[Naplóm]

A jövőnek csomagolás

2020. november 03.

Esett a hó? Nem, csak házat szigeteltek a közelben. A lehullott darabkák pedig még azután is velünk maradnak, hogy az építők elvonultak. Miként a felszerelt hungarocell is, amit majd pár évtized múlva az unokáink fognak lefejteni a falakról. És akkor újra, bármikor hullhat a "hó".

Nem vagyok sem építész, sem energetikai szakember, így kénytelen vagyok elfogadni, hogy a házaink hungarocellbe csomagolása üdvözítő megoldás. Ráadásul negyedszázada úgy terjed kis hazánkban, mint valami vírus, és már-már pusztítandó páriának tekintendő az az épület, aminek a színe alatt nincs ott soktíz vagy száz négyzetméter hungarocell. Bár nem olcsó mulatság egy családi házat, pláne egy középületet így becsomagolni, a jövőben, azaz évtizedek alatt megtérülhet a befektetett pénz az alacsonyabb energiaszámlák révén. Ráadásul azt is elkönyvelhetjük magunkban, hogy miattunk kevesebb energiát kell előállítani, azaz tettünk valamit a környezetünk védelmében. (Feltételezve, hogy nem megújuló energiát használunk.)

Azt persze szintén nem tudom, hogy a szigetelés közben keletkező, és a legkisebb légmozgással - magyarul, akár egy bringás miatt is - útra kelő hungarocell szemcsék szennyezik-e a környezetet, avagy csak idegesítően rondák, ahogy, mint a korom vagy a por beeszik magukat mindenhová. Az biztos, hogy a magyar építőipar nem fektet túl nagy hangsúlyt a keletkező hulladék megfogására, inkább az időre, az időjárásra, meg az elvonulásuk után is ott élőkre hagyja, hogy eltüntesse a szemetét. Tapasztalataim alapján ez nem egy gyors folyamat, így akár évekkel később is megmondható egy helyen, hogy a közelben építkeztek vagy házat újítottak fel. (És itt a közelben akár több száz méter is lehet.)

Tudatlanságomból fakadóan arra sem tudok magyarázattal szolgálni, hogy a hungarocell csiszolásakor keletkező finom fehér por egészséges vagy esetleg ártalmas. Hiszen nemcsak az általában védőfelszerelés nélkül csiszoló szakik tüdőzhetik le, de tulajdonképpen bárki, aki egy-egy ilyen művelet idején - és utána évekig - a környéken jár. Persze, alig huszonöt éve szívjuk ezt az anyagot, így még nincsenek olyan pontos ismereteink, mint a festékek vagy a kipufogókból szálló ólomszennyeződés tüdőnkbe kerüléséről. Nem is beszélve a generációk közötti átadásról. Talán ennek is köszönhetően semmit sem teszünk az építkezések környékét beborító hungarocell maradványok megfékezésére.

Miért is tennénk, hiszen komoly iparág épült ezeknek a hőszigetelő paneleknek az előállítására, forgalmazására és felszerelésére, sőt az energiatanúsítványok kiállítására. Kéz a kézben járva az ingatlanos szakmával, amelynek tagjai több százalékponttal értékelnek alul egy hőszigetelés nélküli házat. És, ha hőszigetelni kell, akkor a legritkább esetben számít egy régi homlokzat. Jönnek a derékszögek meg az egyenesek, és uniformisba burkolják a korábban esetleg díszes homlokzatokat. Az új házakról nem is beszélve, ahol még véletlenül se fordulhat elő valami nem szabályos.

Mondom, nem értek hozzá, így kénytelen vagyok elfogadni, hogy ez így rendben van. És csak a tudatlanságom miatt nézem kétségbeesve a frissen becsomagolt házakat, azt feltételezve, hogy mi már rég nem leszünk, amikor ezek a házak még állnak, és valamiért majd el kell távolítani róluk a hungarocellt. Ami nem fog sértetlen táblákban lejönni. Így majd újra hull a hungarocell hó. És vállalkozások tucatjai foglalkoznak majd a régi szigetelések bontásával, elszállításával, tárolásával vagy feldolgozásával. Mert most azt mondják, hogy a hungarocell nem veszélyes hulladék, sőt akár újra is lehet hasznosítani. Mint a műanyagzacskót és pet palackokat. Már, ha tiszták, és nincs rajtuk, mondjuk festék.

Ismereteim hiányában nem törhetek pálcát a hungarocellezés fölött. Rengeteg embernek ad munkát, ami adót termel, és bizonyos helyeken - például a régi lakótelepeken - még az épületek küllemének is jót tesz. De egy műanyag hóval borított utcán állva talán megfogalmazhatom kételyeimet. Ha mindent számításba veszünk, biztos, hogy jó ez nekünk? És, ha netén egészében jó, akkor legalább a részletek problémáit nem lehetne elismerni? Netán a hungarocell hívőket legalább az óhatatlanul keletkező hulladékuk összetakarítására rávenni? Mert akkor talán ősszel nem esne a hó.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Tisza és templom
Jellegzetes alföldi kép: Tisza és templom. Ha nem lenne ismerős a vártemplom tornya, és rafináltan körülvágnánk a képet, azt hiszem, sokan nehezen jönnének rá, hogy a fotó Szolnokot ábrázolja. Mégpedig valahonnan a belvárosi híd lábától fotózva, legalább hetvenöt éve.

Az Album további képei
 
hirdetés

AKB

Hazamentek a legények
A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Szoborpark további képei