[1xvolt]

Utcasoroló (92.): Elszállt belvárosi madarak

2018. december 19.

Faragó, Oroszlán, Ondó. Korábbi nevei azoknak a már nem létező utcáknak, amelyek a szanálásuk előtt apró madarak neveit viselték. A Boldog Sándor István körút és az Ady Endre út kereszteződése környékén járunk gondolatban, ha a Fecske, a Rigó vagy a Pacsirta utcákon sétálunk.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. november 27-én jelent meg először.)

A hetvenes évek elején még lehetett levelet küldeni a Szolnok II. kerületében, az úgynevezett Katonaváros szélén álló, apró madarakról elnevezett utcákba. Amelyek minden bizonnyal már a XIX. század első felében is Szolnok lakott részeinek számítottak aprócska telkeikkel, összevissza tájolt, inkább falusias házaikkal. Ha tippelnem kellene, azt mondanám kereskedelemmel, kisipari tevékenységgel foglalkozó emberek lakhattak ezen a részen, akik a jobb módú belvárost éppúgy kiszolgálhatták, mint a város piacain megfordulók szegényebbeket vagy beutazókat. Kis túlzással pedig akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az egykori Fecske, Rigó és Pacsirta utcák voltak a főteret körbevevő "díszletek" mögött az alföldi település első, igazi arcát mutató közterületei.

Az egykori Pacsirta utca valahol a mai Sólyom utcai parkoló végén, vagy az ott lévő garázssor helyén indulhatott, hogy aztán a Hubay utcával párhuzamosan haladva, átvágva a mai Boldog Sándor Istvánon a Centrum áruház alatt vagy a mögötte lévő belső udvar helyén, a néhai Csarnok utcába torkollva érjen véget. Az összesen tizenkét picike telekből álló utcának páros oldala alig volt, mivel inkább a Hubay út portáinak a végei jelentették azt az oldalát. Viszont volt egy olyan telke, ami nem az utca "fővonala" mellett volt, hanem középtájon, egy kis közben helyezkedett el. Ami elnézve a korabeli, zegzugos környéket, egyáltalán nem meglepő.

Ha lehet, akkor a Pacsirtától északra elhelyezkedő Rigó utca vonalvezetése még kacifántosabb volt, ráadásul, ha a város 1927-es, telkeket is jelölő térképén jól számolom, akkor mindösszesen kilenc portából állt. Számozás szerinti alsó vége a Tófenék utcánál lehetett, majd a mai óvoda területén kettéágazott, és egyik szára egyenesen kiment a Horánszky Nándor - kis túlzással a mai Ady Endre - útra. Szerintem nagyjából ott, ahol a társasház alatt ma át lehet bújni. Másik ága pedig S kanyart írva nagyjából pont az Ady lámpás kereszteződésének a helyén érhetett véget. Hogy régi szolnoki közterületről van szó, talán bizonyítja, hogy az 1926-ban kapott Rigó elnevezés előtti két megjelölése is ismert. 1894-ig Ondó köznek hívták, amit akkor Oroszlánra módosítottak. Az első feltételezhetően személynévre utalhatott, a második viszont számomra érthetetlen, sőt a mából nézve kicsit vicces.

A három, lassan fél évszázada eltűnt apró madár utca közül a legkisebb a korábbi Faragó, majd Fecske köz, 1926-tól elpusztításáig pedig Fecske utca volt. Az akkori Sólyom és Horánszky utcákat kötötte össze, és mindösszesen négy saját telekkel rendelkezett. Ha egykori helyét meg kellene tippalnem, akkor azt mondanám: a piac parkolójával szemben, az Ady Endre úttal párhuzamosan álló hosszú társasház Zagyva felőli vége alatt, és a mögötte lévő óvodaudvar szélén lehetett ez az apró közterület. Ami talán azt is jól szemlélteti, hogy ha az eleje és a vége a két nagyobb utcához tartozott, akkor mekkora helye lehetett annak a négy, saját számozású teleknek.

A környék sorsa talán már az első világháború előtt megpecsételődött, hiszen a Szapáry utat lezáró, szecessziós Kereskedelmi Bank épülete az 1900-as években azért kapott csak ideiglenes fennmaradási engedélyt, mert már akkor úgy gondolták, hogy a város akkori korzóját folytatni kellene. A harmincas években pedig nagy valószínűséggel ismét felvetődött a terv, hogy egyfajta észak-déli tengelyt nyissanak a Szapáry út folytatásaként, összekötve ezáltal az déli iparterületeket és a fejleszthető Zagyván túli részt. Minderre azonban csak a második világháború után gondolhattak, és csak az ötvenes években kezdhették megvalósítani a Zagyva felől indulva. Az akkori Ságvári körút két végének összekötésére valamikor a hatvanas években került sor, ami aztán a Fecske, a Rigó és a Pacsirta utcák sorsát, illetve az ezeken lévő két tucat telek, illetve tulajdonosainak meg nagyjából száz lakójának a sorsát is megpecsételte. Ha patetikusan akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy az apró madarak elrepültek, és az új Szolnok születését csak a mellettük köröző Sólyom élte túl.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Eötvös tér 1980 körül
A város egyik legjellegzetesebb terét ábrázolja ez a sokszor és sok helyen felbukkanó fotó, amit nem lehetne úgy vágni, hogy ne maradjon rajta valami nagyon szolnoki. A kép nagyjából harmincéves, de körülbelül ma is ezt látjuk itt.

Az Album további képei
 

AKB

Bringázz a dzsungelben?
Szeszélyes és csapadékos a június. Ezt fűkaszával és kaszát fogó emberrel se lehet bírni. Avagy tekintsük extra szolgáltatásnak, szolnoki turisztikai attrakciónak, hogy a déli városrészben embermagasságú gazdzsungelen át vezet a kerékpárút. Nem csodálkoznék, ha valamelyik bozótból Sir David Attenborough lépne ki kamerával, mert itt forgatja a legújabb, vadvilágban játszódó természetfilmjét.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A világ egyetlen Baumhorn-szobra
A világ egyetlen Baumhorn Lipótot ábrázoló szobra Szolnokon áll, holott a magyar zsinagógaépítészet legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, templomai pedig szerte az egykori Monarchia területén megtalálhatóak. Simon Ferencnek köszönhetően 2005 óta figyeli szolnoki alkotását.

A Szoborpark további képei