Utcasoroló (119.): Számok nélküli Szigony

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2022. január 12-én jelent meg először.)

Azt gondolom, hogy a mai Szigony utca helyét a Belvárosi nagytemplom építése jelölte ki, azaz szerintem nagyjából a 18. század első fele óta létezik - még ha név nélkül is - ez a közterület. Hogy a templomtorony és a mai iskola helyén egykor megtalálható temető között eredetileg a folyóig futott-e, avagy már eleve kanyar volt benne azt persze nem tudom. Mindenesetre valószínű, hogy a 19. század első felében már derékszögben megtört vonalú közterület lehetett - ami nem számított ritkaságnak Szolnokon sem -, ahol 1856-ig a város sörfőzdéje is működött, ami miatt pedig akkoriban Serház utcaként emlegették. Botár Imre 1863-as leírása szerint ez a bizonyos sörfőző a mai Pálfy helyén állhatott, aminek az épületét aztán laktanyának, majd csendőrségnek és tűzoltóságnak is használták, ezért 1874-től Laktanya utca a közterület elnevezése. És, mint Cseh Géza Szolnok város utcanevei című munkájában olvasható, talán 68-asok utcája is lehetett valamikor, bár valószínűbb, hogy 1926 óta a Tiszára, illetve a folyami életre utaló Szigony nevet viseli.

Az eredeti Szigony utca tehát a hatvanas évek elejéig nem vezetett le a Tiszához. Számozása a Szapáry utcai torkolattól - azaz a mai Tiszai hajósok terétől - indult, keresztezte az Őr utcát, és nagyjából a Tiszaparti gimnázium jelenlegi udvari kapujánál fordulhatott jobbra, hogy belefusson az akkor még Szent Ferencről elnevezett közterületbe, azaz a későbbi Koltói Anna, mostani Templom utcába. Mindez azt is jelentette, hogy mire megkapta a Szigony nevet, már nem lehetett páratlan oldala, hiszen az általa körbefutott területre, a korábbi közpark helyére, 1914-re felépült a polgári leányiskola, azaz a mai Szegő Gábor Általános Iskola. Aminek udvarát egészen 1960-ig, azaz a Tiszaparti Gimnázium építéséig a Szigony utca fogta közre. A gimi miatt azonban szanálták a Szigony utca 4. és 6. számú telkeket, megszüntették a derékszögű közterületet, ami azóta nyílegyenesen köti össze a sétányt és a Koltói/Templom utcát.

Hogy hol is lehet ennek a közterületnek az eleje - vagy a vége -, ma már kideríthetetlen. Leginkább azért, mert egyetlen 1926-os utcanév-táblán kívül házszám nem segíti a tájékozódást. Ami persze nem is csoda, hiszen nemhogy senki sem lakik ebben az utcában, de egyetlen, cím szerint itt lévő intézmény sincs benne. Holott egyik oldalán a Belvárosi nagytemplom, a rendház, egy trafóház és a Mustármag katolikus óvoda található, a másikon pedig a két iskola. És mindezeknek összesen nyolc kapuja nyílik a Szigony utcára. Amiről emiatt egyébként azt is elmondhatjuk, hogy miközben Szolnok egy legrégebbi, egyben legrövidebb közterülete, ahol senki sem lakik, fiatalabb, hosszabb és sűrűbben lakott utcákat megszégyenítő forgalmat bonyolít naponta. Csak tippelem, hogy hétköznapokon minimum 4-500 ember és legalább száz autó megfordul itt. És akkor a hétvégi sétálókat, valamint az esti bulizókat még nem is vettük górcső alá.

Magáról az utcáról kevés régi fotó született, viszont a két mai végéről több felvétel is ismert. Egyrészt a polgári leányiskola miatt, amiről átadásától kezdődően a negyvenes évekig sok képeslappá lett fotó született, óhatatlanul megőrizve a Szent Ferenc utcai torkolatot. Mivel a Tisza partról is elég sok kép készült a 20. században, a gimi építése előtti és utáni időszakról is vannak a Szigony utca jelenlegi végét mutató képek. Szerencsére a hatvanas évek elejéről egy légifelvétel is ismert, ami pedig jól mutatja, hogy a Szigony utca a szolnoki szabadtéri színpad - vagy Szolnoki Ifjúsági Park - megnyitásától bezárásáig a színpad hátsó részéhez (backstage) is vezetett. Azaz a Szigony utcával kapcsolatban talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy a 20. század második felében Szolnokon, itt fordult meg a legtöbb sztár.

Ma már leginkább csak autók forgolódnak benne, ami miatt az egésznek parkoló hatása van. Ha pedig munkanapon reggel vagy délelőtt járunk arra, jó eséllyel az iskolai menzák készülő menüjének illatával is találkozhatunk. Miközben a rendház kerítésére jó évtizede festett tudatos graffitit is nézhetjük, ami azért sok mindenért kárpótol. De persze így sem lehet szabadulni a gondolattól, hogy Szolnok egyik legrégebbi utcácskájának, ami ráadásul turisztikai attrakciókat köt össze, valóban ilyen sorsot kell-e szánni. Vagy lesz egyszer belőle egy a helyhez, a környékhez méltó, szép közterület?