Utcasoroló (23.): Templom út

Ha egyszer valaki egy olyan filmet szeretne forgatni, ami az előző századforduló és a második világháború között játszódik Szolnokon, akkor a Templom utcát kellene javasolni neki külső helyszínnek. Itt ugyanis a legkisebb beavatkozással lenne megteremthető az akár egy évszázaddal ezelőtti hangulat. A középületek és a házak szinte eredeti állapotukban őrzik Szolnok aranykorának - a megyeszékhellyé válás és az első világháború kitörése közötti időszak - emlékét. Őszintén megmondom, elfogult is vagyok ezzel a közterülettel. Ugyanis ha meg kellene neveznem Szolnok három legszebb, számomra legkedvesebb utcáját, a Templom utca biztosan közöttük lenne.

Még akkor is, ha sokan esetleg nem is tudják, pontosan melyik is a Templom utca. Vagy, ha tudják is, talán kisebb fejtörést okozna, hogy melyik közterületbe torkollik, azaz pontosan hol ér véget.

A Templom utca a Szapáry úti kereszteződésnél kezdődik, ahol a Sóház utca és a Tiszai hajósok tere is. A 2-es szám alatt lévő épülete az egykori zsinagóga, a jelenlegi Szolnoki Galéria. Az utca különlegessége, hogy páros oldalán nem lakik senki, hiszen a 4. szám alatt a Tisza mozi, a 6. szám alatt pedig a Belvárosi Általános Iskola található. Az iskola egyik oldalán 2013 óta ismét az Ellmann Elvira, másik oldalán pedig a Szigony utca nyílik, amelyek szintén lakó nélküli közterületek. A Templom utcának tehát csak a páratlan oldala lakott, az ahol azok a szép, viszonylag épségben megmaradt századfordulós házak állnak, amelyek számtalan korabeli képeslapon visszaköszönnek. Az utca vége pedig nem a Mártírok útjába torkollik, hanem a Szentháromság térbe, ahol az 1757-ben elkészült Belvárosi Nagytemplom is áll.

Nem nehéz kitalálni, hogy a Ferencesek által épített templom volt az utca első, hivatalos névadója 1894-ben. Ahogy azt sem, hogy maga az utca már korábban is létezett. Részben a templom és a rendház, részben pedig a Tisza-partján Tószeg felé futó kocsiút miatt. Jelentősége pedig akkor nőtt meg igazán, amikor a tiszai átkelő és az első szolnoki pályaudvar között is erre vezetett a legrövidebb út.

Természetesen a Templom út 1894-ben még nem úgy nézett ki, mint ma. Sőt, azt hiszem, a templomon kívül akkor még egyetlen mai épülete sem állt. Viszont szűk két évtized alatt elnyerte mai képét, hiszen 1899-ben felépült a zsinagóga, mellette a mozi épületének a helyén álló hitközségi épülettel, majd 1912-14 között elkészült az iskola. Feltételezésem szerint a szemben lévő lakóházak sem sokkal később épülhettek, főleg, hogy a Templom utca a város első kövezett közterülete is volt.

Talán azt is kevesen tudják, hogy az utca csak 1926-ig viselte a Templom nevet. Abban az évben ugyanis Szolnok több közterületének a nevét megváltoztatták. A Templom utcából Szent Ferenc lett, amit nem elsősorban a közterületnév-változtatási lendület indokolhatott, hanem a Ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferenc (1182-1226) halálának hétszázadik évfordulója. Mint a régi utcatáblákról szóló cikkben már utaltam rá, egy házfalon még látható is egy Szent Ferenc utca feliratos házszám-tábla.

Az ország és a város történetét ismerve nem nehéz kitalálni, hogy a második világháború után nem sokáig viselhette az utca a Szent Ferenc nevet. A harmadik közterület-átnevezési hullámban Koltói Anna (1891-1944) nevét kapta, akit a munkásmozgalom szociáldemokrata mártírjaként tartanak nyilván, és akivel 1944 őszén a nyilasok végeztek. Azt hiszem, sokak még évtizedekig Koltóiként fogják emlegetni ezt az utcát, hiszen pár ezer szolnoki az ezen a néven ismert utcában lévő általános iskolában végezte el a nyolc osztályt. Ami 1992 óta ismét a Templom utcában található.

(Ez az írás 2014. január 7-én jelent meg először.)