Szolnoki házak (58.): Art deco házunk

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2022. február 16-án jelent meg először.)

Az 1950 óta Lengyel légiónak nevezett utca egyetlen erre a közterületre bejegyzett épülete a 2-es számú telken álló különleges lakóház. A néhai Kovács köz, majd a 19. század végétől Kert utca nyilvánvalóan a város egyik legrégebb óta lakott területe, ahol valószínűleg már a török korban is álltak lakóházak. Igazi jelentőségét azonban az utca a páratlan oldalát 1878 óta elfoglaló megyeháza adta meg, majd az utca elején álló Scheftsik-bazár, aztán a helyére 1929-ben felhúzott Szende-ház ezt csak tovább fokozta, hogy aztán 1949-től, közel hat évtizeden át a Damjanich uszoda hátsó fertálya legyen. A nevezett telket ma egyik oldalról a Dami helyén kialakított park, másikról a Halászcsárdának is otthont adó lakóház, "hátulról" pedig a Damjanich utca 3. szám alatti raktár fogja közre. A Lengyel légió utca 2. szám alatt nagyjából nyolcvan éve egy alápincézett, magasföldszintes, kétemeletes, lapos tetős lakóház áll.

A ház falán lévő "zárókőről" tudjuk, hogy ez az épület Ligeti Aurél műépítész tervei alapján, a szolnoki Patonay József építőmester kivitelezésében készült 1941-ben. Bár van utalás arra is, hogy az épületnek az eredeti tervek szerinti befejezésére csak a második világháború után került sor. Ez nem lenne egyedi eset Szolnokon, hiszen a Szigligeti és a Kossuth út sarkán álló Cukorgyári bérházzal - a Hatvanas ABC épülete - nagyjából ugyanez történt, azaz 1941-ben kezdték építeni, de a háború miatt csak 1946-ra készült el az eredeti tervek szerint. Ráadásul a két épület között további hasonlóság a homlokzatukra helyezett zászlórúd, ami a Lengyel légió utcában a volt strand felőli oldalon, a "Hatvanas" esetében pedig pont a sarok fölött található.

Ligeti Aurél műépítész életrajzára eddig nem sikerült rábukkannom, az viszont biztos, hogy a múlt század harmincas éveiben, a főváros ötödik kerületében, a Honvéd utcában működő tervező nemcsak a fővárosban hagyott nyomot maga után. A Velencei-tó környékének modernista villái közül sok éppúgy a nevéhez köthető, mint Budapest jó néhány lakóháza, de Szolnokon is több helyen (pl. Templom utca), sőt Törökszentmiklóson is épített házakat. Közülük néhányat a kor meghatározó, modern irányzatát követve, art deco stílusban. A Lengyel légió utca 2. szám alatti épület is ide sorolható, miként azt Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című könyvének első kötetében is egyértelművé teszi. Megjelölve ezzel Szolnok egyetlen, ma is álló art deco stílusú lakóházát.

A Franciaországban még az első világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat az 1920-as években indult világhódító útjára, de már olcsóbb alapanyagokat használva a harmincas években éreztette szinte mindenütt a hatását. És miközben képzőművészeti alkotások (pl. Megváltó krisztus szobra Rio de Janeiro-ban), plakátok, bútorok, de még autók (Tatra) is készültek ilyen stílusban, a legtöbbünk számára talán az art deco házak a legismertebbek és legemlékezetesebbek. Mint, amilyen például Chrysler felhőkarcoló New Yorkban a jellegzetes csúcsával, vagy éppen a budapesti Madách teret körülölelő, vöröstéglás lakóház (benne az Örkény színházzal), esetleg a Margit-szigeti Hajós Alfréd sportuszoda.

Az ebbe a sorba illeszkedő szolnoki, Lengyel légió utca 2. szám alatti ház art deco jellege leginkább a még eredeti állapotában megmaradt fa bejárati ajtónál és a körülötte lévő vöröses, klinkertégla hatású burkolatnál érhető tetten. De erre utalnak a pinceszint vaskeretes ablakai, amit ugyanaz a klinkertégla hatású burkolat vesz körül, illetve a már említett zászlórúd. És ide sorolhatóak az utcafront lekerekített erkélyei is, amelyek igazán hangsúlyossá teszik a lakóház homlokzatát. Maga az épület kívülről nincs a legjobb állapotban, de így legalább még nem fedi el az eredeti szépségét valami vállalhatatlan hungarocell borítás. Talán érdemes lenne így megőrizni, hiszen a "Szolnok épül" festményes, park felőli tűzfal, illetve az udvarra néző jellegtelen homlokzat már keveset árul el az épület eredeti értékéről. A belül megmaradt folyosóajtók, korlátok meg ugye csak a bejáratosok számára megcsodálhatóak.

(Köszönet a cikk írásához nyújtott segítségért T. M.-nek!)