[1xvolt]

Szolnoki házak (49.): Wéber-ház

2020. szeptember 17.

A Kossuth utcai palotasor utolsóként elkészült épülete, amely ma már szerényen húzódik meg a néhai járási tanácsból lett adóhivatal és az üresen álló Császy-féle ház között. Földszintjén két cukrászda is működik, holott vendéglőnek épült, és évtizedekig itt működött "A Halászcsárda".

A Kossuth utca páratlan oldalán a Törvényház építésével kezdődött a megyeszékhellyé lett Szolnok talán legvárosiasabb részének, a "palotasornak" a születése. Az utca 1-es számú telkén elkészült bíróság után pár évvel épült fel az Arany János utca sarkán - Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján - a Mezőgazdasági Takarékpénztár szecessziós épülete (5 szám), aztán a másik sarkon a Császy-féle ház (7 szám), 1907-ben pedig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság bérháza (3 szám) született meg. A sort ma is záró Wéber-féle ház azonban csak húsz évvel később készült el, holott tulajdonosaik szinte a palotasor születése óta itt éltek. (A Kardos Tamástól kapott mellékelt fotón kivehető, hogy a Wéber-ház még nincs ott a Császy-féle épület után.)

Wéber Bálint és neje 1927-ben kértek a várostól építési engedélyt a mai Kossuth utca 9. számú épület helyén lévő két telken (258, 259) építendő alápincézet, emeletes épületre. Wéber Bálintról tudjuk, hogy a mai Németország területén született, 1894-ben érkezett Szolnokra és feleségével - Kuhsolt Magdával - 1908-ban nyitották meg ugyanezen a helyen az első vendéglőjüket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a két világháború között egy másik Wéber is fontos vendéglőse volt Szolnoknak, ő azonban a mezőtúri illetőségű Wéber Károly, aki a mai Aranylakat helyén működő vendéglőt vette át anno Stögermayertől.

Wéber Bálint és "b. neje" természetesen megkapták az engedélyt, hogy a város főutcáján fejlesszenek. így a budapesti Dömény Ede és Erlich Mihály cégét bízták meg a vendéglőjüknek és az otthonuknak is helyet biztosító "palota" felépítésével. A két budapesti építész neve ekkor már nem volt ismeretlen Szolnokon - sőt! -, hiszen az első világháború előtt ők húzták fel Rerrich Béla tervei alapján a polgári leányiskolát, azaz a mai Szegőt a Templom utcában. A két építész az 1920-as évek divatját követve kőputtós, szőlőfürt motívumos, historizáló homlokzattal építették fel a két kistornyos házat. (A korabeli terveket a MNL JNSZ megyei levéltára bocsájtotta rendelkezésemre.)

Az épület földszintjén Wéber Bálint vendéglője, illetve a ház két szélén egy-egy kiadható üzlethelyiség kapott helyet, míg a pincébe - csak a ház egy része alá épült - az étteremhez kapcsolódó bor, sör és palackos italok tárolója, valamint szén- és faraktár került. Az emeleten két lakás kapott helyet, egy háromszobás, hallos, cselédszobás nagyobb, illetve egy kétszobás kisebb, amelyeket a házhoz tartozó apró udvarra néző lépcsőházon és lodzsán keresztül lehetett megközelíteni. Az előbbiben lakhatott Wéber úr és neje, valamint talán három lánya, Emília, Magda és Ella is.

A húsz év kemény munkájával felépített vendéglőt és házat ennél kevesebb ideig élvezhették a tulajdonosaik, hiszen előbb a háborút szenvedték meg, majd a negyvenes évek végén az államosítást.

Az emeleti lakásokat felszabdalták - ma is több lakás van az épületben -, míg a földszintet 1955-ben a helyi Halászati Termelőszövetkezet kapta meg, amivel új fejezet kezdődött a Wéber-ház életében. Közel negyedszázadon keresztül itt működött "A Halászcsárda", aminek vonzerejét a hatvanas évek elejéig, a szomszédos, 11-es számú telken kialakított kerthelyiség is növelte. A jelenlegi adóhivatal helyén lévő udvaron körben, bokszokban elhelyezett asztalok várták a vendégeket, a bejárat a Jókai utca felőli sarkon, középen pedig táncra is alkalmas hely volt. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen sokáig a város legjobb cigányzenekarai játszottak itt, így például Farkas Jancsi és bandája is.

A Halászcsárdát, pontosabban az 1971 óta tulajdonos ÁFÉSZ 161-es számú sörözőjét 1982-ben adták ki gebinbe - az éledező maszek világban így lehetett köztulajdont saját haszonra működtetni -, ahol aztán még majdnem két évtizedig hol rosszabb hírű, hol egészen legendás vendéglők működtek. Emlékeimben a Gösser nevű hely él, amit 1998-ig Pálszabó Mihály vitt. Miközben különböző boltok is működtek az oldalsó üzlethelyiségekben, így rövid ideig egy Tisza Cipő márkaboltnak, hosszabban meg egy Manuela nevű butiknak is helyet adott az épület.

A Kossuth utcai fák miatt tavasztól őszig nehezen fotózható házban hosszú évek óta két cukrászda is működik, miközben a földszint nagyobb részét használtruha bolt foglalja el. Bár a két kis tornyocskán álló díszek kissé meg vannak hajolva, de alapvetően rendben van a ház, ami nemcsak a szolnoki gasztronómia legendáját, de Wéber Bálint és neje szorgalma révén, a Szolnokot várossá tevő kereskedők és vendéglősök emlékét is hirdethetné.

(A 3. fotó Kardos Tamás munkája, ami a Szolnoki séták című könyvben jelent meg.)

 

A rovat legfrissebb cikkei:

hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

Szolnoki Szigligeti
Utcai ufó lámpák, derékszögön alapuló homlokzatok, Trabant és Wartburg a kerékpárok között, és tavasszal virágzó fák. Bárhol is járhatnánk a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán, ám ez a kép Szolnokon készült. Hogy miért lett képeslap a Szigligeti utca elejéből?

Az Album további képei
 
hirdetés Az eltűnt városháza borító

AKB

Megállni nehéz
Vagy egyszerűbb, ha csak magunkkal törődünk? Tudom, Szolnok belvárosában az új társasházak építésénél nem szempont a hosszabb-rövidebb időre megálló autók elhelyezése. Ebben az esetben is olyan rövid a kocsibeálló, hogy ha a fal és az autó között a gyalogosoknak is helyet hagytak volna, akkor a furgon vége lelóg az autóútra. Mit lehet tenni? Babakocsival és kerekesszékkel irány az úttest! Gyalogosan pedig libasorban, hasat behúzva, a falnak simulva folytatódhat a séta. Persze máshogy is lehetne.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

Hősök a XX. században
Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A Szoborpark további képei