[Ajánlom]

Két darab, sok szereplő

2020. október 26.

A színházak működésének is lehetnek közgazdasági és munkaerő-szervezési vetületei. Persze nem baj, ha ezt a közönség alig veszi észre. A szolnoki Szín-Mű-Helyben játszott A házasságszédelgő és Leánykérés című kamaradarabok nem véletlenül mennek a Kőműves Kelemennel párhuzamosan.

Egy jórészt állandó társulattal működő színház részéről komoly humánpolitikailag döntés olyan darabot műsorra tűzni, amiben többségében csak férfiak vagy csak nők játszanak. Különösen igaz ez akkor, amikor létszámát tekintve viszonylag kis társulatról van szó, azaz a kiválasztott darab szinte az összes azonos nemű művészt leköti. Láttunk már ilyet Szolnokon is, például, amikor a 2018/19-es évadban a nagyszínpadon a Nyolc nő című krimi-komédia került be a bérletbe. Talán sokan őrzik kellemes színházi élményeik között az ezzel párhuzamosan futó, a Szín-Mű-Helyben csak férfiszínészeket alkalmazó A tizenkét dühös ember című produkciót.

Hát, valami ilyesmi történhetett most is a Kőműves Kelemennel és az annak premierje után egy nappal bemutatott A házasságszédelgő és a Leánykérés című két rövid darabbal.

Zilahy Lajos először 1926-ban bemutatott A házasságszédelgő című rövid "bohózata" (?) hossza és tartalma miatt is kevés egy önálló előadáshoz. Tulajdonképpen a HR szempontokon kívül nehéz indokot találni arra, miért is kellett ezt a lassan száz éves, a pesti kabaré fénykora után született, anno Bajor Gizivel és Márkus Emíliával bemutatott, könnyed semmiséget elővenni. A darabban nincs semmi eget rengető, semmi mának szóló, és tényleg csak az szólhat mellette, hogy 12-15 szerepet, jórészt hölgyeknek szólót lehet benne kiosztani. Igaz, egyik szerep sem túl nagy, viszont mindegyik alkalmas lehet arra, hogy alakítóik megpróbálják megmutatni, rövid idő alatt is képesek karaktereket ábrázolni, sőt azokkal szórakoztatni.

Tulajdonképpen le a kalappal a Szolnoki Szigligeti Színház hat - miként a címből talán kiderült, becsapott hölgyeket alakító - színésznője előtt. Molnár Nikolettről az első pillanattól kezdve el tudom hinni, hogy bár tudja, talán becsapták, talán csapodár a szíve választottja, azért kitart mellette. Jankovics Anna fűszeresnéje - pláne a bírót alakító Molnár Lászlóval közös kis játékaik miatt - köztünk járó kereskedő, aki nehezen hiszi el, hogy a szerelem például nem üzlet. Sárvári Diána, mint öntelt művésznő egészen káprázatos, és szerintem ismét csak azt üzeni, talán sokkal többször és másfajta szerepekre is érdemes lenne felkérni. Lugosi Claudia katonás nagyságos asszonya amellett, hogy pompás jellemábrázolás, ugyancsak azt mutatja, mennyi mindenre lehetne alkalmazni a művésznőt. Gombos Judit ütődött aggszüze nem kérdés, hogy olyan külön történet, amire önálló darabot lehetne építeni. Gyöngyössy Katalin pedig egyszerűen hihetetlen, hiszen már azelőtt színpadra lépett Szolnokon, hogy én először beülhettem volna a nézőtérre. És persze ne feledkezzünk meg Fejes Katicáról sem, aki írnokként, lényegében egy láthatatlan, szürke szerepben veteti észre magát.

Nem mondom, hogy újra jegyet váltanék A házasságszédelgőre, sőt! Miként azt sem, hogy abban a talán negyven percbe ne szórakoztatott vagy ne kikapcsolt volna. De félek, azok közé a darabok közé kerül, amiket az elmúlt bő negyven évben láttam ugyan Szolnokon, de ma már semmire sem emlékszem belőlük. Ugyanakkor Csehov Leánykérése, amelyet a szünet után játszik Gombos Judit, Mészáros István és Horváth György talán ott marad az emlékeimben. Mert nemcsak a színészek, de maga a darab is jó. Tréfa egy felvonásban.

Nem kérdés, hogy Csehov imádni valóan adja vissza a XIX. század második felének vidéki Oroszországát, a megállt időt, a nemesség sokszor értelmetlen időmúlatását, az ebből adódó felesleges és hihetetlen konfliktusokat, az elodázott meg nem oldásokat. A Leánykérés is pontosan ilyen: a csúnyácska, idősödő lányt végre megkérné a nem túl eszes szomszéd. Ám ahelyett, hogy a mindenki által üzletileg előnyösnek ítélt esküvőt nyélbe ütnék, tulajdonképpen teljesen értelmetlen - régi és pitiáner - dolgokon kezdenek vitatkozni, és azokon összekapni. Mészáros István Pulcher kitűnő választás az ügyefogyott szomszéd szerepére, aki ki mással vitatkozhatna a legjobban, mint Gombos Judittal. Kihoznak mindent a házasságnak indult konfliktusukból. Ráadásul Horváth György személyében olyan partnerük, kvázi "tartóemberük" van, aki A tizenkét dühös ember után újra lehetőséget kap annak bizonyítására, hogy az egy mondatos szerepeknél jóval többre érdemes.

(A fotók a Szigligeti Színház honlapjáról valók.)

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Hermész a Korzóra kacsint
Faragó Sándor papíráruháza valamikor a múlt század húszas éveiben jelentette meg ezt a hibás feliratú szolnoki képeslapot. Ami a mából nézve azért különösen értékes, mert az egykori Gorove, ma Kossuth utca déli oldala a fotózás évtizedének végéig volt csak ilyen.

Az Album további képei
 

AKB

Tisza parti bárpult
Szolnok, szombat dél, Béres József sétány, a Szegedi Kis István utca végnél, a város legszebb játszótere közelében. Minden bizonnyal az előző este nyomai. Amikor már nyitva voltak a kerthelyiségek, de 11-re még haza kellett érni. Vagy a pincérek nem szedték le a bárpultot, vagy, akik ott ittak, azok feledkeztek meg arról az alapvetésről, hogy mindenki takarítson maga után. Ők jól érezték magukat, mi meg miattuk rosszul. Fog ez valaha változni?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Magányos Gyermekek
Jövőre lesz negyven éves az a három gyerek, akik a város alapításának 900 éves jubileuma óta szemlélik a Dr. Sebestyén Gyula körút és a Városmajor - 1990-ig Vörös Csillag - út kereszteződését. A kis szobor beleolvad a környezetébe, talán fel se tűnne, ha a puha mészkő elfogyna.

A Szoborpark további képei