számomra legalább ugyanilyen izgalmas a korabeli művelődési intézmények felsorolása és jelölése. Mert azt ugye tudjuk, hogy ekkor már nemcsak színházépülete, de társulata is volt Szolnoknak. A város 1965-ös térképe kapcsán már arról is írtam, hogy akkoriban két szabadtéri színpad működött: egyik a Belvárosi templom kertjében, a mai Mustármag óvoda helyén, a másik pedig a Járműjavító Művelődési Házánál. E térkép szerint ezek már az ötvenes években is léteztek, ám azzal most szembesültem először, hogy akkoriban a járműjavító művházát "Millennium, nyilvános, üzemi kultúrotthonként" tartották nyilván. Minden bizonnyal azért, mert 1956 augusztusában ünnepelték az intézmény alapításának 100. évfordulóját.

A térkép mesél arról is, hogy akkor már két mozija volt a városnak: a Vörös csillag és a Tisza. Ami azt is egyértelművé teszi, hogy az adatfelvételnek 1955 tavasza után kellett történnie, hiszen a második filmszínházunk akkor nyitotta meg kapuit. Ennél talán érdekesebb, hogy művelődési házak tekintetében milyen rosszul álltunk. Bár már állt a Szakszervezeti Központ - a későbbi Ságvári vagy Borostyán művelődési ház -, ez a térkép említést sem tesz az ilyen jellegű funkciójáról. Lehet, hogy a hátsó nagyterem később lett hozzáépítve? Az biztos, hogy az ötvenes években a járműjavító intézményén kívül csak a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban szórakozhattak a szolnokiak, ami később Komarov-teremként, ma pedig Szent Imre Kultúrotthonként vagy Cserkészházként ismert.

A város utcaszövetét ismerők számára azonban ennél is érdekesebb lehet, hogy az elmúlt hatvan évben mekkora változáson ment át Szolnok szerkezete. Ezen a rajzon a Boldog Sándor István, akkor még Ságvári Endre körút nyomvonala csak tervként szerepel, így természetesen a Várkonyi térnek sincs nyoma. Miként a Szolnok ispán - korábban Kun Béla - és Szántó körutak sincsenek még kialakítva, ahogy a Tallinn/Vosztok városrész is csak nyomokban létezik. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Szolnok mai arculatának kialakításához legalább egy évtizeddel e térkép adatfelvétele után kezdtek hozzá. Aminek majd áldozatul esik a vasútállomás környéke éppúgy, mint a Tabán jelentős része, és eltűnik a debreceni vasút eredeti, alcsi ága is. Ha csak egyetlen kérdést lehetne e térkép alapján feltenni, akkor a Besenyszögi úton lévő Új temető sorsáról érdeklődnék, ami az 1965-ös várostérképen is szerepel, de semmi más nyomát nem találni. Lehet, hogy ez csak egy terv volt, és az is maradt?

Az itt bemutatott térkép - aminek eredetijét a Szegő Gábor Általános Iskola őrzi - igazi különlegessége a később kézzel rárajzolt jelek és számok. Úgy tippelem, hogy ezek valamikor a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kerülhettek a nyomtatványra, legalábbis erre utal a Kun Béla és a Szántó körutak nyomvonalainak pontos bejelölése. A számok és a jelek alapján úgy gondolom, hogy aki "összefirkálta" ezt a térképet, az a város átépítéséhez kapcsolódó iskolafejlesztéseket próbálta rögzíteni. Azaz azt, hogy az új lakótelepek építése - vasút környéke, Móra Ferenc úti lakótelep, Tallinn városrész - és várható lakosságszáma miatt hol lesz szükség új oktatási intézményekre. A rajzoló pirossal lehatárolta és átlós vonalakkal satírozta az új lakóterületeket, és kék háromszögekkel jelölte a majdani iskolákat. Amelyek közül a Kőrösi, a Mátyás király úti és a Fiumei meg is valósult. A Tallinn városrész iskoláját viszont a későbbi KISZ-bizottság helyére tervezte. Ami érdekes, hogy a Rákóczi úti, az Abonyi úti és a Kertvárosi iskola is rákerült a térképre, igaz, más jelzéssel, ami talán a bővítésre vagy felújításra, netán a méretbeli különbségre utalhatott. Az mindenesetre érdekes, hogy a mai Gutenberg tér, az Árkád és a Tiszai hajósok tere környékén is lakosságszám növekedéssel számolt a rajzoló, amelyek közül az első kettő talán meg is valósult, az utóbbi viszont rejtélyes utalás maradt.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Bírói szerencsekívánság a Szapáryval
Százhat év távlatából azt gondolom, két egykori iskolatárs levelezéséből maradt ránk Róth Dezső elképesztően éles és gyönyörűen színezett szolnoki képeslapja, ami a Szapáry utca mai elejét, akkori végét, igazi fénykora előtti pillanatában mutatja. Hogy az út közepén álló férfi mit gondolt a fotósról, szintén csak találgatni lehet.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Petőfi Szolnokon
Negyvennégy éve, hogy a szolnoki március 15-ei ünnepségek a mai ÉPFA iskola bejáratánál, Simon Ferenc Petőfi-portréjánál kezdődnek. Ezen kívül három másik arcképe/szobra is van a költőnek a városban. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy Petőfi Sándor minden szolnoki látogatására jut egy.

A Szoborpark további képei