Szobor Park Szolnok



Szolnok Kossuthja

2021. május 20.

Negyedszázada helyezték át a szolnoki Kossuth-szobrot a város főteréről a Városháza előterébe. A két évvel korábban felállított szobor szabadtéri élete során rongálások és a ráhelyezett feliratok miatt sokszor szerepelt a hírekben. Első példánya ma is a szabadban áll Nagypaládon.

Annak ellenére, hogy Szolnok főterét a volt kormányzó halálának évében Kossuthról nevezték el, majd 1950-ben a város főutcája is Kossuth Lajos nevét kapta, azon kevés település közé tartoztunk, ahol 1994-ig nem állt szobra az 1848-49-es forradalom és szabadságarc vezérének. Ezt a hibát kiköszörülendő kérte fel a város rendszerváltás utáni első önkormányzata Kő Pál (1941-2020) szobrászművészt a helyi Kossuth-szobor megalkotására. A Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán, a jászszentandrási tanyavilágban született, 1975-ben Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész akkor már nemcsak keresett alkotó, de éppen a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektor-helyettese is volt. Aki nem árult "zsákbamacskát", azaz nem egy még csak tervekben létező szobrot ajánlott Szolnoknak, hanem egy egyszer már felállított Kossuth-emlékmű másodpéldányát.

Ez abból a szempontból fontos, mert a korabeli újságcikkekből egyértelműen az olvasható ki, hogy Szolnok lakossága igencsak meglepődött a Kossuth téren felállított aprócska, "gyerekméretű" Kossuth Lajos szobor láttán. Merthogy "Kossuth apánkat" mindenki nagyobbnak, robosztusabbnak képzelte vagy szerette volna látni, de semmi esetre sem akkorának, mint ő maga. Holott, ha nem is mindenki, de a megrendelők pontosan tudhatták, mekkora szobrot vesz a város, hiszen Kő Pálnak ugyanezt az alkotását, 1993-ban már felállították a kárpátaljai Nagypaládon. (Sőt, a mai napig ott is áll a település főterén, a református templom előtt.) Hogy az 1993-as döntésben mennyire volt motívum a pénz - erre később a méret magyarázataként hivatkoztak - ma már nem lehet tudni, mindenesetre az biztos, olcsóbb volt egy meglévő mintát újra használni, mint egy teljesen újat megalkotni.

A Kossuth téren, a mai könyvtár előtt elhelyezett Kossuth-szobrot nem zárta szívébe a város. Amit elsősorban az alkotásról megjelent vélemények mutatnak, és nem feltétlenül a szobor "gyászos" élete. Merthogy alig egy héttel az 1994. március 18-ai szoboravatás után már véletlenül letört a kardja. (Anyaghibára hivatkoztak.) Aztán ez még néhányszor megismétlődött, miként a Kossuth jobbjában lévő kalap sem volt biztonságban. És, ha éppen a helyükön voltak, akkor is mindenféle tárgyakat raktak beléjük és rájuk, sőt volt, hogy összefestették, illetve a nyakába bombariadóra figyelmeztető táblát akasztottak. Nem meglepő, hogy Kő Pál már 1994 végén a szobor zárt helyre helyezését indítványozta az önkormányzatnál.

Kossuth nem túl daliás alakja azonban 1996 nyaráig az eredeti helyén maradt. Részben azért, mert önkormányzati határozat volt a szolnoki Kossuth téren felállítandó Kossuth-szoborról, részben meg azért, mert akkor már tervezték a tér átépítését. Ez utóbbitól pedig hol azt várták, hogy a szobor eleve védettebb helyre kerül a téren, hol meg azt, hogy majd a Kossuth tér átépítése kapcsán megteremtődik a szobor áthelyezésének a lehetősége. A korabeli cikkekből az nem derül ki, hogy a szobor 1996-os áthelyezésében mennyire játszott közre Veresegyház ajánlata, akik azon a tavaszon 1 millió forintot kínáltak a szoborért, amit az alkotó is támogatott.

Tény azonban, hogy az 1996. május végén tartott közgyűlés döntött a szobor áthelyezéséről, amely ezt követően beköltözött a Városháza előterébe. Így, aki ma belép a Szolnoki Városháza főbejáratán, tulajdonképpen Kossuth Lajos távolba tekintő, jobbjában levetett kalapját szorongató, balját ökölbe a mellkasára szorító alakjával találkozhat. Ami akár azt a híres pillanatot is megidézheti, amikor Kossuth toborzó körútja során a szolnokiakhoz szólt a később róla elnevezett téren.

 
lap tetejére
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Két kép, évtized különbség
A belvárosi híd lábánál lévő, egykori vásárterek helyének rendezését követően, Szolnok legnagyobb közparkjának kialakítása, és a Tisza szálló felépítése után, a környék kedvelt témája lett a képeslapkiadóknak. Talán nem túlzás azt mondani, hogy évtizedenként jelent meg új anziksz a szálló keleti homlokzatával. A most bemutatandó kettő az elsők közül származhat.

Az Album további képei
 

AKB

Táblát kellene cserélni
Minden tiszteletem és elismerésem a szolnoki rotarysoké. De! Ha már a város egyik legszebb parkjában ültetett emlékfa mellé kis táblát is helyeznek, nem lehetett volna előbb átolvasni? Vagy, ha már nagyon sietni kellett, és az eseményig nem lehetett javítani, másnap nem kerülhetett volna egy hibátlan a helyére? Vagy nem tűntek fel a hibás ékezetek, a rossz helyen lévő vessző és felesleges b betű? A Facebook posztok erre utalnak. Tiszteletem jeléül szívesen kifizetem a javított táblát, ha hajlandóak a cserére.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hídépítés záróköve
A belvárosi Tisza-híd Verseghy park felőli oldalán, a rámpa alatti átjárótól balra egy gránitszínű emléktábla található, amit nyugodtan tekinthetünk az 1959-62-es beruházás zárókövének. Még akkor is, ha a "híd épült" kifejezés ez esetben kicsit megtévesztő, bár az évszám is lehet félrevezető.

A Szoborpark további képei