Album



Kádári konszolidáció

2016. december 03.

Hajlok rá, hogy a Magyar utcát a Kossuth tér felől lezáró, a hatvanas évek elején épült társasház a maga idejében és műfajában Szolnok egyik legszebb lakóépülete volt. Ezért sem lehetett véletlen, hogy viszonylag sok fotó készült róla az átadása után. A Fortepanon különösen szép, az épületet majdnem egészben mutató kép található. Sok apró érdekességgel.

A nagyszerű Fortepan.hu-n több Hunyady József által készített, színes fotó érhető el a Magyar utca végét lezáró, címe szerint a Kossuth téren álló, nem sokkal korábban átadott társasházról. A képek készítési dátumának 1964 van megadva, ám erős a gyanúm, hogy ezek a felvételek - feltételezve, hogy ugyanazon a napon lettek fotografálva - minimum egy évvel későbbiek. Ezt egy, a blogSzolnok Album rovatában, az "Épül az Árkád terasza is" című, 2016. július 19-én közölt cikkhez használt, Pap Bélától kapott képpel tudom alátámasztani. Annak hátlapjára ugyanis akkurátusan ráírta a szerző a fotózás időpontját - valószínűleg azért, mert a munkával így tudott elszámolni -, ami 1964 augusztusában volt.

Mivel Hunyady József képei nagyon szép késő tavaszi, kora nyári felvételek, és ezeken már nyoma sincs a korábbi építkezésnek, ráadásul az Árkád presszó teraszát lezáró beton térelválasztó is a helyén van, nyilvánvaló, hogy legkorábban a következő év elején készülhettek. A dolognak nincs jelentősége, igazán csak azért hozom szóba, hogy érzékeltessem: a várost megörökítő régi képek mennyit tehetnek hozzá a helytörténethez.

Hunyady József képe egyébként gyönyörű, és nemcsak az akkoriban még ritka színes technika miatt, hanem mert szinte tökéletesen adja vissza a Magyar utca végére helyezett, U alakú, szimmetrikus háztömb lényegét. Ha nem tudnánk, hogy hol található ez a több részből álló épület, simán gondolhatnánk egy olasz üdülőváros apartman házának, vagy hatvanas évekbeli, a francia Riviérán átadott szállodának. Az elképesztő tetőráépítésével mára megerőszakolt, a Kossuth tér felől valóban nem túl szép társasház innen nézve, különösen az erkélykorlátoknak köszönhetően, egy kifejezetten szép, modern épület. E felvétel alapjén hajlok arra, hogy a Megyei Tanács Tervezővállalata által tömegesen ontott lakó- és középületek egyik legjobban sikerült homlokzata és térkihasználása az Árkád presszót körülvevő házé.

A fotón azonban érdemes mást is észrevenni. A jellegzetes utcai "ufó-lámpákról" már többször ejtettem szót, néhány még ma is látható a városban. Külön említést érdemel azonban az a beton térelválasztó, ami az Árkád presszó teraszát és a sörpalackozó bejáratát választotta el egymástól, és mára sajnos elpusztult. Pedig jobban megnézve, talán nem túlzás azt állítani, hogy igazi iparművészeti vagy alkalmazott művészeti remekmű. Kár érte.

Elhelyezkedése azonban felvet egy érdekes kérdést. Ha ma is állna, ebből a szögből nem tudnánk így megörökíteni. Egyszerűen azért, mert a sörpalackozó meghagyott kapufélfáinak egyike belelógna a képbe. Az ugyanis nagyjából ott áll, ahol a betonelválasztó elem véget ért. Ebből pedig az következik, hogy az általam eddig nagyon réginek gondolt, egyébként szépen megőrzött kő kapufák vagy alig félszáz évesek, vagy valamikor kintebb, egészen az utcafrontra helyezték őket.

Hunyady József felvétele - amiről nem tudom, hogy milyen indíttatásból készült - a Kádári konszolidáció gyönyörű propagandaképe is lehetne. Kilenc évvel lehetünk a forradalom után, a kivégzések is legalább fél évtizede befejeződtek, sőt az 1963-as nagy amnesztia is már a múlté.

A hatvanas évek közepére az ország elindult a szocialista tábor legvidámabb barakkja cím felé, amit jóléti beruházások és a fogyasztás felfuttatása alapozott meg. Épültek az akkor elképesztően modernnek és korszerűnek számító lakások, sorra nyíltak az új üzletek, vendéglátóhelyek, a nagyvárosok utcáira pedig egyre inkább jellemző volt a jól öltözött emberek megjelenése. Az egy évtizede pedig még erőszakkal visszafogott automobilizáció rohamléptekben fejlődött. Még akkor is, ha az igények kielégítésébe a nyugati autóimport is besegített. Mert, mint itt is látható, a Trabantok és Moszkvicsok - a Kossuth téren egy Warszawa feneke is látható - mellett gyakran tűntek fel új Bogarak is.

Egyébként nem véletlen, hogy a képen látható autók orra a Kossuth tér felé néz. A felvétel ugyanis még akkor készült, amikor a Magyar utcáról, az új társasház alatt áthajtva lehetett kikanyarodni a 4-es főútra. Amit azt hiszem pár évvel később szüntettek meg. Tehát már ez is történelem, pontosabban helytörténet.

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Gettler bank a főtéren
A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.

Az Album további képei
 
hirdetés BlogSzolnok ANNO - Meg nem valósult álmok

AKB

Hova visz?
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Alapos emléktábla
A Baross utca 9. számú ház utcafrontján május 14-én helyezte el a Szolnoki Római Katolikus Egyházközség Dr. Tóth Tihamér, az 1939-ben elhunyt veszprémi püspök emléktábláját, ami jelenleg nemcsak a város legújabb ilyen mementója, de talán a legalaposabb is.

A Szoborpark további képei