[1xvolt]

Utcasoroló (115.): Ligetünk főutcája

2021. február 03.

Ez az idén 55 éve elkeresztelt utca, hosszához viszonyítva, Szolnok legritkábban lakott közterülete (ma még). De azt is mondhatjuk, a város leghosszabb zsákutcája (ma még). Itt a házszámoknak számunkra nincs jelentőségük, hiszen minden szolnoki tudja, mi, hol található a Tiszaligeti sétányon.

Talán kevesen tudják, hogy a hatvanas évek eleje óta Tiszaligetnek nevezett városrészünkben névvel ellátott utcák is vannak. Ezek közül a legrégebbi és egyben a leghosszabb a hatalmas közparknak is tekinthető terület központi gyűjtőútja, amelyet 1966-ban kereszteltek el Tiszaligeti-sétánynak. Ez a közterület a belvárosi Tisza-hidat és a "százlábú" hidat összekötő úttól - néhol Kertész utca - indul, és a liget végéig tart, talán egészen az egykori KISZ-táborig. Bizonytalanság azért van bennem, mert ennek a közterületnek a sok-sok legje mellé azt is odatehetjük, hogy a házszámok és az utcanév-táblák itt a leghiányosabbak Szolnokon. Ami szolnokiként nem zavaró, hiszen mindenki tudja, mit, hol talál a Ligetben, és senki sem utca-házszám szerint indul a sportcsarnokhoz vagy éppen a stadionban. Az idegenek, a turisták ettől persze nincsenek könnyű helyzetben.

A Tiszaligettel kapcsolatban talán nem árt rögzíteni, hogy a ma ennek nevezett terület - amit két oldalról a Tisza, egy-egy oldaláról pedig a Kertész utca illetve a védgát határol - nem azonos az előző századfordulón kialakított Móricz-ligettel. Az ugyanis nagyjából a mai Aranylakat és Touring hotel környékét jelentette, ahol a híres étterem, illetve a 20. század elejétől az evezősök háza és teniszpályák voltak. A Tiszaligetnek a hátsó, nagyobb részei tulajdonképpen egy fás ártér volt, ami környezetéből némileg kimagaslott, így csak nagyon ritkán került teljesen víz alá. Árvízmentesítésére azonban csak a hatvanas évek elején került sor, amikor a liget egyik oldalán ma is meglévő gát megépült, ami tulajdonképpen létrehozta a Tiszaligetet. (Egy-egy komolyabb árvíz idején szinte szigetet.)

A Tiszaligeti sétány megszületéséhez a gáton kívül a belvárosi Tisza-híd rekonstrukciójára is szükség volt. Az 1911-ben épített "szép Tisza-híd" 1944-es lerombolása után ideiglenes átkelő került a folyó fölé, aminek a helyén 1959 és 1962 között épült meg a mai híd. Illetve ahhoz, hogy a mai híd megépíthető és majd működőképes legyen, szükség volt a valóságban csak 13 pilléren álló "százlábú" ártéri híd, illetve a kettő közötti töltésen futó közút megépítésére. Mivel eközben a 4-es útnak is számító két híd és közte lévő szakasz nyomvonalát is mozgatni kellett, a Tiszaligetbe vivő kereszteződést csak ennek a hatalmas munkának a befejezésekor lehetett kialakítani. És ezt követően, 1962 nyarán kezdődhetett a hosszú gyűjtőút, a liget ütőerének az építése.

A sétány és a liget első számottevő létesítménye az 1964-ben átadott Tiszaligeti strandfürdő volt. Majd nem sokkal később megnyílt a liget végén lévő ifjúsági (úttörő) tábor, aminek aztán közel másfél évtizeden keresztül készültek a különböző, kisebb-nagyobb épületei. A sokak számára legendás, ám ma már nem létező úttörővasút is még a hatvanas évek második felében készült el, az egykori vidámparktól vezetett a jó ideje már ugyancsak nem létező KRESZ-parkig. Az 1970-es nagy tiszai árvíz a liget életében is hozott némi változást, a nagyobb építkezések csak ezt, illetve a töltések megerősítése után indultak el. Így 1974-ben elkészült a Touring hotel és a stadion, majd egy évvel később a sportcsarnok.

Tulajdonképpen ide kellene sorolnunk az 1970-ben átadott Aranylakat éttermet is, ám az nem a Tiszaligeti sétányon, hanem az Olajbányász sétányon található. És itt érdemes megemlíteni, hogy nem ez az egyetlen "mellékutcája" a Tiszaligeti-sétánynak, hiszen néhány éve a squash klub és a Garden hotel között nyílik a Stadion utca, a Vízilabda Aréna és a motel között pedig az Aréna utca. Ugyanakkor a folyóhoz közel, a gát oldalában lévő egykori üdülők és telkek sem a Tiszaligeti sétányon vannak, hanem névtelen területeken, így egy-egy helyrajzi szám jelöli a helyüket.

Szolnok egyik viszonylag fiatal városrésze a Tiszaliget, "főutcáján" mégis van néhány olyan dolog, amelyek fontosak a város történetében. Szerintem ilyenek azok a kőépületek és kerítések, amelyeket a stadion építésekor olyan klasszul megmentettek, és amelyek sorsa a fürdő építésénél most éppen kétségesek. De ide sorolnám a stadion előtt lévő két, háromlábú beton "amforát", amelyek a hetvenes évekig a Kossuth téri szökőkutakban álltak. És ne feledkezzünk meg arról a "triumvirátusról" sem, amely a Vízilabda Aréna előtt található, és három, legendás, szolnoki olimpikonnak (Hasznos István, Boros Ottó, Kanizsa Tivadar) állítanak emléket.

Nem lehet kétségünk afelől, hogy a következő évek vagy évtized legnagyobb változása előtt álló közterülete Szolnokon a Tiszaligeti sétány és környéke. A strand jelenleg zajló megújítása teljesen átalakíthatja a liget használatát és életét. Ez minden bizonnyal hatással lesz az itteni szállás- és vendéglátóhelyekre, illetve várható ezek számának a bővülése. Ha pedig netán a Debreceni Egyetem szárnyai alá került helyi "főiskola" ismét magára találna, akkor nemcsak a pihenni vágyó szolnokiak meg az ide érkező turisták népesíthetnék be a sétányt. Mindezek pedig megmozgathatják a befektetők fantáziáját, és amennyiben a város nem tartja megfelelően a gyeplőt, könnyen lehet a Tiszaligeti sétány egy forgalmas utca, amely a ma még szinte lakatlan ligetbe költözőket fogja elsősorban kiszolgálni. Ha pedig valamikor a Csáklya utcai második belvárosi Tisza-híd is elkészül, akkor az sem kizárt, hogy a mai zsáksétányból mindkét végén nyitott, azaz még nagyobb forgalmú utca lesz.

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Kossuth tér anno 1905
Valamikor az előző századforduló környékén készítette ezt a képeslappá lett felvételt a szolnoki Kossuth téren egy ismeretlen fotós, aki aztán a sokszorosítás jogait átadta Divlad Károly örököseinek. Nem sokkal előtte járhatott a téren és a Gorove utcában az útkaparó. Talán az ő munkáját is úgy figyelték a bricsesznadrágos fiúk, mint a fotósét.

Az Album további képei
 

AKB

Régi hirdetések sorsa
Mi lesz a régi reklámokkal? Általában elfelejtsük és/vagy kidobjuk őket. De kinek a dolga kidobni egy elavult vagy leszakadt óriásplakátot? A hirdetésen szereplő cégé? A hirdetést kihelyező vállalkozásé? A táblahelyet bérbeadó tulajdonosé? Gát lévén a gátőré? Vagy a városi köztisztasági cégé? Netán az enyém, ha már észrevettem a Szandai rétre vezető lépcső mellett? Csak azért értetlenkedem, mert a szerintem egyértelmű válasz ellenére is ott éktelenkedik néhány óriási, plakátból gyűrt szemétgalacsin.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Az első ipari formatervező emléke
A Kossuth tér és a Táncsics út sarkán bő fél évszázada díszíti a "lordok háza" nyugati homlokzatát Dózsa Farkas András valószínűleg "Tudomány és művészet" című alkotása. Elhelyezéséről, leleplezéséről szinte semmit se lehet tudni, pedig alkotója a hazai ipari formatervezés úttörője.

A Szoborpark további képei