Kérdezem
Az első magyar szamurájról
2018. december 05.
A Furkó Kálmán életéről szóló, Az első magyar szamuráj című könyvet december 6-án mutatják be a szolnoki Agórában. A mester 70. születésnapján jött ötletből alig egy év alatt született kötetről a szerzővel, a korábban több szolnoki lapnál is dolgozó L. Murányi Lászlóval beszélgettünk.
- November közepén jelent meg Az első magyar szamuráj című könyved, ami Furkó Kálmánról szól. Ez egy interjúkötet, korábbi cikkek gyűjteménye, egy válogatás a mester életéről, avagy a nevében írtál egy kvázi önéletrajzi munkát?
- Egyik sem, és mindegyik egy kicsit. Egyetlen műfajba sem tudnám besorolni. Végigbeszélgettük Furkó Kálmánnal az élete történetét, amihez kiegészítő interjúk készültek a hazai és a nemzetközi karateélet ismert alakjaival, akik természetesen a mesterről mesélnek. Miután pedig Furkó Kálmán katona is volt, egykori katonatársak is beszélnek az ezredesnek erről a másik életéről. Megszólal a könyvben többek között az azóta mesterré vált tanítványok közül a legendás Bódi István, Borza József, Brezovai Sándor trió, a kiokusin karatét Magyarországra behozó, Svédországban élő Mészáros Attila, a magyar kiokusin karate nagy barátja, a 8 danos Howard Collins, vagy éppen a japán Kendzsi Midori, a Shinkyokushin világszervezet vezetője. A daliás katonaidőkről pedig két egykori felderítő-parancsnok, Fricz Sándor ezredes és Kiss Lajos alezredes mesél.
- Évtizedek óta vagy Szolnokon újságíró, majdhogynem kortársa Furkónak. Korábban is írtál róla, követted az életét?
- Nem vagyok sportújságíró, így korábban csak távolról szemléltem Furkó Kálmán tevékenységét. Illetve a kilencvenes évek közepén, a Szolnokon akkor megjelenő Telegráf című hetilapba készítettem vele egy nagyinterjút, de utána nem maradtunk kapcsolatban. Úgy gondolom azonban, ez a könyv jobb lett attól, hogy "kívülről jött" ember csinálta, nem egy sportújságíró, akit kötnének a karatés világ belső viszonyai. És nem is egy katonai tudósító, akit meg az egyenruha világ vitt volna el.
- Honnan az ötlet, hogy éppen most jelenjen meg egy ilyen könyv Furkó Kálmánról?
- A gondolat Kardos Tamás barátomé, a könyvet kiadó Fotogruppe Kft. tulajdonosáé, akivel egyébként ez már a negyedik "közös gyermekünk". Furkó Kálmán hetvenedik születésnapja alkalmából, 2017 januárjában tartottak Szolnokon egy nagyszabású rendezvényt, ahol a mestert köszöntötték. Ott volt az akkor regnáló, illetve a később őt váltó honvédelmi miniszter, a karateszövetség elnöke, a város vezetői. A fehérasztal mellett hangzott el, hogy itt él egy nemzetközileg elismert sportember, aki nagyot alkotott a karatéban és a katonai közelharckiképzésben is, de még nem született a munkásságáról könyv. Tamásban fogalmazódhatott meg a gondolat, hogy akkor majd mi megcsináljuk. Engem már ő kért fel, gondolom, a korábbi közös munkáink miatt.
- Kinek szólhat ez a könyv? A sportolóknak? Olyanoknak, akik ismerik Furkó Kálmánt?
- Szándékaim szerint mindenkinek, aki szeret belefeledkezni egy-egy nagyon érdekes, változatos, sok tekintetben példaadó életút részleteibe. A sportolók persze kiemelt közönsége lehetnek a könyvnek, hiszen az a fanatizmus, ami Furkó mestert jellemezte egész életében, tanulságos lehet minden sportolónak. Miután pedig Furkó Kálmán élete nagy részét a Tisza partján töltötte, remélem, hogy a szolnokiak számára is érdekes lehet a könyv.
- Tavaly ilyenkor még a depresszióról szóló könyvedben voltál benne, közben említettél egy másik munkát is. Mikor értél rá ezt megírni?
- Nagyon szép időszaka ez az életemnek. Olyan feladatok jutnak, amiket nagyon élvezek. A júniusban, az Ünnepi könyvhétre megjelent depresszió-riportkönyvet januárban adtam le a Medicina Kiadóhoz. Azt a témát magamnak találtam ki, a magam örömére írtam, remélve persze, hogy a közönségnek is tetszeni fog. A depresszió-kézirat leadása után, januárban, szinte azonnal hozzáfogtam a Furkó-életrajzhoz. Június végére végeztem vele, úgyhogy szeptember óta már az újabb riportkönyvem anyaggyűjtésén dolgozom. Ez a szenvedélybetegségekről, a függőségekről szól majd, és reményeim szerint a jövő év végén jelenik meg.
- December 6-án délután négykor, az Aba-Novák Agórában lesz Az első magyar szamuráj könyvbemutatója. Mire számíthat, aki elmegy?
- Furkó mester aktív részvételével beszélgetünk a könyvről, az emlékeiről, illetve két meglepetésvendéget is hívtam: egy katonát és egy karatést. Remélem, az általuk hozott és elmesélt sztorik, történetek igazán élvezetessé teszik majd az estét, ami természetesen dedikálással zárul majd.
- Hol és hogyan kerül forgalomba a könyv?
- Egyelőre a szolnoki Bedő Antikváriumban és a Fotogruppe Kiadónál lehet személyesen megvásárolni, illetve a www.kottafutar.hu oldalon megrendelni a könyvet. Az új esztendőben tervezi a kiadó, hogy szélesebb körű könyvesbolti forgalomba is kerül a kötet.
Album

Szép híd, szépírás
Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.
AKB

MÁV álláspont
A szolnoki vasútállomás 1-es vágánya mellett lévő táblára festett felszólítást tekinthetjük a Magyar Államvasutak hivatalos álláspontjának vagy új szlogenjének. Mert ugye az elég valószínűtlen, hogy az elmúlt 4 hónapban nem járt arra vasutas, vasúti vezető, és nem tudott volna intézkedni a mocsok eltüntetéséről. Szolnokra is szégyen, hogy a város egyik kapujában így hirdetik az állami vállalat immár hivatalosnak tekinthető álláspontját.
SzoborPark

Nyoma sincs emlékkő
Annyira nyoma veszett, mintha soha nem is állt volna Szolnok határában, az Abonyi út végén, a Tanácsköztársasági emlékkő. A város eltűnt szobrai, Szolnok szocialista emlékművei közül is mindig kifelejtődik, pedig legalább húsz éven keresztül volt egyik helyszíne a Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeinek.