[1xvolt]

28 oldal ötvenes évek

2019. február 06.

Ha eddig velem együtt azt gondolták, hogy az ötvenes években, a Rákosi-kor szocialista Magyarországán nem létezett hirdetés, akkor lapozzuk fel együtt a Szolnokról induló és oda érkező vonatok és autóbuszok 1955-ös menetrendjét, amiben ott sorakoznak a vásárlók kegyeit kereső helyi reklámok.

Az Állami Hirdető Vállalat szolnoki kirendeltsége - ami a Kossuth tér 10. szám alatt, azaz a mai "lordok háza" helyén, a Táncsics és a Szigligeti utcák közötti telken állt földszintes házban működött - jelentette meg a Szolnokról induló és oda érkező vonatok és autóbuszok menetrendjét. Az 1955 októberétől 1956 májusáig érvényes tenyérnyi, 28 oldalas kiadványt szeptember 29-én készítette el a Szolnoki nyomda - aminek címét sajnos nem tüntették fel. A két színnel - pirossal és kékkel - nyomott könyvecske azonban nemcsak a korabeli helyi és helyközi buszmenetrendet, illetve a szolnoki vasútállomáson áthaladó személyvonatok indulási időpontját közölte, hanem rengeteg korabeli reklámot is. Tulajdonképpen mind a 28 oldalra került két-két hirdetés, amelyek gyönyörűen megrajzolják a lassan hét évtizeddel ezelőtti Szolnok kereskedelmi térképét.

Csak a fiatalabbak kedvéért helyezzük el ezt a szűk évet a történelem térképén. A második világháború éppen tíz évvel korábban ért véget, Magyarország a szovjet érdekszférába került. A vasfüggöny évekkel korábban leereszkedett, a köztársaságból népköztársaság lett, az aktuális alkotmány hat éve volt érvényben, az ország túl volt az államosításon, a tervgazdálkodás első ötéves tervén, azaz bő fél évtizede épült a szocializmus. Sztálin ugyan már két éve halott volt e menetrend kiadásakor, de Hruscsov még nem mondta el a XX. kongresszusi beszédét, mivelhogy a hatalmi harc még nem dőlt el Moszkvában. Idehaza Rákosi Mátyás állt a Magyar Dolgozók Pártja élén, Péter Gábor az Államvédelmi Hatóságot vezette, Nagy Imre első miniszterelnöksége pedig éppen véget ért.

Szolnokon még mindig a régi, ideiglenes Tisza-híd vezetett a belvárosból az önálló községnek számító Szandaszőlős felé, de készen volt már az SZTK - sőt ebben a kis menetrendben külön oldalakat kapott a Szolnok Megyei Tanács orvosi rendelőjének tájékoztatója -, a Kossuth téri irodaház és a Szakszervezetek Művelődési Háza is. Ezerrel folyt a Ságvári körúti házsor építése, még híre sem volt az új városközpontnak, létezett a Csarnok utca, a régi Tabán és bizony az vasútállomásról is még csak álmodtak. És, mint e menetrendből kiderül, a szolnoki telefonszámok még négyjegyűek voltak, és a közterületek helyesírása is ingadozott: hol Kossuth-tér, hol meg Kossuth tér szerepel címként.

A néhai Nerfeld-palotában - a mai Árkád sarok helyén - viszont már működött az Állami áruház, aminek reklámja a menetrend első oldalára került. Ahol egyébként tartós és olcsó alumíniumedényeket is forgalmaztak, amelyekben a korabeli hirdetés szerint "gyorsan melegszik az étel". De ugyancsak apró reklám hívta fel az utazók figyelmét, hogy "tegye lakását szebbé, otthonosabbá, vásároljon csillárt" az Állami Áruházban. Ahol üveg- és porcelánedényeket, kályhákat, rádiókat és tűzhelyeket is lehetett kapni, legalábbis egy negyedik szöveges hirdetés szerint. Persze az Állami Áruházat nem úgy kell elképzelni, mint egy mai nagy plázát, esetleg a hetvenes években felépült szolnoki Centrumot vagy Skálát. Rengeteg dolog nem ott volt kapható, amiket a város bevásárló utcájának számító Beloiannisz, azaz Baross, illetve a Kossuth utcák üzleteiben kellett keresni.

Tetőtől talpig fel lehetett öltözni például a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat - még ma is legendás - 33. számú ruházati boltjában, az 1973-ban felrobbantott Madas-ház földszintjén, a Csarnok utca sarkán, a Beloiannisz utca 7. szám alatt. Férfi, női és gyermekcipőt a 13. és 14. számú cipőboltokban lehetett vásárolni, amelyek majdnem egymással szemben, a Beloiannisz utca 20. és 25. szám alatt működtek. Persze kíváncsi lennék, hogy ugyanannak a cégnek a két üzletében mennyiben tért el a kínálat. De ugyancsak ebben az utcában, a 17. szám alatt volt megtalálható a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat üveg, porcelánárukat és ajándékokat forgalmazó 23. számú üvegboltja, a Beloiannisz elején, a mai pékség helyén pedig "a könyvesbolt", a fotó cikkeket és szemüvegeket árusító OFOTÉRT, sőt a "Modern és Stil-bútorokat" kínáló Bútorértékesítő Vállalat 27. számú szolnoki fióküzlete is a 8. szám alatt. Hogy miért szerették a korabeli üzleteket számokkal jelölni, és mi volt a számozásban a logika, az számomra rejtély.

Természetesen szolgáltatók is csalogatták az ügyfeleiket ezen a menetrenden keresztül. Így a Béke étterem, amelyik a "frissen sültek - zóna pörköltek" kiemeléssel hívta fel magára a figyelmet. A "Szolnokon nevezetes Tisza szálló", ahová különleges ételek, sütemények, fajborok, likőrök és a hangulatos zene miatt volt érdemes betérni. Vagy ott volt a Vidámparki Halászcsárda - az akkor még nem létező Tiszaliget elején -, és a Halászszövetkezeti Halász-csárda - az "Irodaház mögött", azaz a Jókai utca sarkán -, na és a Tiszavirág cukrászda a Beloiannisz utca 5. szám alatt. Nem is beszélve az ugyancsak "Szolnok nevezetességeként" hirdetett Nemzeti étterem és szállodáról, ahol szombat és vasárnap 5 órai tea, valamint szalon- és tánczene várta a vendégeket, akik "folyóvizes, központi fűtéses" szobákban is megszállhattak.

Természetesen a korabeli Néplap olvasására is buzdított ez a kis kiadvány, miként a Madách utcai klubházban működő Törekvés Baráti Körbe való belépésre is. Ám számomra az igaz kuriózum például az IBUSZ hirdetése abból az évből, amikor összesen 94 nyugatra utazót regisztráltak a magyar határőrök. Vagy a Szolnoki 51. számú Autóközlekedési Vállalat felhívása, amelyben fuvarokat vállaltak, illetve az 56. számú, ugyancsak Autóközlekedési Vállalat hirdetése, akiknél pedig autóbusz különjáratokat, valamint taxi és túra-gépkocsikat lehetett bérelni. A legaranyosabb azonban a Ságvári Endre út 4-6. szám alatt található 60-as totózó hirdetése, ahol totó kérdésekben tájékoztatást is adtak, sőt minden szerdán tanácsadást is tartottak. Merthogy akkoriban mindenki számára mese volt a 12 találatos - ez volt a telitalálat -, hiszen a lottó majd bő két évvel később jelenik csak meg.

Citálhatnám még a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat (Mártírok út 9.), a Terményforgalmi Vállalat, a harisnya szemfelszedéssel is foglalkozó Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet, a Kohászati Alapanyagellátó szolnoki telepének (Mártírok és Vöröshadsereg út sarok), a Zöldszöv és a Földművesszövetkezet hirdetéseit is. Ám már így is szétfeszítik egy blogbejegyzés kereteit, arról nem is beszélve, hogy két későbbi menetrendről is szeretnék még írni. Maradjon téma akkora is!

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Plusz emelet
Erre a bíróság épületét ábrázoló képeslapra ránézve, ma már én is tudom, hogy a felvétel nem készülhetett 1924 előtt. Azon viszont mindig csodálkozni fogok, hogy közel kilencven éve miként tudták a tetőt ilyen pontosan megemelni.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Balkáni köz
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A munka hőseinek emlékére
A Mátyás király út egyik négyemeletes házának sarkán található egy 46 éves emléktábla, aminek a betűi mára szinte teljesen kifakultak. Pedig egy igazi korrajz abból az időből, amikor nemcsak a történelem és a művészet nagyjai kaphattak emléktáblát, hanem a kétkezi melósok is.

A Szoborpark további képei