[1xvolt]

41 vendégváró hely 1980-ból

2024. január 18.

Randevú, Rétes, Costa Rica, Zagyva. Csak néhány eszpresszó név Szolnok 1980-ban megjelent várostérképéről. Kristály, Jó falat, Kunsági. Ezek pedig akkori falatozók, amelyeknél az étterem jelentett magasabb kategóriát, például mint az Alföldi, a Tallinn vagy a Nemzeti. Hol volt a halsütő?

Először is be kell ismernem egy tévedésemet. Eddig ugyanis azt gondoltam, hogy Szolnokról csak minden tízedik évben jelentetett meg város- vagy turistatérképet az ezen a téren monopolhelyzetben lévő Cartographia vállalat. Ezt elsősorban az 1985-ben napvilágot látott piros borítójú és az 1975-ben kiadott sárga fedelű térképek alapján gondoltam - és terjesztettem -, hozzátéve, hogy az egy hete is citált 1959-es Szolnok térkép még nem ennek a sorozatnak volt a része. Sokáig reménykedtem, hogy előkerül majd egy 1965-ös Szolnok térkép, ám ilyen valószínűleg nem létezik. Viszont most már tudom, hogy 1980-ban jelentet meg várostérkép, mégpedig kék fedéllel, ami Tálas Lászlónak köszönhetően immár az én gyűjteményemben is megtalálható. Ez a kiadvány sok ok miatt érdekes: például ez lehetett az utolsó, hirdetések nélkül megjelent szolnoki térkép.

Ám az egy héttel ezelőtt, az 1959-es térképen alapuló cukrászda-felsorolás olvasottsága miatt úgy gondoltam, hogy új szerzeményemet először a vendéglátóipari egységek felől közelítve mutatnám be. A fejlődés 21 év alatt nemcsak szemmel látható, de bámulatos is, hiszen míg 1959-ben 17 vendéglátóipari egységet tüntettek fel Szolnok térképén, 1980-ban már nem kevesebb, mint 41 szerepel a rajzon. (A város lakossága közben nagyjából másfélszeresére nőtt.) Hozzátéve, hogy gyanúm szerint 1980-ban sem tűntették fel a város turisztikai "reklámikiadványán" a kocsmákat. Igaz, ezeket már sokkal egyszerűbben el lehetett akkoriban tüntetni, hiszen addigra már kiépült a városban az ABC áruházak hálózata. Ezek pedig nemcsak a mindenféle kisboltokat tüntették el a városból, hanem a kocsmákat is, merthogy a klasszikus ABC vendéglátóipari-egységgel együtt nyílt meg. Érdekes, hogy ezen az 1980-as térképen ezek közül egyetlen egy van megjelölve, a Vosztok ABC "társbérlője", a Costa Rica eszpresszó (a mellékelt fotó vagy 12 évvel későbbi), ugyanakkor a Jólét, a Munkás, az Ifjúság vagy éppen a szandai Bőség esetében csak ABC-t jelöl a térkép.

A vendéglátóipari-egységek között a legmagasabb kategóriát az éttermek jelenthették ekkoriban, amiből tíz darabot jelöl ez az 1980-as térkép úgy, hogy miközben Tisza Szálló és Étterem szerepel rajta, a Pelikán Szálló étterméről és bárjáról egy szó sem esik. Annak ellenére, hogy a Pelikán már e térkép adatfelvételekor is majdnem fél évtizede működött, és akkoriban a város egyik legnagyobb és legelőkelőbb - megkockáztatom, a Tisztát verő - étterme volt, ahol nemcsak esküvőket, de mindenféle bálokat, sőt Szolnokon először, más nemzetek konyháit bemutató esteket is tartottak. Az Aranylakat, a Múzeum, a Szolnok és a Béke - ma Dreher - éttermek valamilyen formában ma is megvannak. Viszont a Magyar utcai Alföldi éppúgy üresen áll, mint a vasútállomás emeletén egykor működő Utasellátó, a Nemzetiből és a Tallinnból pedig bankfiókok lettek a néhai Grand Hotelünk földszintjén. A Centrum önkiszolgáló étterem épülete a piac mellett pedig ABC-ként szolgálja a helyieket.

Őszintén megmondom, nem pontosan tudom, hogy mi különböztette meg az éttermet a vendéglőtől, de emlékeimben ezek kevésbé elegáns helyként, sőt némelyik inkább talponállóként él. A Bástya a mai Zagyva cukrászda emeletén működött, a Fenyő a Dr. Durst János utca végén, szemben az ezen a térképen is jelölt használtcikk, pontosabban lengyel piaccal. A Jó falat - ha jól sejtem - a vegyi lakótelep Tomi vendéglőjének a leánykori neve. De volt saját vendéglője a cukorgyárnak is, nem véletlenül Kristály névre keresztelve, és természetesen a MÁV strandnak is, Kék-Fehér néven a bejárat mellett. A Holt-Tisza végénél lévő Evezős ma is működik, az egykori Halászcsárda viszont bezárt, a ma ezen a néven létező hely az 1980-as Híd bisztró helyiségeiben található. A Kassai söröző és a Napfény vendéglő a szolnoki strandok szomorú történetével összefüggésben tűnt el a Dami és a Tiszaligeti fürdők közeléből. A Kunsági vendéglő - a térkép szerint az egykori 605-össel szemben - számomra épp oly ismeretlenül, mint a Mozdony falatozó, ami az Abonyi úti felüljáró Pletykafalu felőli oldalán, a fűtőházhoz vezető Terv utcában állt. Falatozót egyébként a cukorgyári strand mellett is jelöl ez az 1980-as térkép.

Ám ezeknél sokkal érdekesebb, hogy a város két, legendás borozóját nem így, és nem is az ismert nevükön - Szőlőfürt - jelölték, hanem Borkóstoló helyként. Hogy miért, ez az elnevezés mit próbált takarni? Ugyancsak különleges a Piknik büfé, ami szűk négy és fél évtizeddel ezelőtt a mai Baross és Sütő utca sarkán működött, talán addig, amíg el nem kezdtek oda bankszékházat építeni. Ha nem csal az emlékezetem, akkor a Piknik elődje egy tejivó volt, ahol leginkább reggelizni és alkohol nélkül fogyasztani lehetett. Gyerekként imádtam az ilyen, csak nagyobb városokban lévő helyeket. Ám az igazi "vakfolt" számomra Szolnok 1980-asgasztronómiai térképén a MÁV kórházzal szemben, a rajz alapján a mai gyógyszertár és egészségház helyén jelölt ?Büfé, halsütő?. Még csak említés szintjén se hallottam róla. (Ha valakinek van emléke a helyről, ne tartsa meg magának!)

Ha azt mondanám, hogy 1980-ban Szolnokon csak kettő darab cukrászda volt, senki sem hinné el, pedig ha csak ezt a térképet hívjuk forrásul, ezt kell ténynek tekintenünk. Akkoriban ugyanis nem cukrászdák, hanem inkább eszpresszók működtek, így ez volt a hivatalos neve a Tündének (ma Black Cat) és a Zagyvának is. Eszpresszó volt az Árkád, a már emlegetett Costa Rica és a Sport, hogy a még ma is könnyen beazonosíthatókat soroljam. De ugyancsak eszpresszó volt a szandaszőlősi, a repülőtér bejáratánál lévő "Netovább" - hivatalos neve e térkép szerint nem volt -, a Csillag, ami a Járműjavítónál, a Milli mellett működött, a Délibáb a Zrínyi és a Baross sarkán, az emeletre helyezett Éva a Várkonyi téren. Sőt a már 1959-ben is Gyöngyvirág néven említett, Temető utcai hely is. És meg ne feledkezzünk a Ságvári körúti Rétesről, ahol emlékeim szerint még élő zene is volt e térkép kiadásakor, no meg a Randevúról a 24 emeletes tövében, amit a szolnoki szleng csak "búsuló postásként" emleget. Szolnoknak mindössze két cukrászdája volt tehát: a Marcipán, még egyáltalán nem a mai épületében, de már akkor is hatalmas rajongótáborral, és a Tisza, ami pedig nem volt más, mint a Tiszaligeti strand szezonálisan megnyitott fagyizós kerthelyisége.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki verseny és zsinagóga
A felhasznált kép készítésének pontos időpontját nem tudom meghatározni, 1899 és 1926 nyara között bármikor készülhetett. Az biztos, hogy 1926 októberében még senkit sem zavart, hogy képeslap lett belőle. Debrecenbe címezve valamilyen szolnoki versenyről ír rajta egy hölgy.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Nekünk viszi a szél
Nem a kezünk rövid, hanem a kuka van messze. Nem a kuka van messze, hanem trehányak vagyunk. Nem a kuka kicsi, hanem a parkoló autó sok. Nem közterület, mégis közös a szemét. Nem a parkolással és a díjfizetéssel, hanem az utána maradó cetlikkel van a gond. Nem, nem jó ez így. Nem, nem akarok kifogásokat és magyarázatokat kitalálni a Pelikán pláza parkolóház kijáratának állapota kapcsán. Mert nem jó ez így. És pont.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Kisherceg és a róka
Nem hittem volna, hogy a város egyik legkedvesebb szoborkompozíciójának a múltjában is vannak idióta pillanatok, és bár alig négy évtizede állították fel, a leleplezés dátuma sem egyértelmű. Még szerencse, hogy mindez a Kisherceget és a rókát legtöbbször látó gyerekeket egyáltalán nem érdekli.

A Szoborpark további képei