Album



A Dami a Marx park felől

2020. április 25.

Lassan felnő Szolnokon egy generáció, amely tagjainak semmiféle emléke nem lehet erről a különös, a maga nemében akár szépnek is nevezhető épületről. De van még pár generáció, amelynek tagjai ebből a szögből is felismerik az 1967-ben átadott, de csak negyven évig használt épületet.

Lassan azt kell mondanom, kell ahhoz némi helyismeret vagy életkor, hogy valaki egyből felismerje a képen látható épületet. Ahhoz meg tényleg vagy szolnokinak kell lenni, vagy sok időt kellett 2007 előtt eltölteni a városban, hogy összeálljon a pontos helymeghatározás. Igen, ezen a képeslapon Szolnok látható. Pontosabban a néhai Marx park egy része, ami egyik oldalán az 1949-ben megnyitott Damjanich uszodával volt határos, amit 1967-ben bővítettek ezzel a fehér épülettel, azaz a 33 méteres fedett medencével, tetején lelátóval és napozó terasszal. Akinek 2007 előttről lehetnek szolnoki emlékei, annak jó eséllyel van erről az épületről is.

A Damjanich uszodát 1949. március 5-én, a Szolnoki csata 100. évfordulóján adták át, ami magyarázatul szolgál a nevére is. Bár azon se csodálkozhatnánk, ha esetleg Damjanich utcai uszoda lett volna eredetileg, hiszen a főbejárata onnan nyílt. A sportuszoda - a maga 50 méteres nagymedencéjével - természetesen termálfürdő is volt, hiszen meleg vizes medencékben is lehetett ücsörögni, illetve strand is, mivel a mai Rózsa-park területén hatalmas füves rész csatlakozott hozzá. Csak a fiatalabbak kedvéért: a Dami egész évben használható volt - szemben a másfél évtizeddel fiatalabb Tiszaligettel -, hiszen ősszel sátor került a nagymedence fölé, míg a meleg vizeset széltől védő kerítéssel vették körül. Így igazából nem is a pihenni vágyókat és az amatőröket, hanem a versenyszerűn sportolókat szolgálta az 1967-ben átadott fedett medence, aminek a tetejére került az 50 méteresben zajló meccseket kiszolgáló lelátó.

A hófehér épület az áttört beton ablakokkal, a körbefutó terasszal, a lépcsőzetes lelátóval, illetve a park felőli oldalon lévő ablaksorral és árkáddal szerintem kifejezetten különleges, a mából nézve is vállalható épület volt. Sőt, így visszagondolva, a Dami egyetlen említésre érdemes építménye, hiszen a telek túloldalán lévő öltözők, a rajtuk lévő kabinok nem túl szép vizuális emlékként élnek bennem. Megkockáztatom: a Tisza-híd lábánál, a városon akkor még átvezető 4-es főút mellett Szolnok egyik jelképe volt az a vasbeton szerkezet. (De jó lenne, ha legalább a makettje, vagy egy Lego-változata meglenne valahol.)

Az itt bemutatott képeslap - a Szolnokról rengeteg képet készítő Csobaji Előd munkája - a mai Verseghy-park felől örökítette meg az épületet valamikor a hatvanas évek végén.

Ha jól gondolom, a kép bal szélén álló, 1926-os feliratú amfora ma is pontosan ugyanott áll, mint e fotó készítésekor, így nagyjából belőhető, hol áll és mekkora volt a Dami fedett medencéjének épülete. Ha nem tudnánk, hogy ez a fotó csak Szolnokon készülhetett, talán elhitethetnék velünk, hogy bárhol a béketáborban, bármelyik fejlődő szocialista nagyvárosban dolgozhatott a fotós. A jellegzetes ufó-lámpák, a pitypang szőnyeg - az amforában is ez van -, a tribünszerű hátsó homlokzat kicsit a kor jellegzetessége.

De persze mi tudjuk, hogy ez a legalább fél évszázados fotó Szolnokon készült. A Marx parkban, a Damjanich uszoda mögött. Mennyire utáltam középiskolásként az ott tartott kötelező testnevelés órákat. És mennyire imádtam a kilencvenes évektől hétvégenként, főleg télen ott brügölni. Sőt, nekem még az is megadatott, hogy a gyerekeimet is elvigyem a Damiba, igaz, már nem emlékeznek rá. Mert éppen 13 évvel ezelőtt zárt be. Emlékeinkben és számtalan képeslapon azért még él.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Nagykanyar a másik irányból
Szigeti Henrik udvari fényképész a XX. század első éveiben nem volt rest kicipelni hatalmas masináját az Újvárosba, hogy azt a Tisza-parton felállítva készítsen panorámaképet Szolnokról. Így születhetett ez a ritka perspektíva a három templomról.

Az Album további képei
 
hirdetés Bajnai Zsolt: Csálé képek

AKB

De miért pont ott?
Értem én, hogy rollerezni jó, környezettudatos és valakinek hasznos is. De amikor már nem jó, nem környezettudatos és az eszköz gazdájának sem hasznos, akkor a rollerek többsége miért az út közepén végzi? Mintha minden második szolnoki rollerező menet közben, az út közepén gondolná meg magát, és hagyja magára zöld eszközét, mint gazdátlan eb az ürülékét. Én meg kerülgethetem. Vagy hódolhatok a lassan alakuló új szenvedélyemnek: az útban lévő rollerek útból elpakolásának. De ebben nekem mi a jó?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Régi tábla, eltűnt cégek
A Kolozsvári úti óvoda bejárati ajtaja mellett, véletlenül bukkantam erre az emléktáblára. Tökéletes fotót nem tudtam készíteni róla, de a tartalma miatt nem bírom megállni, hogy ne örökítsem meg. Elemezni és magyarázni való tábla.

A Szoborpark további képei