[Helyszínelő]
A helynek szurkolok
2017. május 03.
Megdöbbentő számomra, hogy alig egy éve írtam erről a helyről. Mármint a szolnoki Hősök tere sarkán lévő üzlethelyiségről, ahol akkoriban nyílt meg a Bonjour kávézó. Ma már a Piknikség működik ott. Aminek legalább annyira szurkolok, mert maga a hely és Szolnok is megérdemelné a sikert.
A Baross és a Batthyány utcák sarkán, de lényegében a szolnoki Hősök terén található az az egykor földszintes, téglaburkolású ház, aminek utcára nyíló helyiségeiben lassan egy évszázada mindig üzletek működtek. Egyszerűen azért, mert a város egyik legforgalmasabb utcáján áll, ahol szinte mindenki elhalad, aki szolnoki vagy Szolnokon van dolga. Nem véletlen, hogy pár lépésre ettől a sarki üzlethelyiségtől évtizedek óta nyitva tartó hentesboltot meg gyógyszertárat találunk. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy néhány méterre van a város egyik leglátogatottabb egészségügyi intézményétől, az SZTK-tól, és körülnézünk, micsoda vendéglátóhelyek vannak a közelében - pozitív és negatív értelemben egyaránt -, akkor nem szakmabeliként is hinnünk kell a helyben.
Alig egy éve örömködtem azon, hogy Szolnok egy újabb kis kávézóval gazdagodott ezen a helyen. Elfogadva, hogy a belülről igényesen kialakított Bonjour a manapság divatos kávézó-pékség egyveleget választotta. Őszintén drukkoltam az üzemeltetőnek, hogy gyökeret tudjon verni. Elsősorban azért, mert megjelenése azt is jelentette számomra, hogy a beülős helyek elkezdenek a szűken vett belvároson túl, netán a vasút felé is terjedni. És éppen ezért sajnáltam, amikor egyszer csak bezártak, és üresen tátongott a sarki helyiség. Komolyan rettegtem attól, hogy esetleg a belváros felé húzódó kínai ruhaboltok szereznek itt újabb hadállást.
Pár hete megnyugodtam. Nem váltott profilt a sarok. Sőt!
Talán két éve sincs, hogy a Megyeháza közelében lévő, az egykori Képcsarnok helyén megnyitott Félegyházi pékségről, illetve gyerekkorom kiflijének reinkarnációjáról áradoztam. Amit szerencsére ma is vállalhatok, hiszen az elmúlt években sem változott a minőség. Ami igazán bíztató. Főleg, hogy a Hősök tere sarkán a Félegyháziak nyitottak kávézó-pékséget Piknikség néven. És bár elsőre kicsit erőltetettnek tűnik a név, hajlandó vagyok évek alatt megszokni, sőt fogalommá tenni. Csak maradjanak életben!
Amihez az alapok megvannak. A Piknikség belső tere igazán hangulatos, vidám és jó színű. Az pedig, hogy az asztalok egész közel kerültek a hatalmas ablakokhoz, aminek köszönhetően lényegében a város főutcáján ücsöröghetek, számomra kifejezetten szimpatikus. Arról nem is beszélve, hogy a Félegyháziak megszokott termékei - újabban szendvicsekkel kiegészítve -, normális italválaszték, emberi kiszolgálás és nem elrugaszkodott árak várja a betérőket. Legyenek azok csak vásárolni vagy akár ücsörögni is akarók. Egyszóval minden adott ahhoz, hogy működőképes és szerethető kávézó váljék ebből a jó sorsra érdemes sarki helyből. Hátha sikerül!
Album
Hét évtizedes hódolók
Nem tudom, mit gondolhattak a szomszédok a tiszavárkonyi Lukács Zsuzsanna úrleányról, akinek 1944 májusában 18 fiatalember küldte az üdvözletét a "rep. táborból". Remélem azt, hogy Zsuzsika a falu legszebb lánya, akinek a tizennyolcak közül talán valaki nem sokkal később bekötötte a fejét.
AKB
Hova visz?
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?
SzoborPark
Melósok emlékére
A Tiszaliget bejáratánál álló Olajbányászok című, idén 30 éves alkotás 2008-ban került a mai helyére a Baross utcából. Alkotója az a haláláig a Művésztelepen élő Szabó László, akinek valószínűleg a legtöbb köztéri szobra látható ma Szolnokon.