[1xvolt]
Szolnoki házak (60.): A Kossuth tér 5.
2022. szeptember 07.
Azaz a főtér és a Sólyom utca sarkán álló, a múzeum melletti társasház. Az egykori Múzeum étterem épülete. De nevezhetnénk Boháty-féle háznak is. Éppen hatvan éve adták át, így a szolnoki főtér Kádár-kori átalakításának első momentuma. Különleges faliképpel, legendás szórakozóhellyel.
Szolnok főterének az átalakításához természetesen már a Rákosi-korban hozzákezdtek, aminek az eredménye a város első "Sztálin barokk" épülete, az 1951-53 között felhúzott 1-es számú irodaház lett. Ennél tovább az ötvenes években azonban nem jutottak, részben a források szűkössége, részben a jóléti beruházások háttérbe szorítása miatt. Bár az sem zárható ki, hogy a Kossuth tér átalakítását a szocialista megyeszékhely új központjának elhelyezéséről szóló viták hátráltatták. Az azonban biztos, hogy a tér mai mérete, a körülötte lévő házak többsége az 1959-ben indult átalakítás eredményeként születhetett meg.
Szerintem érdemes azt is rögzíteni, hogy a tér átépítésének voltak racionális okai is azon kívül, hogy egy megyeszékhely központjába tényleg nem illettek a földszintes házak. Például a gépjárművek számának várható emelkedése, az átmenő forgalom növekedése is indokolta a Kossuth tér átalakítását. Vagy éppen a kereskedelem és a vendéglátás átszervezése, amit nemcsak az egy évtizeddel korábbi államosítás, hanem Szolnok lakosságának meredek emelkedése is megkövetelt. Ami a lakáshiányt is fokozta. A hatvanas évek elején a városi tanácsnál 1800 lakásigénylést tartottak nyilván, miközben például 1962-re 106 állami és 96 darab szövetkezeti lakás átadását prognosztizálták, és ezek tizedére is a tüdőgondozónak volt lakókijelölési előjoga. Azaz a Kossuth térre tervezett, és végül megépített öt nagy társasház az igények majdnem hatodát kielégíthette volna. Persze csak akkor, ha nem kellett volna a szanálások miatti cserelakásokkal és a város iparosításával és a Magyar Néphadsereggel összefüggő szolgálati lakásokkal számolni.
A Múzeum étteremnek később helyet adó Kossuth tér 5., a Magyar utcát lezáró Kossuth tér 8. illetve a Táncsics és a Szigligeti utcák közötti Kossuth tér 10. szám alatti házakat nagyjából ugyanakkor, 1960 őszén kezdték építeni. A három épületet nemcsak ez, hanem az 1961. január elsejével létrejött Szolnok Megyei Tanács Tervező Vállalatának kollektívája is összeköti, akik az ötvenes évek végén még a debreceni tervező cég "leányvállalatának" munkatársaiként, az 1-es számú irodaházban ülve kezdték el a Kossuth tér átalakításának a papírra vetését. További hasonlóság, hogy mindhárom lakóházat több telek összevonásával, az azokon álló régi, földszintes hátak szanálásával kialakított területen építették fel.
A ma a Kossuth tér 5. számmal jelölt épület például a Kossuth tér 5. és 6. illetve a Hubay út 1. számú egykori telkeken áll. Az L alaprajzú, háromemeletes - helyenként a pince és a földszint szintmegosztása révén ötszintes -, 44 lakásos társasházat Boháty Lajos irányításával tervezték, és tulajdonképpen két év alatt felépítették. Különlegességét nem is az akkoriban korszerűnek számító lakások, hanem a majdnem 700 négyzetméteres alapterületű Múzeum étterem adta. Aminek átadását nemcsak a városlakók, de az üzemeltető vendéglátó vállalat is nagyon várta, hiszen ettől függött a Nemzeti étterem korszerűsítésének az elindítása. Nem véletlen, hogy a közel fél évet csúszó átadással a megyei napilap rendszeresen foglalkozott.
A 600 adagos konyhával felszerelt, 200 férőhelyes Múzeum étterem átadását eredetileg 1962. augusztus 20-ára tervezték, amikorra a lakók többsége be is költözött a házba. Az étterem azonban nem készült el, miként a november 7-ei újabb céldátumot sem sikerült tartani, bár az épület lényegében készen volt, és a berendezések többsége is a helyére került. Sőt, Ludmány Ottó különleges vakolatképe (sgrafitto) is elkészült. Csakhogy a vezetékes gázra tervezett étterembe még ekkor sem érkezett meg a földgáz, a berendezések ideiglenes átalakítására pedig annyira nem volt pénz, hogy inkább a vendéglátó vállalat 1,5 milliós tervkiesését is vállalták.
Így az étterem csak 1963. március 1-jén nyitotta meg a kapuit, hogy aztán nagyon gyorsan a fiatalok egyik kedvenc szórakozóhelye legyen, ahol a Ritmus klubban a hetvenes évek közepéig a magyar könnyűzene szinte valamennyi szereplője megfordult. Sőt, 1966-ban kisebb csetepaté is kitört a KISZ védnökség alatt működő, 5 forintos belépővel látogatható klub közönségében.
Az éttermet először 1977-ben újították fel közel 1,5 millió forintból, aminek következtében nemcsak 1000 adagos lett a konyha, de a falak burkolatát is átalakították. És az erősítőkkel megszólaló zenét is négyfős szalonzenekar váltotta fel. Talán ekkor takarták le Ludmány Ottó Fiatalok a falon illetve Kompozíció címmel is illetett képét, ami aztán a 2009-es, a ház egész külsejét érintő felújítás után ismét napvilágra került, és ma is megtekinthető, ha éppen nyitva van az immár Centrumnak nevezett étterem melletti kávézó.
Album

Százéves századik
Klasszikus kép a száz évvel ezelőtti Szolnokról. Azokban az években készülhetett, amit a mából nézve a város aranykorának, a békeévek utolsó esztendőinek tekintünk. A Szapáry utca 1-től 7-ig egy kora tavaszi napon.
AKB

Rómaiak vagy gyógymód?
A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!
SzoborPark

Lány az iskola előtt
A modellül szolgáló hölgy ma már mesze túl lehet a hetvenen, hiszen Simon Ferenc fiatal lányt ábrázoló szobra 1968 óta áll a Tiszaparti sétányon, a gimnázium épülete előtt. A fehér kőszobor pontos címét senki sem tudja, hiszen Álló lányként és Diáklányként is hivatkoznak rá.