Kérdezem

Talán 655 szolnoki áldozat

2018. november 07.

Szolnok és az első világháború - hátország, hősök, emlékezet címmel tavaly jelent meg Bojtos Gábor, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársának hiánypótló munkája. A háború befejezésének centenáriumán a szolnoki vonatkozásokról is kérdeztem a kutatót.

- Van egy olyan érzésem, hogy a rendszerváltás előtt alig lehetett téma az első világháború, de utána se nagyon, avagy a közvéleménybe, köztudatba kevésbé szivárgott le, hogy erről beszéljünk. A rendszerváltás előtti idők rányomják még a bélyegét a mai kutatásokra, hozzáállásra, látásmódra?

- Valóban, míg a Horthy-korszakban hihetetlen gazdag a világháborús szakirodalom, addig 1945 után marginálissá vált az 1914 és 1918 közötti időszak. Így nem véletlen, hogy kevés tanulmány született. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ekkor írta Galántai József az évtizedekre klasszikussá váló könyvét az első világháborúról (Galántai József: Az első világháború, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980). A rendszerváltás után aztán sorra megjelenhettek nemzetközi munkák, könyvek a magyar piacon is, továbbá kiváló világháborús kézikönyvek, lexikonok is íródtak. Az igazi áttörést azonban a centenárium hozta meg. Most már remek könyvek és tanulmányok sora bizonyítja, hogy a hazai történettudományt is foglalkoztatja a világháborúval kapcsolatos kérdések tisztázása, megválaszolása.

- Száz év távlatából tudunk pontos számot mondani arról, hogy hány szolnoki polgár vesztette életét az első világháborúban?

- Az általam írt és tavaly megjelent könyvben 655 főt nevezek meg Szolnok város hősi halottjaként. Ám számos bizonytalanság rejlik e szám mögött. Az adatbázis elkészítésénél például szolnokinak tekintettük azokat, akik szolnoki születésűek vagy itt éltek és dolgoztak. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár közös munkájának köszönhetően 2018 novemberében napvilágot lát egy olyan adatbázis, amellyel talán az eddigieknél is pontosabb számokat tudunk a nagyközönség elé tárni.

- Mit mondhatunk arról, hogy Szolnok milyen szerepet játszott, kapott az első nagy háborúban?

- A hadiesemények az ország akkori határától távol zajlottak, így nyilván, Szolnok esetében is leginkább a hátországi szerepvállalásról beszélhetünk. A legfontosabb mindezek közül a vasút szerepe. A hadműveleti területekhez történő felvonulás, a csapatok ellátása, illetve visszavonulás megoldása is a vasút feladata volt.

- Hány nem szolnoki első világháborús áldozat nyugodhat szolnoki földben?

- A levéltárunkban található egy 1926. március 16-án kelt, a megye alispánjának bélyegzőjével ellátott irat, amely a szolnoki temetőkben eltemetett katonákat veszi számba. Ez összesen 883 hősi halottról tesz említést, akik közül 760 szerepel a "katonai" sorban. Közülük 262 magyar, 9 horvát, 14 bosnyák, 139 osztrák, 11 német birodalmi, 176 orosz, 88 olasz, 40 szerb, 21 román.

- Háborús cselekmények nem voltak Szolnokon. Akkor mire utal ez a nagy szám? Különösen az "ellenséghez" sorolhatók viszonylag magas aránya?

- Az első világháború nemcsak a tömeghadsereget, hanem - ezzel párhuzamosan - a milliós nagyságrendben hadifogságba esetteket is jelentette. A világháború évei alatt az Osztrák-Magyar Monarchia területén több tucatnyi hadifogolytábort létesítettek, ahonnan a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság támogatása érdekében ezeknek a legénységi hadifoglyoknak a nagy részét munkára adták ki. Így kerültek orosz, olasz, stb. hadifoglyok Szolnokra is, akik például higiéniai/élelmezési problémák miatt vesztették életüket a városban. Ezen kívül Szolnokon állomásozott a háború alatt a császári és királyi 88. gyalogezred (a "háziezredet", a császári és királyi 68. gyalogezredet Prágába vezényelték), amely nem magyar katonákból állt.

- Mikor kezdődik a szervezett állami vagy önkormányzati emlékezés akár Szolnokon, akár a megyében? Mikor állítják az első világháborús emlékművet?

- Az elesett katonák emlékére a szolnoki római katolikus temetőben már 1915-ben, halottak napjára felállítottak egy ideiglenesnek tekintett emlékművet Zombory Lajos festőművész tervei alapján. Ezen kívül még egy emlékhely született a háború alatt: 1918. augusztus 20-án, Szent István napján avatták fel az orosz hadifoglyok emlékoszlopát, amely egyébként elsősorban Boros Zoltán, szolnoki főkertész munkájának köszönhetően, idén megújult. A háborút követően, 1920 novemberében állt fel Szolnokon egy állandó bizottság, amelynek az emlékművel kapcsolatos előkészítő feladata volt. A városi közgyűlés azonban 1921-ben úgy döntött, hogy a világháborúban elesett hősök emlékének megörökítését, többek között a város illetve a lakosság rossz anyagi helyzetére tekintettel, a törvényhatóság a jövőben kívánja megvalósítani. Ami végül 1926-ban, a ma már a Tiszai hajósok terén lévő Hősök szobrának a felállításával meg is történt. A megyében egyébként 1921-ben, Szajolban avattak először első világháborús emlékművet.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Sóvárgó lélek a Zagyva-parton
Szolnoknak nem sikerült Lajos szívébe lopnia magát, akinek valamilyen oknál fogva 28 napot kellett városunkban töltenie. Ám már a hatodik napon megállapította a szolnokiakról, hogy hidegek és fagyosak. A Csontos Milka úrleánynak választott képeslapon sem a legjobb arcát mutathatja a város.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Visszaköszönés - Megjelent

AKB

Ismételheti magát a történelem
Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Schwajda emléktábla
A háromszoros szolnoki színházigazgatónak halála után bő egy évvel, 2011. szeptember elsején állítottak emléktáblát az általa felújított Szigligeti Színház előtti parkban. A tábla Kligl Sándor alkotása.

A Szoborpark további képei