[Naplóm]

A jövőnek csomagolás

2020. november 03.

Esett a hó? Nem, csak házat szigeteltek a közelben. A lehullott darabkák pedig még azután is velünk maradnak, hogy az építők elvonultak. Miként a felszerelt hungarocell is, amit majd pár évtized múlva az unokáink fognak lefejteni a falakról. És akkor újra, bármikor hullhat a "hó".

Nem vagyok sem építész, sem energetikai szakember, így kénytelen vagyok elfogadni, hogy a házaink hungarocellbe csomagolása üdvözítő megoldás. Ráadásul negyedszázada úgy terjed kis hazánkban, mint valami vírus, és már-már pusztítandó páriának tekintendő az az épület, aminek a színe alatt nincs ott soktíz vagy száz négyzetméter hungarocell. Bár nem olcsó mulatság egy családi házat, pláne egy középületet így becsomagolni, a jövőben, azaz évtizedek alatt megtérülhet a befektetett pénz az alacsonyabb energiaszámlák révén. Ráadásul azt is elkönyvelhetjük magunkban, hogy miattunk kevesebb energiát kell előállítani, azaz tettünk valamit a környezetünk védelmében. (Feltételezve, hogy nem megújuló energiát használunk.)

Azt persze szintén nem tudom, hogy a szigetelés közben keletkező, és a legkisebb légmozgással - magyarul, akár egy bringás miatt is - útra kelő hungarocell szemcsék szennyezik-e a környezetet, avagy csak idegesítően rondák, ahogy, mint a korom vagy a por beeszik magukat mindenhová. Az biztos, hogy a magyar építőipar nem fektet túl nagy hangsúlyt a keletkező hulladék megfogására, inkább az időre, az időjárásra, meg az elvonulásuk után is ott élőkre hagyja, hogy eltüntesse a szemetét. Tapasztalataim alapján ez nem egy gyors folyamat, így akár évekkel később is megmondható egy helyen, hogy a közelben építkeztek vagy házat újítottak fel. (És itt a közelben akár több száz méter is lehet.)

Tudatlanságomból fakadóan arra sem tudok magyarázattal szolgálni, hogy a hungarocell csiszolásakor keletkező finom fehér por egészséges vagy esetleg ártalmas. Hiszen nemcsak az általában védőfelszerelés nélkül csiszoló szakik tüdőzhetik le, de tulajdonképpen bárki, aki egy-egy ilyen művelet idején - és utána évekig - a környéken jár. Persze, alig huszonöt éve szívjuk ezt az anyagot, így még nincsenek olyan pontos ismereteink, mint a festékek vagy a kipufogókból szálló ólomszennyeződés tüdőnkbe kerüléséről. Nem is beszélve a generációk közötti átadásról. Talán ennek is köszönhetően semmit sem teszünk az építkezések környékét beborító hungarocell maradványok megfékezésére.

Miért is tennénk, hiszen komoly iparág épült ezeknek a hőszigetelő paneleknek az előállítására, forgalmazására és felszerelésére, sőt az energiatanúsítványok kiállítására. Kéz a kézben járva az ingatlanos szakmával, amelynek tagjai több százalékponttal értékelnek alul egy hőszigetelés nélküli házat. És, ha hőszigetelni kell, akkor a legritkább esetben számít egy régi homlokzat. Jönnek a derékszögek meg az egyenesek, és uniformisba burkolják a korábban esetleg díszes homlokzatokat. Az új házakról nem is beszélve, ahol még véletlenül se fordulhat elő valami nem szabályos.

Mondom, nem értek hozzá, így kénytelen vagyok elfogadni, hogy ez így rendben van. És csak a tudatlanságom miatt nézem kétségbeesve a frissen becsomagolt házakat, azt feltételezve, hogy mi már rég nem leszünk, amikor ezek a házak még állnak, és valamiért majd el kell távolítani róluk a hungarocellt. Ami nem fog sértetlen táblákban lejönni. Így majd újra hull a hungarocell hó. És vállalkozások tucatjai foglalkoznak majd a régi szigetelések bontásával, elszállításával, tárolásával vagy feldolgozásával. Mert most azt mondják, hogy a hungarocell nem veszélyes hulladék, sőt akár újra is lehet hasznosítani. Mint a műanyagzacskót és pet palackokat. Már, ha tiszták, és nincs rajtuk, mondjuk festék.

Ismereteim hiányában nem törhetek pálcát a hungarocellezés fölött. Rengeteg embernek ad munkát, ami adót termel, és bizonyos helyeken - például a régi lakótelepeken - még az épületek küllemének is jót tesz. De egy műanyag hóval borított utcán állva talán megfogalmazhatom kételyeimet. Ha mindent számításba veszünk, biztos, hogy jó ez nekünk? És, ha netén egészében jó, akkor legalább a részletek problémáit nem lehetne elismerni? Netán a hungarocell hívőket legalább az óhatatlanul keletkező hulladékuk összetakarítására rávenni? Mert akkor talán ősszel nem esne a hó.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

120 éves szolnoki képek
Szigeti Henrik fényképeiből a felvidéki Eperjesen működő Divald Károly "első magyar fényképnyomati műintézetében" készülhetett ez a négy, szolnoki fotóból álló képeslap. Az itt bemutatandó példányát 1900-ban adhatták postára, ugyanakkor az egyik kép biztosan korábban készült.

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Tiszta fej?
"Egy pohár tej, tiszta fej!" Emlékeznek még erre a régi reklámra? Évek teltek el azóta, és feltehetnénk a kérdést, vajon sok pohár tej, mennyire tiszta fej? Már, ha valaki úgy dönt, hogy egy karton iskolatejtől (2dl/doboz) a természet lágy ölén szabadul meg. Hogy került hozzá ennyi iskolatej? És, akkor mit ittak a gyerekek? Ha neki már nem kellett, miért a Zagyva árterében dobta ki? Számtalan kérdés, amiket egy nem tiszta fejű embernek kellene feltenni. Ha tudnánk, ki ő. Jelentkezzen bátra! Biztos, van magyarázat.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Famunkás vagy Famunkások
A Szolnok-Újvárosi víztorony tövében található emlékművel kapcsolatban nemcsak a cím tekintetében vagyok bizonytalan. Szerintem a felállításának az időpontja is kérdéses, illetve az is, hogy pontosan minek vagy kinek állít emléket. Nem gondoltam, hogy az az öt férfi ilyen rejtélyes.

A Szoborpark további képei