Utcasoroló (68.): Király utcák

Ízlés kérdése, de én szeretem, ha egy-egy városrész utcáit azonos tematika mentén nevezik el. Amit csak azzal lehet megfejelni, ha ehhez később is tartják magukat a településen, és nem tűnnek fel egymástól távol, hasonló nevek. Ez persze nem egyszerű, de segíti a tájékozódást. Miként Szolnok esetében is, hisz nagy biztonsággal meg tudom mondani egy női névvel vagy gyümölccsel jelölt utcáról, hogy az körülbelül merre található. Miként s középkori királyaink nevét viselő utcáink is az egykori IV. kerületben, azaz az Eötvös tér és a vasútállomás között, a Baross és a Levente utcák között sorakoznak. Ráadásul a belváros felől nézve időrendben.

A Szent István király utca az első, a Gépipari és a megyei rendőrség között található. Ennek is köszönhető, hogy az utcának nincs - és soha nem is volt - páratlan oldala, mivel azt az iskola udvara és tornaterme foglalja el. A páros oldalon is mindössze három, ide számozott ház áll, hiszen ott meg az egykori polgári fiúiskolából kialakított kapitányság, nyolcvanas évek elején épült tömbje nyúlik el. Látszólag nem sok érdekességet rejteget ez az utca, de a Móra Ferenc emléktábla, illetve a Gépipari kertjében "szoborrá" változott gépek, illetve az Eötvös téri víztorony különleges nézete miatt mindenképp érdemes olykor erre járni.

Hasonlóan a több utcához, ezt is 1926-ban - Szolnok második nagy közterület keresztelési időszakában - nevezték el először. Valószínűleg azért, mert a korábbi vásártér környékén, a vasútállomásra vezető utca mellett ekkora véglegesedtek a telkek, és ért olyan fokra a beépítése, hogy szükségessé vált a közterületek elnevezése. Erre utalnak egyébként a szép, régi, utcafrontra épült polgárházak is, amelyek különböző állapotban őrzik a két világháború közötti időszak lenyomatát. Aki csak egy kicsit is fogékony erre, annak feltétlenül érdemes végignéznie ezeket az olykor jobb sorsra érdemes, és lassan már legalább helyi védettséget érdemlő házakat.

Amelyek 1950-ben új utcaneveket kaptak. Szent István királyból például Rudas László lett. Ami azért is érdekes, mert a fővárosi közgazdaságtudományi egyetem alapító rektora csak abban az évben hunyt el. Persze nem elsősorban a közgáz miatt neveztek el róla Szolnokon utcát. Sokkal inkább Marx, Engels és Lenin fordítóját, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) tagját, országgyűlési képviselőt, az 1922 és 1945 között Moszkvában, pártiskolán tanítót - és a sztálini tisztogatásokat valahogy megúszó -, a Kommunista Munkáspárt (KMP) egyik alapítóját, a Vörös Újság főszerkesztőjét, azaz az új rendszer egyik fő ideológusát tisztelték benne. Aki ráadásul még Leninnel is személyesen találkozhatott.

A rendőrség másik oldalán lévő Szent László király utca is csak 1950-ig viselhette első nevét. Akkor Virág János lett belőle, akinek legalább volt szolnoki kötődése. A MÁV műhely munkását, a KMP helyi szervezetének alapítóját ugyanis 1919-ben beválasztották a helyi tanácsba, ráadásul a beszolgáltatásért felelt, így a fehérterror idején, Abonyban végezték ki. Neve - a többi utcához hasonlóan - 1991-ben tűnt el, így ha ma valaki a megyei kapitányságra tart, akkor az 1077 és 1095 között uralkodó királyunkról elnevezett közterületet kell keresnie. Ami ugyancsak elég kevés számozott házzal rendelkezik, mert maga a rendőrség, illetve az utca túloldalán lévő, az egykori Bábaképzőből kialakított Árpád-ház is a Baross utcába van számozva. Így csak az utca végén álló, néhány földszintes ház kapuján találjuk a Szent László király utcához tartozó számozást.

Minden tekintetben hasonló a helyzet a Közgé és a Bábaképző között húzódó Béla király útja esetében is. Első nevét ugyanakkor kapta, vesztette el és kapta vissza, illetve itt is csak az utca végén található erre a közterületre vonatkoztatható számozás. Itt azonban már a lakóházakon kívül egy középület is áll, mégpedig a Közgé egykori kollégiuma, aminek terveit a Szolnok Megyei Tervezővállalat készítette a hatvanas években, hogy aztán 1969-től négy évtizeden keresztül nyújtson ideiglenes otthont több száz diáknak.

Amiben a Béla király utca eltér a két, már említett közterülettől, az az 1950 és 1991 közötti neve. Hiszen nem személyről kapta, sőt még a munkásmozgalomhoz sem volt köthető. Mi több, kicsit érthetetlen is, hogy a Rákosi-kor hajnalán, a Magyar Népköztársaságban miként lett ebből a közterületből Köztársaság utca. Mondjuk ez nagyjából akkora rejtély, mint hogy a régi és a mai Béla király, a négy ilyen nevű uralkodónk közül kire is utalhat. Ha az 1926-os elnevezésben volt bármiféle kronológia, akkor II. Béla az első, aki illik a sorba. Bár gyanítható, hogy inkább az új honalapítónak tekintett IV. Bélának (1235-1270) akartak így emléket állítani a korabeli szolnoki városatyák.

Azt a kérdést, hogy kire gondoltak a névadók, a negyedik utca esetében is teljes joggal feltehetjük, hiszen az 1926-os Károly király név is minimum négy uralkodónkra illett. Akik közül szinte mindenkit kizárhatunk, ha a kronológiát tekintjük irányadónak. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy az esetleges történelmi félreértést végül az 1991-es döntés tette helyre, amikor nem az első nevet adták vissza, hanem Károly Róbertre keresztelték ezt a közterületet. Aminek páratlan oldalán a Közgé, majd a tanposta, aztán a Béla király úti egykori kollégium hátsó része nyúlik el hosszan, hogy aztán csak pár ház szuszakolódjon be a Levente utcai ovi elé. Páros oldalán azonban viszonylag magasak a házszámok, ami bármily meglepő, de az eredeti telekkiosztás emlékét őrzik. Még akkor is, ha az 1975-ben épített Keró és hatalmas kertje lényegében 2-től a 14-es számig terül el.

Ma már talán kevesen emlékeznek arra, hogy ez az a szolnoki közterület, aminek némi köze volt Matuska Szilveszter legendás biatorbágyi merényletéhez, amikor is a bécsi gyors, 1931-ben, a viaduktról a mélybe zuhant. Az utca ugyanis 1950 és 1991 között annak a Fürst Sándornak a nevét viselte, akit kommunista múltja és KMP tagsága miatt, a merénylet után kihirdetett statáriumot kihasználva, máig alá nem támasztott vádak alapján, Sallai Imrével együtt kivégeztek. Aki ezért lett kommunista mártír, és lehetett utcanévadó, majd 1991 után eltüntetendő név.

De hát egy külföldinek talán el se lehetne magyarázni, hogy a magyar utcanevek történetében bizony ott van ennek az országnak az egész történelme, annak minden kacskaringójával, ellenségeskedésével és ellentmondásával együtt.